A szabadság pénzbeli megváltása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A munkaviszony végén a természetben fel nem használt szabadságot pénzben kell megváltani. Pontosan hogyan és mikor kell ezzel elszámolni? És mit tehet a munkavállaló, ha a munkáltató nem fizet?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A szabadságot egyéb esetekben pénzben megváltani nem lehet. E szigorú tilalom indoka alapvetően a szabadság rendeltetése. A pénzbeli megváltás esetén éppen a munkavállaló regenerálódásáról, pihenéséről nem lenne szó, ami az intézmény kifejezett célja (részletesen lásd itt).

A szabadság pénzbeli megváltásakor a fel nem használt napokra járó távolléti díjat kell egy összegben megtéríteni a munkavállalónak. A távolléti díj számítása körében a törvény nem határozza meg, hogy ebben az esetben mit kell az „esedékesség időpontjának” tekinteni, amelyhez képest a távolléti díj egyes elemei kiszámíthatóak.

Ezért az esedékességet szó szerint értelmezve, a munkaviszony megszűnésének időpontját kell alapul venni. Egy napi szabadságra a munkavállaló megváltáskor irányadó (szerződés szerinti) napi munkaidejének megfelelő mértékű távolléti díj jut, például az általános teljes munkaidő esetén 8 óra. Ez akkor is így van, ha a munkavállaló napi munkaideje a munkaviszony megszűnése előtt csökkent (pl. mert a felek részmunkaidőre tértek át), így a szabadságot természetben még hosszabb napi munkaidő mellett vehette volna igénybe.  

Fontos, hogy a szabály alkalmazása szempontjából teljesen közömbös, hogy milyen jogcímen vagy milyen indokból került sor a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére. Ettől függetlenül, a munkaviszony végén az időarányosan járó, de természetben igénybe nem vett szabadságot minden esetben kötelező pénzben megváltani, akár a munkavállaló képességeire, vagy magatartására alapozott felmondás, sőt rendkívüli felmondás esetén is.

Természetesen a munkáltató úgy is dönthet, hogy a munkaviszony utolsó napjai alatt inkább természetben adja ki a szabadságot (pl. ha felmondás esetén egyébként is a felmondási idő alatti teljes mentesítést tervezi). Ekkor is tekintettel kell azonban lenni a szabadság kiadásának szabályaira, így például arra, hogy a szabadság időpontját 15 nappal előre közölni kell a munkavállalóval.

A szabadság megváltására vonatkozó szabálytól a felek csak a munkavállaló javára térhetnek el, ezért értelmezésem szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésben a munkavállaló a szabadság megváltás iránti igényéről érvényesen nem mondhat le.

A szabadság pénzbeli megváltására a munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől – felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól – számított ötödik munkanapon köteles.

Késedelmes kifizetés esetén a munkavállaló a késedelem idejére kamatot követelhet. Ha a munkáltató a szabadság pénzbeli megváltásának nem tesz eleget, a munkavállaló az általános elévülési időn, azaz három éven belül követelheti azt munkaügyi bíróság előtt, illetve a szabálytalanság miatt bejelentést tehet a munkaügyi felügyelőségen.

Munkajogi kiskönyvtár csomag 2015

A csomag tartalma:

- Atipikus munkajogviszonyok

- Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban

- Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Rendelje meg csomagban 20% kedvezménnyel >>

A munkaviszony fennállása alatt a szabadság pénzben a munkavállaló kérésére sem váltható meg, a törvény e szabályától ugyanis tilos az eltérés. Érdekesség, hogy kivételt képez ez alól a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a közszolgálati tisztviselő a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani. A munkaviszonyban azonban erre nincs lehetőség.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • álláshirdetés

    A nyilvántartott álláskeresők száma 6,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2017. decemberi zárónapon 254 800 álláskereső szerepelt, több mint 18 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

  • online vásárlás

    Már csak kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés pedig nemcsak a számlázó szoftverfejlesztő cégeket érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem minden vállalkozást. Legsúlyosabban talán azokat, melyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Ők jellemzően nagyobb, sokszor nemzetközi hátterű vállalatcsoportok.” Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió Ft-os bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.

  • pénz

    Idén hat százalék felett alakulhat a reálkeresetek emelkedése a tárca számításai szerint - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

  • panellakás

    A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. 

  • nav_logo

    Ismét számos fontos dologról tájékoztatott a NAV: feltárultak az áfacsökkentés részletei, frissült számos információs füzet, és bemutatták az ellenőrzési eljárás digitalizációjához szükséges ELLUGY nyomtatványt.