Bizalomvesztéskor nem halogatható a felmondás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Amennyiben a kötelezettségszegő magatartás miatt a munkáltató bizalma alappal rendül meg a munkavállalóban, a munkaviszony fenntartása a bizalomvesztés bekövetkeztekor válik lehetetlenné. A felmondás közléséig eltelt több hónapos késedelmet nem indokolhatják a munkáltatónak a folyamatos működés biztosítása céljából a munkavállaló pótlása érdekében tett intézkedései – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes határozatlan idejű munkaviszonyban pénzügyi tervezési és elemzési vezetőként dolgozott az alperesnél. Felette a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolta, akinek a munkaviszonyát visszaélései miatt megszüntették.

munkaviszony megszüntetés

Az alperes bizalomvesztésre hivatkozva a felperes munkaviszonyát is megszüntette. Az indokolás szerint jogosultság nélkül rendkívüli munkavégzést rendelt el a felette munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető részére. Az ezt igazoló jelenléti íveket jóváhagyta, és ezáltal lehetővé tette a jogosulatlan kifizetést. Jóváhagyta továbbá az ügyvezető magáncélra igénybe vett, jogosulatlan étkezési költség-elszámolásait, melynek kifizetése belső szabályzatba ütközött. Meglátásuk szerint a felperesnek tudnia kellett arról, hogy az ügyvezető tisztségével visszaélve, személyes előny megszerzésére használt fel alperesi forrást, és belső szabályzatba ütközően járt el, így a felperes elmulasztotta a munkáltató vagyona megóvása érdekében minden munkavállalót terhelő jelentéstételi kötelezettségét. Magatartásával súlyosan megsértette a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét, valamint a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztette. Bár a felperes elleni vizsgálat 2012 májusában lezárult, munkaviszonyát október 25-én szüntették meg, mivel a felperes munkaköre kiemelkedő fontosságú volt, így a bizalomvesztés ellenére a munkáltatónak az intézkedés meghozatala előtt a felperes megfelelő pótlásáról gondoskodnia kellett.

 

A kereset tartalma

A felperes vitatta a kötelezettségszegéseket. és kiemelte, hogy a munkáltató a felmondással indokolatlanul késlekedett, a vizsgálat lezártától számított 5 hónap elteltével szüntette csak meg a munkaviszonyát. Ez meglátása szerint nem indokolható a felperes pótlásának szükségességével, mert erre csak a munkaviszony megszüntetése után kerülhet sor. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felmondás indokának a közléskor időszerűnek is kell lennie, ennek pedig nem felel meg az a körülmény, hogy a kiemelten bizalmi munkakörnek minősített pozícióban az alperes hivatkozása szerint a bizalomvesztés közel fél évvel a felmondás közlése előtt már beállt.

 

Az első- és másodfokú eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, valósnak ítélte a felrótt kötelezettségszegéseket. Megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. szeptember vagy október hónapban szerzett tudomást arról, hogy a felperes jogviszonya nem tartható fenn. Ekkor kértek ugyanis felhatalmazást tőle a jogviszony megszüntetésére. Megállapította továbbá, hogy a felperes feladatának ellátása szükséges volt a cégcsoport tőzsdei jelente miatt, mert a feladatot pedig folyamatosan kellett végezni. Így a zökkenőmentes átálláshoz olyan személyt kellett találni, aki át tudta venni a felperes feladatait.

A bíróság szerint a felmondás indokául szolgáló bizalomvesztés csak akkor következhetett be, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója az alapul szolgáló okokról tudomást szerzett, az azt megalapozó információk teljeskörűen a birtokában jutottak. A rendes felmondásra a jogszabály nem ír elő határidőt.

Kiemelte, hogy az okszerűség körébe tartozik az időszerűség, ezért a felmondás indokának azt kell igazolnia, hogy a munkaviszony megszüntetésére valóban szükség van, az a közölt ok miatt nem tartható fenn. Az, hogy a belső vizsgálat májusban lezárult, nem jelenti, hogy erről a munkáltatói jogkör gyakorlója is tudomást szerzett. A bíróság álláspontja szerint a HR-területnek van annyi „szabadsága”, hogy a vizsgálattal érintett személy utódját is felkutassa, hiszen a jogviszony a felperes kiemelt pozíciójára és annak fontosságára figyelemmel a zökkenőmentes átállás miatt csak ilyen esetben zárható le.

A fellebbezés folytán eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint a bizalomvesztés a vizsgálat lezárásával egyidejűleg, azaz 2012. májusában állt be. A felmondás közel fél évvel későbbi közlésével indokolatlanul késlekedett az alperes, ezért az ok nem lehet időszerű. Hivatkozott arra is, hogy a HR-vezető a belső vizsgálat után nem indíthatta el az utódkiválasztás folyamatát, mert ekkor még nem tudhatta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója miként fog dönteni a munkaviszony fennállásáról. Kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak a belső vizsgálat lezárását követően haladéktalanul intézkednie kellett volna. Úgy vélte, nem állhat fenn bizalomvesztés, ha a belső vizsgálat lezárását követő fél évig változatlan feltételekkel a munkavállaló a munkaköri feladatait elláthatja, tehát a felperes munkaviszonya az alperes számára fenntartható volt a vizsgálati eredmény ismerete ellenére. Az okszerűség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkáltató a munkaviszonyt milyen okból tartja fenn.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal. Abban ugyanakkor igazat adott az eljáró bíróságoknak, hogy a felperesnek a felmondásban felrótt kötelezettségszegései alapul szolgálhatnának a munkáltató bizalomvesztéssel indokolt felmondásához, azonban a bizalomvesztés már 2012 májusában bekövetkezett. A felhozott indok okszerűségének bizonyítása az alperest terhelte.

A felmondás indoka abban az esetben okszerű, ha abból elfogadhatóan lehet arra következtetni, hogy a munkáltatónál a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szükség. A munkaviszony fenntarthatatlanságának megalapozott indoka a felmondás közlésekor kell, hogy fennálljon. A Kúria szerint a felperesnek a vizsgálati eredmény ismeretében öt hónapon át történő továbbfoglalkoztatása miatt nem vonható le arra megalapozott következtetés, hogy a felmondás közlésének időpontjában a felmondásban megjelölt okból, vagyis bizalomvesztés folytán nem volt szükség a felperes további munkavégzésére. Kiemelte továbbá, hogy mivel a felperes munkakörében a bizalmi magatartás tanúsítása széles körű elvárásokat tartalmazott, ezért az emiatti bizalom megingása vagy elvesztése esetén a késedelem nem megengedett. Amennyiben a bizalom elvesztése ellenére a munkaviszony még hosszabb időn át fenntartható, akkor ezen okra alapítottan nem okszerű a munkáltató későbbi időpontban közölt felmondása. Ilyen esetben nincs jelentősége annak, hogy a késedelem milyen okból történt.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította, hogy a munkáltató által közölt felmondás jogellenes.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.I.10.586/2015.) a Kúriai Döntések 2016/10. számában M.20. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • iratok dobál

    Egy ügyvédi irodában a szabadságról berendelt munkavállaló és felettese kiásták a csatabárdot. A rendkívüli felmondás indokolása ugyan regényesen hosszúra sikerült, ám a bíróság előtt inkább tűnt elkapkodott indulati válasznak, mint a munkaviszonyt alappal megszüntető nyilatkozatnak. 

  • női munkavállaló

    A rendkívüli felmondás csak a munkavállaló súlyos szerződésszegése esetén vehető igénybe, akkor viszont „atombomba” erejű fegyverként használható. Összefoglaljuk, mire figyeljünk oda, hogy elkerüljünk pár veszélyes jogi buktatót!

  • A rendkívüli felmondás közlése és indokai

    A Tb-kalauz 2007/6. számában dr. Horváth István a legdrasztikusabb munkaviszony megszüntetési mód, a rendkívüli felmondás szabályaival foglalkozik. A cikkből – a bírósági gyakorlatot is bemutatva - kiderül, hogy milyen indokok alapozhatják meg a felmondást, hogyan és ki közölheti azt, és visszavonható-e utólag a felmondás.
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok