Bizalomvesztéskor nem halogatható a felmondás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Amennyiben a kötelezettségszegő magatartás miatt a munkáltató bizalma alappal rendül meg a munkavállalóban, a munkaviszony fenntartása a bizalomvesztés bekövetkeztekor válik lehetetlenné. A felmondás közléséig eltelt több hónapos késedelmet nem indokolhatják a munkáltatónak a folyamatos működés biztosítása céljából a munkavállaló pótlása érdekében tett intézkedései – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes határozatlan idejű munkaviszonyban pénzügyi tervezési és elemzési vezetőként dolgozott az alperesnél. Felette a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolta, akinek a munkaviszonyát visszaélései miatt megszüntették.

munkaviszony megszüntetés

Az alperes bizalomvesztésre hivatkozva a felperes munkaviszonyát is megszüntette. Az indokolás szerint jogosultság nélkül rendkívüli munkavégzést rendelt el a felette munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető részére. Az ezt igazoló jelenléti íveket jóváhagyta, és ezáltal lehetővé tette a jogosulatlan kifizetést. Jóváhagyta továbbá az ügyvezető magáncélra igénybe vett, jogosulatlan étkezési költség-elszámolásait, melynek kifizetése belső szabályzatba ütközött. Meglátásuk szerint a felperesnek tudnia kellett arról, hogy az ügyvezető tisztségével visszaélve, személyes előny megszerzésére használt fel alperesi forrást, és belső szabályzatba ütközően járt el, így a felperes elmulasztotta a munkáltató vagyona megóvása érdekében minden munkavállalót terhelő jelentéstételi kötelezettségét. Magatartásával súlyosan megsértette a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét, valamint a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztette. Bár a felperes elleni vizsgálat 2012 májusában lezárult, munkaviszonyát október 25-én szüntették meg, mivel a felperes munkaköre kiemelkedő fontosságú volt, így a bizalomvesztés ellenére a munkáltatónak az intézkedés meghozatala előtt a felperes megfelelő pótlásáról gondoskodnia kellett.

 

A kereset tartalma

A felperes vitatta a kötelezettségszegéseket. és kiemelte, hogy a munkáltató a felmondással indokolatlanul késlekedett, a vizsgálat lezártától számított 5 hónap elteltével szüntette csak meg a munkaviszonyát. Ez meglátása szerint nem indokolható a felperes pótlásának szükségességével, mert erre csak a munkaviszony megszüntetése után kerülhet sor. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felmondás indokának a közléskor időszerűnek is kell lennie, ennek pedig nem felel meg az a körülmény, hogy a kiemelten bizalmi munkakörnek minősített pozícióban az alperes hivatkozása szerint a bizalomvesztés közel fél évvel a felmondás közlése előtt már beállt.

 

Az első- és másodfokú eljárás

A közigazgatási és munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, valósnak ítélte a felrótt kötelezettségszegéseket. Megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója 2012. szeptember vagy október hónapban szerzett tudomást arról, hogy a felperes jogviszonya nem tartható fenn. Ekkor kértek ugyanis felhatalmazást tőle a jogviszony megszüntetésére. Megállapította továbbá, hogy a felperes feladatának ellátása szükséges volt a cégcsoport tőzsdei jelente miatt, mert a feladatot pedig folyamatosan kellett végezni. Így a zökkenőmentes átálláshoz olyan személyt kellett találni, aki át tudta venni a felperes feladatait.

A bíróság szerint a felmondás indokául szolgáló bizalomvesztés csak akkor következhetett be, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója az alapul szolgáló okokról tudomást szerzett, az azt megalapozó információk teljeskörűen a birtokában jutottak. A rendes felmondásra a jogszabály nem ír elő határidőt.

Kiemelte, hogy az okszerűség körébe tartozik az időszerűség, ezért a felmondás indokának azt kell igazolnia, hogy a munkaviszony megszüntetésére valóban szükség van, az a közölt ok miatt nem tartható fenn. Az, hogy a belső vizsgálat májusban lezárult, nem jelenti, hogy erről a munkáltatói jogkör gyakorlója is tudomást szerzett. A bíróság álláspontja szerint a HR-területnek van annyi „szabadsága”, hogy a vizsgálattal érintett személy utódját is felkutassa, hiszen a jogviszony a felperes kiemelt pozíciójára és annak fontosságára figyelemmel a zökkenőmentes átállás miatt csak ilyen esetben zárható le.

A fellebbezés folytán eljárt törvényszék helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes álláspontja szerint a bizalomvesztés a vizsgálat lezárásával egyidejűleg, azaz 2012. májusában állt be. A felmondás közel fél évvel későbbi közlésével indokolatlanul késlekedett az alperes, ezért az ok nem lehet időszerű. Hivatkozott arra is, hogy a HR-vezető a belső vizsgálat után nem indíthatta el az utódkiválasztás folyamatát, mert ekkor még nem tudhatta, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója miként fog dönteni a munkaviszony fennállásáról. Kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a munkáltatónak a belső vizsgálat lezárását követően haladéktalanul intézkednie kellett volna. Úgy vélte, nem állhat fenn bizalomvesztés, ha a belső vizsgálat lezárását követő fél évig változatlan feltételekkel a munkavállaló a munkaköri feladatait elláthatja, tehát a felperes munkaviszonya az alperes számára fenntartható volt a vizsgálati eredmény ismerete ellenére. Az okszerűség szempontjából annak nincs jelentősége, hogy a munkáltató a munkaviszonyt milyen okból tartja fenn.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal. Abban ugyanakkor igazat adott az eljáró bíróságoknak, hogy a felperesnek a felmondásban felrótt kötelezettségszegései alapul szolgálhatnának a munkáltató bizalomvesztéssel indokolt felmondásához, azonban a bizalomvesztés már 2012 májusában bekövetkezett. A felhozott indok okszerűségének bizonyítása az alperest terhelte.

A felmondás indoka abban az esetben okszerű, ha abból elfogadhatóan lehet arra következtetni, hogy a munkáltatónál a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szükség. A munkaviszony fenntarthatatlanságának megalapozott indoka a felmondás közlésekor kell, hogy fennálljon. A Kúria szerint a felperesnek a vizsgálati eredmény ismeretében öt hónapon át történő továbbfoglalkoztatása miatt nem vonható le arra megalapozott következtetés, hogy a felmondás közlésének időpontjában a felmondásban megjelölt okból, vagyis bizalomvesztés folytán nem volt szükség a felperes további munkavégzésére. Kiemelte továbbá, hogy mivel a felperes munkakörében a bizalmi magatartás tanúsítása széles körű elvárásokat tartalmazott, ezért az emiatti bizalom megingása vagy elvesztése esetén a késedelem nem megengedett. Amennyiben a bizalom elvesztése ellenére a munkaviszony még hosszabb időn át fenntartható, akkor ezen okra alapítottan nem okszerű a munkáltató későbbi időpontban közölt felmondása. Ilyen esetben nincs jelentősége annak, hogy a késedelem milyen okból történt.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította, hogy a munkáltató által közölt felmondás jogellenes.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.I.10.586/2015.) a Kúriai Döntések 2016/10. számában M.20. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • iratok dobál

    Egy ügyvédi irodában a szabadságról berendelt munkavállaló és felettese kiásták a csatabárdot. A rendkívüli felmondás indokolása ugyan regényesen hosszúra sikerült, ám a bíróság előtt inkább tűnt elkapkodott indulati válasznak, mint a munkaviszonyt alappal megszüntető nyilatkozatnak. 

  • női munkavállaló

    A rendkívüli felmondás csak a munkavállaló súlyos szerződésszegése esetén vehető igénybe, akkor viszont „atombomba” erejű fegyverként használható. Összefoglaljuk, mire figyeljünk oda, hogy elkerüljünk pár veszélyes jogi buktatót!

  • A rendkívüli felmondás közlése és indokai

    A Tb-kalauz 2007/6. számában dr. Horváth István a legdrasztikusabb munkaviszony megszüntetési mód, a rendkívüli felmondás szabályaival foglalkozik. A cikkből – a bírósági gyakorlatot is bemutatva - kiderül, hogy milyen indokok alapozhatják meg a felmondást, hogyan és ki közölheti azt, és visszavonható-e utólag a felmondás.
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.