Kevesen tartják be a munkaidő-szabályokat

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 64%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést - derül ki a munkaügyi hatóság összefoglaló jelentéséből.

Összefoglaló jelentés a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok célellenőrzéséről  - I. rész
 
A 2016. évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően a - munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti - a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében 2016. október 17. és november 4. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat 2013. október 2. és október 18. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutathat e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására.
 
A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.
 
Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya
· a munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések) megtartása,
· a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése,
· a pihenőidőre vonatkozó szabályok (napi/heti pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok) megtartása,
· a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok (hiányos, hamis nyilvántartás, nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás) betartása,
· a munkabérrel összefüggő jogszabályok megtartása,
· a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzés esetén, illetve a színlelt szerződéssel, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűsége.
 
A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, viszont a kereskedelem területén az országos átlaghoz képest nagyobb számú vizsgálat történt. Ez a korábbi évek tapasztalataira vezethető vissza, mivel a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok erre az ágazatra fokozottabban jellemzőek. A vendéglátási, vagyonvédelemi, építőipari, feldolgozóipari ágazatokat a kormányhivatalok munkatársai megközelítőleg egyenlő arányban ellenőrizték, mivel ezeken a területeken is rendszeresek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok. Az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a munkatársak figyelembe vették a 2016. évre kiadott ellenőrzési irányelveket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.
 
Az ellenőrzési célpontok kiegyenlítettebb kiválasztását támasztja alá, hogy a 2013. évi hasonló célellenőrzés során a kereskedelmi ágazatra esett az ellenőrzések több mint fele. A 2016. évi ellenőrzés, tehát alaposabb képet mutat a többi ágazatról.
 
Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben történjenek ellenőrzések a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve munkaszüneti napon is.
 
A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak. (2013-ban a mezőgazdaság és a gépipar az akkori adatok feldolgozása alapján az egyéb ágazati kategórián belül kerültek feltüntetésre, így ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok nem kerültek összehasonlításra. Ez a két ágazat az idei ellenőrzés során is csak 1-1 %-ot tett ki az ellenőrzött munkáltatók közül.)

[htmlbox adokodex_2]

 

1. Ellenőrzési adatok
 
A célellenőrzés 993 vállalkozás - 3873 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 64%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.
 
A 2013-as hasonló tárgyú célellenőrzéssel összevetve, az ellenőrzések száma növekedett, figyelemmel arra, hogy 2013-ban 811 ellenőrzést tartott a munkaügyi hatóság. A jogsértési arány a foglalkoztatókat tekintve arányaiban nem változott jelentősen, mivel a 2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött foglalkoztatók 85 %-ánál állapított meg a munkaügyi hatóság valamilyen szabálytalanságot. A jogsértéssel érintett munkavállalók aránya kis mértékben csökkent, mivel 2013-ban a munkavállalók 67 %-át érintették a szabálytalanságok.
 
A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 52 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben - elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 122 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 273 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 369 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni. A célellenőrzés során egy alkalommal pedig harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatt központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést is hoztak a hatóság munkatársai.
 
2013-ban 170 db munkaügyi bírság kiszabására került sor, ami gyakorlatilag megegyezik az idén kiszabott munkaügyi bírságok és az azt helyettesítő figyelmeztetések számával (52+122=174).
 
2. Tipikus jogsértések
 
A célellenőrzés egyik tárgyát képező munkaidővel kapcsolatos intézkedések aránya 21 % volt, mely a 2016. első háromnegyed éves országos adatokkal majdnem teljesen megegyezett (20 %), míg az érintett munkavállalói létszám valamivel magasabb volt (24 %) az első háromnegyed éves adatokhoz képest (19 %).
 
A munkaidővel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érintett. Elmondható, hogy a vagyonvédelem, kereskedelem és vendéglátás területén kellett több munkavállaló ellen elkövetett jogsértések miatt intézkednie a hatóság munkatársainak. Csupán egy esetben fordult elő, hogy egy feldolgozóipari cég több műszakos munkarendben dolgozó 150 munkavállalója nem kapott írásban munkaidő-beosztást Komárom-Esztergom megyében. Az építőiparban a célellenőrzés alatt nem voltak jellemzőek a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok, ez részben a munkaidő-nyilvántartások hiányának is köszönhető, így ugyanis a szabálytalanságok nehezen állapíthatóak meg.
 
A 2013-as hasonló tárgyú célellenőrzéssel összevetve megállapítható, hogy a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal összefüggő intézkedések száma jelentősen nem változott, viszont három évvel ezelőtt lényegesen több munkavállalóval szemben követték el a munkáltatók ezeket a szabálytalanságokat. Így pozitív elmozdulás figyelhető meg, mivel idén egy-egy szabálytalanság csak kisebb munkavállalói létszámot érintett.
 
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak, mely az elmúlt évek tapasztalataival összhangban áll.
 
A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatti intézkedések 35 %-a a kereskedelmi ágazatból került ki. Magas volt az intézkedések aránya a vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén is (18 %, 15 %). A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 43 %-ának vonatkozásában volt megállapítható a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal ellentétben a nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságokat nagyobb munkavállalói létszámmal szemben követték el a munkáltatók 2013-hoz képest. Akkor a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 28 %-ával (914 fő) szemben vezették helytelenül a foglalkoztatók a munkaidő-nyilvántartást, míg idén ez a szám 43 % (1 557 fő) volt. Különösen a feldolgozóipar területén volt nagyobb az érintett munkavállalói létszám, az előzőekben említett Komárom-Esztergom megyei cég 300 főt meghaladóan szegte meg a vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása

Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkaviszony létesítése

Bérszámfejtés a gyakorlatban

 

A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok nem jellemzőek. A célellenőrzés alatt, csakúgy, mint 2013-ban elenyésző számban kellett csak intézkedni a hatóság munkatársainak és nem volt jelentős mértékű az érintett munkavállalók létszáma sem.
 
A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt 2016. III. negyedévéhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (19 %). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9 %-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép most is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 29 %-át itt hozta a hatóság, ami az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 35 %-át érintette. A többi feketén foglalkoztatott
 munkavállaló nagy része közel azonos arányban a kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területéről került ki. (16 %, 18 %, 15 %).
 
2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött munkavállalói létszámból (4302 fő) 311 munkavállaló volt feketén foglalkoztatva (7 %), ez az arány idén kedvezőtlenebb volt, mivel az ellenőrzött 3873 munkavállalóból 342 munkavállalót érintett ez a szabálytalanság. (9 %).
 
A kormányhivatalok munkatársai ugyanúgy, mint 2013-ban, az intézkedések 8 %-át hozták a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a célellenőrzés során. Az ellenőrzéssorozat folyamán a kereskedelem és a vagyonvédelem területén kellett legtöbbször intézkedni (32 % és 27 %), továbbá a vendéglátás és feldolgozóipar (14 % és 13 %) volt érintve ezen jogsértések miatt.
 
Nem változott jelentősen a munkavállalók érintettsége sem, 2013-ban 270, 2016-ban 310 munkavállalóval szemben követtek el munkabérrel összefüggő szabálytalanságot a munkáltatók, mely mindkét célellenőrzés során az összes jogsértéssel érintett munkavállaló 8 %-a volt.
 
A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések közel felét tették ki és a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya vagy hibája is nagyobb számban fordult elő.
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.