NGM: egyszerűbb a távolléti díj számítása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához - közölte a tárca csütörtökön.

Az NGM kiemelte: a 2013. január elsejétől a távolléti díj számításánál bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik. Ezeknek a munkavállalóknak tehát az adott hónap munkanapjai számától függetlenül - változatlan alapbér mellett - a szabadság időtartamára minden hónapban azonos összegű távolléti díj jár.

(dr. Kártyás Gábor munkaügyi szakértőnk számítási segítsége és véleménye az anomáliákról. Február 27-i szakmai rendezvényünkön dr. Kártyás Gábor munkajogász segít kiszámolni a távolléti díjat és válaszol a felmerülő kérdésekre is. Bővebb információ a rendezvényről itt)

A hónap végén elszámolt fizetés összegén belül ezeknél a munkavállalóknál a szabadság idejére számított díj tehát fix, de a ledolgozott napokért kapott bér eltérően alakulhat azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló szabadságra megy. A munkabérek védelme érdekében ugyanakkor a havi munkabér a távolléti díj számítása miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege - hangsúlyozza az NGM. Emellett a távolléti díj számítási szabályaitól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés eltérhet.

Az új Munka törvénykönyve szerint ha a dolgozó szabadságra megy, akkor a szabadság idejére őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért - általános teljes napi munkaidő esetén - százhetvennégy órával el kell osztani. Az így kapott számot fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon.

Ha a munkavállaló több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután meg kell nézni, hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a havi munkanapok számával.

Ezután meg kell nézni, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap marad a hónapban, majd ezeknek a számával fel kell szorozni a napi munkabért.

A tárcához eljutott információk szerint bizonytalanság övezi, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó munkabért. Az NGM válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A távolléttel érintett hónapokban a ledolgozott munkanapokra járó munkabér meghatározásánál nem ennek alapulvételével kell eljárni.

RODIN Munkaügyi képzések, konferenciák
Bővebb információ a rendezvényekről

Az NGM hangsúlyozza: az új Munka törvénykönyve megalkotásakor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását.

Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely minden hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától független.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Addig is a jogalkalmazást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan módszertani segédlet közzétételével fogja segíteni - jelezte a tárca.


  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    Véget vetve a találgatásoknak, a nemzetgazdasági tárca közölte az [orgo]-val, miként kell a távolléti díjat kiszámítani. Hosszabb hónapban tényleg érdemesebb szabadságra menni.

  • számológép

    Havibér alkalmazásakor, általános teljes napi munkaidővel hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 ezer forint az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor mennyi az egy napra járó távolléti díj összege? Ezzel egyidejűleg a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A munkaszerződésben rögzített havi bér lehet-e kevesebb, ha az adott hónapban a kötelező munkaidő kevesebb, mint 174 óra (például havi minimálbéres dolgozónál)?

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Tállai András

    Az adósok automatikus részletfizetést kapnak a NAV-tól, a kata és a kiva még kedvezőbb lesz, nagyot esik a tételes áfanyilatkozat értékhatára, és a reklámadó tervezett változása exponenciálisan növekvő bírsággal sújtaná a google-t és a facebookot. Újabb részletek a friss adócsomagból.

  • nav_logo

    2017. január 1-jén léphet hatályba az új jövedéki adótörvény. A cél az egyszerűsítés.

  • Adó Kódex 1

    Vaskos, csaknem valamennyi adózási jogszabályt átíró törvénymódosító javaslatot terjeszt a kormány az Országgyűlés elé kedden. A már ismert adócsökkentéseken túl érdemben nő mindenféle beruházási-, kutatási és fejlesztési adókedvezmény, valamint a munkaerő mobilitását ösztönző támogatás. Az áfacsalás lehetőségei tovább szűkülnek, az üzemanyagok jövedéki adója alacsony olajárnál automatikusan emelkedne.

  • számol

    Az Abt Blog egyik előző bejegyzésében a hatóságok által kiszabott bírságok elszámolását és adózását részletezte. Mivel azóta sok kérdés érkezett a témában, itt az ideje, hogy a hatóságok által kiszabott bírságokat megkülönböztessük a különböző, akár szintén parkoláshoz kapcsolódó pótdíjaktól. Az alábbiakban e tételek, azaz a pótdíjak elszámolását és adókövetkezményeit részletezzük.

  • nyíl

    Idén 2,5 százalékos, jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, amely kedden tette közzé Brüsszelben az esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve.