NGM: egyszerűbb a távolléti díj számítása

A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához - közölte a tárca csütörtökön.

Az NGM kiemelte: a 2013. január elsejétől a távolléti díj számításánál bevezetett 174 órás osztószám a havi alapbéres bérformában alkalmazottakra vonatkozik. Ezeknek a munkavállalóknak tehát az adott hónap munkanapjai számától függetlenül - változatlan alapbér mellett - a szabadság időtartamára minden hónapban azonos összegű távolléti díj jár.

(dr. Kártyás Gábor munkaügyi szakértőnk számítási segítsége és véleménye az anomáliákról. Február 27-i szakmai rendezvényünkön dr. Kártyás Gábor munkajogász segít kiszámolni a távolléti díjat és válaszol a felmerülő kérdésekre is. Bővebb információ a rendezvényről itt)

A hónap végén elszámolt fizetés összegén belül ezeknél a munkavállalóknál a szabadság idejére számított díj tehát fix, de a ledolgozott napokért kapott bér eltérően alakulhat azokban a hónapokban, amikor a munkavállaló szabadságra megy. A munkabérek védelme érdekében ugyanakkor a havi munkabér a távolléti díj számítása miatt egyetlen esetben sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege - hangsúlyozza az NGM. Emellett a távolléti díj számítási szabályaitól a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés eltérhet.

Az új Munka törvénykönyve szerint ha a dolgozó szabadságra megy, akkor a szabadság idejére őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért - általános teljes napi munkaidő esetén - százhetvennégy órával el kell osztani. Az így kapott számot fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon.

Ha a munkavállaló több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat. Ezután meg kell nézni, hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért el kell osztani a havi munkanapok számával.

Ezután meg kell nézni, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap marad a hónapban, majd ezeknek a számával fel kell szorozni a napi munkabért.

A tárcához eljutott információk szerint bizonytalanság övezi, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó munkabért. Az NGM válaszában felhívja a figyelmet arra, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A távolléttel érintett hónapokban a ledolgozott munkanapokra járó munkabér meghatározásánál nem ennek alapulvételével kell eljárni.

RODIN Munkaügyi képzések, konferenciák
Bővebb információ a rendezvényekről

Az NGM hangsúlyozza: az új Munka törvénykönyve megalkotásakor a jogalkotót az a szándék vezette, hogy olyan módszert határozzon meg, amely a korábbi hatályos szabályozáshoz képest egyszerűbben, kevesebb adminisztrációval teszi lehetővé a szabadság időtartamára járó távolléti díj számítását.

Ezt az egyszerűsítést szolgálja a törvény által meghatározott osztószám alkalmazása, amely minden hónapban az általános munkarend szerinti munkanapok számától független.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és, ha szükséges kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Addig is a jogalkalmazást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan módszertani segédlet közzétételével fogja segíteni - jelezte a tárca.


Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    Véget vetve a találgatásoknak, a nemzetgazdasági tárca közölte az [orgo]-val, miként kell a távolléti díjat kiszámítani. Hosszabb hónapban tényleg érdemesebb szabadságra menni.

  • számológép

    Havibér alkalmazásakor, általános teljes napi munkaidővel hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 ezer forint az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor mennyi az egy napra járó távolléti díj összege? Ezzel egyidejűleg a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A munkaszerződésben rögzített havi bér lehet-e kevesebb, ha az adott hónapban a kötelező munkaidő kevesebb, mint 174 óra (például havi minimálbéres dolgozónál)?

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • pénz

    A nyugdíjszerű ellátások között fontos helyet tölt be a rokkantsági járadék olyan esetben, amikor súlyos egészségi probléma áll fenn, amely a munkavégzést, így a szolgálati idő szerzést is akadályozza, és az érintett személy megélhetése, vagy megélhetésének támogatása gyermeknevelési ellátásokkal életkora miatt már nem megoldható.

  • internet

    Az adó alapja a felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom lesz a kormány kedden benyújtott javaslata szerint.

  • Mátyás király

    Az önkormányzat szó szerint bármit megadóztathat jövőre, amihez kedve van, az új adótörvény csak minimális korlátokat állít föl.

  • erzsébetutalvány4

    A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő viszont a juttatások után a kifizető általa fizetendő közteher – olvasható az adótörvény indoklásában.

  • Varga Mihály

    Nem az érdemi adóváltozások éve lesz 2015: nem csökken az szja-kulcs, nem lesz egységes társaságiadó-kulcs, egyelőre nem terjesztik ki a kétgyerekesek adókedvezményét, és a meglévők mellé az internetszolgáltatók is kapnak különadót. A kormány viszont új eszközökkel lép fel az áfacsalások ellen és adókedvezménnyel bátorítja a házasulandókat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mutatta be a 2015-ös adótörvények tervezetét.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó