Osztalék nélkül munkabér? – eltérő álláspontok

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A közelmúltban nagy felzúdulást keltett az új Ptk. egy rendelkezése, amelyre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hívta fel a figyelmet. Eszerint az a társaság, amelynek eredménytartaléka negatív, azaz nem fizethet osztalékot, tagjainak semmilyen jogcímen nem teljesíthet kifizetést, még akkor sem, ha ez a kifizetés nem a tagsági jogviszonyra tekintettel történik.

Az ügyvédi iroda álláspontja szerint ezzel az új Ptk. gyakorlatilag megtiltja a munkabér fizetését minden olyan munkavállalónak, aki – bármilyen csekély mértékben is – tulajdonosa egy olyan társaságnak, amely nem fizethet osztalékot. Álláspontjuk szerint nincsen tételes jogi alapja annak, hogy az Mt. munkabér fizetését előíró szabályát bármilyen alapon a fenti polgári jogi szabály elé lehetne helyezni, ezért a helyzet feloldására csak a jogalkotónak van lehetősége azzal, hogy megteremti a különböző jogszabályi rendelkezések közötti összhangot.

Az ügyvédi iroda felvetésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalásban reagált, amely szerint a sajtóban megjelent vélemény helytelenül és indokolatlanul mossa össze a társaságnak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetéseit a Ptk. vonatkozó rendelkezésével.

A Ptk. érintett rendelkezése egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt, mégpedig arra, amikor a társaság a tagnak (akár tagsági jogviszonyára tekintettel, akár a tagsági jogviszonyától független jogviszony alapján) a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék.

A társaság azonban a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban.  Ebből következően a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn.

Az ügyvédi iroda a minisztériumi állásfoglalással több ponton nem ért egyet. Egyrészt a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennél fogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.

Másrészt a minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Nem ad azonban választ arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag „nem tagsági jogviszonyára tekintettel” kerülnek megtételre. A minisztérium álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg.

Mindezekre tekintettel az ügyvédi iroda továbbra is szerencsésnek tartana egy jogszabály-módosítást a kérdéses ügyben.

A magunk részéről – anélkül, hogy „pálcát törnénk” bármelyik álláspont fölött – mindenképpen célszerűnek látjuk a kérdést munkajogi aspektusból is megvizsgálni. Az Mt. ugyanis – a korábbi munkajogi kódexek gyakorlatával szakítva – tételesen rendezi kapcsolatát a polgári jogi szabályokkal. Eszerint a munkajogi szabályok alkalmazása során a Ptk.-t háttérjogszabályként kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor azt maga az Mt. előírja. Azaz, ebben a relációban az Mt. speciális jogszabálynak minősül, amely alkalmazása során a Ptk.-t mint általános szabályt, csak akkor kell alkalmazni, ha erre a speciális szabály kifejezetten felhatalmazást ad. Az Mt. pedig a Ptk. fentebb hivatkozott szabályát nem rendeli alkalmazni a munka világában.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

munkajogi kiskönyvtár 3

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

A fentiek alapján, anélkül, hogy a Ptk. rendelkezésének alkalmazásának kötelező jellegét vitatnánk, kimondhatjuk, hogy az a munkáltató munkabér fizetési kötelezettségét nem érinti, így a munkavállalók munkabérét a munkáltató továbbra is köteles a társaság vagyoni helyzetétől függetlenül kifizetni.

Természetesen ezt nem jelenti azt, hogy az Mt. „felülírná” a Ptk. rendelkezéseit, csupán azt, hogy a munkaviszonyon alapuló kötelezettségek teljesítése során azt nem kell alkalmazni.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A kérdés egyértelmű, mindenki számára kötelező érvényű eldöntésére azonban csak két megoldás van: a bírósági döntések mentén kirajzolódó gyakorlat, illetve a jogalkotó által adott válasz, a jogszabály-módosítás.

Mivel a bírói gyakorlat kizárólag utólag, egyedi esetek eldöntésén keresztül tud „reagálni” a kérdésre, ezért a magunk részéről osztjuk a Jalsovszky Ügyvédi Iroda álláspontját, amely szerint célszerű lenne a jogalkotónak rendezni a helyzetet és a Ptk. rendelkezését módosítani kellene, az egyértelmű értelmezhetőség érdekében.

OpusSimplex

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.