Osztalék nélkül munkabér? – eltérő álláspontok

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A közelmúltban nagy felzúdulást keltett az új Ptk. egy rendelkezése, amelyre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda hívta fel a figyelmet. Eszerint az a társaság, amelynek eredménytartaléka negatív, azaz nem fizethet osztalékot, tagjainak semmilyen jogcímen nem teljesíthet kifizetést, még akkor sem, ha ez a kifizetés nem a tagsági jogviszonyra tekintettel történik.

Az ügyvédi iroda álláspontja szerint ezzel az új Ptk. gyakorlatilag megtiltja a munkabér fizetését minden olyan munkavállalónak, aki – bármilyen csekély mértékben is – tulajdonosa egy olyan társaságnak, amely nem fizethet osztalékot. Álláspontjuk szerint nincsen tételes jogi alapja annak, hogy az Mt. munkabér fizetését előíró szabályát bármilyen alapon a fenti polgári jogi szabály elé lehetne helyezni, ezért a helyzet feloldására csak a jogalkotónak van lehetősége azzal, hogy megteremti a különböző jogszabályi rendelkezések közötti összhangot.

Az ügyvédi iroda felvetésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állásfoglalásban reagált, amely szerint a sajtóban megjelent vélemény helytelenül és indokolatlanul mossa össze a társaságnak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetéseit a Ptk. vonatkozó rendelkezésével.

A Ptk. érintett rendelkezése egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt, mégpedig arra, amikor a társaság a tagnak (akár tagsági jogviszonyára tekintettel, akár a tagsági jogviszonyától független jogviszony alapján) a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék.

A társaság azonban a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban.  Ebből következően a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn.

Az ügyvédi iroda a minisztériumi állásfoglalással több ponton nem ért egyet. Egyrészt a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennél fogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.

Másrészt a minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Nem ad azonban választ arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag „nem tagsági jogviszonyára tekintettel” kerülnek megtételre. A minisztérium álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg.

Mindezekre tekintettel az ügyvédi iroda továbbra is szerencsésnek tartana egy jogszabály-módosítást a kérdéses ügyben.

A magunk részéről – anélkül, hogy „pálcát törnénk” bármelyik álláspont fölött – mindenképpen célszerűnek látjuk a kérdést munkajogi aspektusból is megvizsgálni. Az Mt. ugyanis – a korábbi munkajogi kódexek gyakorlatával szakítva – tételesen rendezi kapcsolatát a polgári jogi szabályokkal. Eszerint a munkajogi szabályok alkalmazása során a Ptk.-t háttérjogszabályként kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor azt maga az Mt. előírja. Azaz, ebben a relációban az Mt. speciális jogszabálynak minősül, amely alkalmazása során a Ptk.-t mint általános szabályt, csak akkor kell alkalmazni, ha erre a speciális szabály kifejezetten felhatalmazást ad. Az Mt. pedig a Ptk. fentebb hivatkozott szabályát nem rendeli alkalmazni a munka világában.

Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása

munkajogi kiskönyvtár 3

Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés

Lapozzon bele a kiadványba >>>

A fentiek alapján, anélkül, hogy a Ptk. rendelkezésének alkalmazásának kötelező jellegét vitatnánk, kimondhatjuk, hogy az a munkáltató munkabér fizetési kötelezettségét nem érinti, így a munkavállalók munkabérét a munkáltató továbbra is köteles a társaság vagyoni helyzetétől függetlenül kifizetni.

Természetesen ezt nem jelenti azt, hogy az Mt. „felülírná” a Ptk. rendelkezéseit, csupán azt, hogy a munkaviszonyon alapuló kötelezettségek teljesítése során azt nem kell alkalmazni.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A kérdés egyértelmű, mindenki számára kötelező érvényű eldöntésére azonban csak két megoldás van: a bírósági döntések mentén kirajzolódó gyakorlat, illetve a jogalkotó által adott válasz, a jogszabály-módosítás.

Mivel a bírói gyakorlat kizárólag utólag, egyedi esetek eldöntésén keresztül tud „reagálni” a kérdésre, ezért a magunk részéről osztjuk a Jalsovszky Ügyvédi Iroda álláspontját, amely szerint célszerű lenne a jogalkotónak rendezni a helyzetet és a Ptk. rendelkezését módosítani kellene, az egyértelmű értelmezhetőség érdekében.

OpusSimplex

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.