Nehézséget is jelent az Erzsébet-utalvány a nyugdíjasoknak

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A legnagyobb problémát az okozza, hogy a nyugdíjasok döntő többsége még soha nem látott egy papírra nyomtatott két utalványt. A postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni.

A Magyar Közlöny 2016. évi 193. számában, december 8-án jelent meg a 404/2016. (XII. 8.) Korm. rendelet, mely a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek egyszeri juttatására vonatkozik.

A rendelet bevezető mondata a következő: „A Kormány elkötelezett, hogy az idősebb nemzedék és a nyugellátásban részesülők is megbecsülést kapjanak, hiszen évtizedeken át azért dolgoztak, hogy az ország talpra álljon és gyarapodjon.” Ennek érdekében – kiemelten fontosnak tartva, hogy a nyugdíjasok is részesülhessenek a Kormány és a magyar állampolgárok közös erőfeszítésének köszönhetően erősödő magyar gazdaság eredményeiből – a Kormány egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10.000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalványban részesíti azt a személyt, akinek 2016 decemberére nyugdíjat számfejtettek.

A nyugdíj fogalmát ebben az esetben tágan értelmezik, mert bele tartozik például az öregségi- és az özvegyi nyugdíjon kívül az árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a balett művészeti életjáradék, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, stb. (A teljes felsorolás nagyon hosszú lenne.) Tehát a 404/2016. (XII. 8.) Korm. rendeletben felsoroltak mindegyike 10.000 forint értékű utalványt kap a postások által kézbesítve.

Nem volt célszerű az egyszeri ajándékozás utalvánnyal történő megoldása.

Ahelyett, hogy az aktuális nyugdíjjal együtt minden érintett kapott volna 10.000 forintot, a külön kézbesítés rengeteg problémát generál és többletköltséget jelent a költségvetésnek, amire semmi szükség nem volt.

Nemcsak a kormánytisztviselőknek jelentett volna nehézséget az utalványok kihordása, de a postások létszáma sem elegendő arra, hogy nyugodtan kézbesítsenek ennyi értéklevelet 2,8 millió embernek. Ma már a levelek nagy részét e-mailben küldik az emberek a nagyvárosokban, így nyilván nincs szükség annyi postásra, mint akár öt évvel ezelőtt. Ezért most ideiglenesen többletmunkaerőt kell alkalmazni (már ha tudnak). Az utalványokon kívül rendkívüli leterheltséget okoznak a karácsonyi csomagok és az ünnepi képeslapok is. (Egyesek szerint a postán küldött karácsonyi képeslap kulturáltabb megoldás a jókívánságok továbbítására, mint az e-mail.)

A nyugdíjasok örülve a pluszpénznek szerettek volna játékot, könyvet vásárolni az unokáknak, de azt nem lehet, mert nem ajándékutalványt kapnak, hanem étkezési Erzsébet utalványt, melyre még mosóport sem lehet vásárolni, csak „fogyasztásra kész meleg és hideg ételt.”

Észrevehető, hogy ez a boltok pénztárainál is lassítja a forgalmat, mert nem lehet minden vásárolt tételt utalvánnyal fizetni. Pénz vissza nem adható, csak levásárolni lehet az utalvány teljes összegét. A bolthálózatokban a pénztárosoknak készítettek egy listát arról, hogy mely árucsoportok nem fizethetők utalvánnyal (például: italt), de a kisboltokban tájékozatlanabbak. A pénztáraknál sorban állás közben árukat vissza kell vinni, illetve újakat kell hozni helyette. Ez feltartja a sort, lassul a vásárlás, mindenki ideges.

Ezt az Étkezési Erzsébet utalvány cirkuszt nem készítették elő, későn döntöttek, most sürgetik az utalványok kézbesítését. Mi lesz, ha ezen a héten elindul 2,8 millió ember élelmiszert vásárolni? Persze ez nem történhet meg, mert sokan járni sem tudnak, nemhogy vásárolni! Így külön problémát jelenthet számukra az utalványok beváltása.

Egyébként 2017. december 31-ig használhatók fel a kapott utalványok, tehát nem kell sietni a beváltásával!

A legnagyobb problémát azonban az okozza, hogy a nyugdíjasok döntő többsége még soha nem látott egy papírra nyomtatott két utalványt. Ezért rengetegen panaszkodnak arról, hogy csak 5.000 forint értékű utalványt kaptak, 10.000 helyett. Amikor felbontják a borítékot, az első mozdulattal kidobják az utalvány mellé csomagolt papírokat. Ezzel kidobják a rövid tájékoztatót is az utalványokról. Feltételezik, hogy az utalvány egyik részét az élelmiszerbolt igazolásként őrzi meg a beváltáshoz. Ezek régi beidegződések a munka világából, mert az étkezési utalványokkal rengeteget kínlódtunk. Az elüldözött külföldi utalvány-forgalmazók viszont külön pénzért elvállalták a dolgozók nevére történő címletezést, ami nem volt olcsó, de a vállalatnak megérte. Ma már ilyet nem vállal senki, ezért örültek a cégek a SZÉP-kártyának, - bár tudják, hogy ez nem minden dolgozónak jó - mert megszabadultak az utalvánnyal kapcsolatos adminisztrációtól.

[htmlbox adokodex_2]

 

Kérek szépen minden nyugdíjast, hogy vegyen elő például egy 2000-es címletű utalványt és tegye maga elé! Az utalvány bal oldalán is szerepel egy 2000-es szám, és jobb oldalán is egy 2000-es számot látnak. Nézzék meg az utalvány alján a vonalkódokat bal oldalon és jobb oldalon is! A számok különbözőek. Ebből következik, hogy nem lehet az egyik a másiknak a másolata, illetve igazoló szelvénye. Két külön utalványt látunk egy papíron. Összértékük 4.000 forint. Az utalvány középső részén perforációt látnak és egy ollót, mely azt jelzi, hogy itt kell kettéválasztani a kiküldött utalványt, s így kettő lesz belőle! Ha kaptak 2 db 2000-es lapot és 1 db 1000-es lapot, akkor megvan az ígért 10.000 forint (4000+4000+2000).

Problémák várhatók még a nyugdíjas részére történő személyes kézbesítés vonatkozásában. Gondolni kellett volna a kórházban lévőkre is. A kormányrendelet szerint a postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2017. február 28.

Hivatalos állásfoglalást adott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalványokkal kapcsolatban. Az utalvány csekély értékű ajándéknak minősül, ezért a juttatásban részesülő nyugdíjasokat az utalványokkal kapcsolatban semmilyen közteher - sem személyi jövedelemadó, sem más adó vagy járulék - nem terheli. A juttatást a nyugdíjasoknak bevallaniuk sem kell.

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Megrendelés >>

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.