Rehabilitációs ellátás: változnak a munkavégzés szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén május 1-jei hatállyal változnak a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai. Az alábbi cikkben a fontos tudnivalókat foglaltuk össze. 


A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) a 2012-es hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai, változásai hatására többször módosult. 

Legutóbb 2016. május 1-i hatállyal került sor a jogszabály módosítására.

Az Mmtv-t az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátását érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény módosítja. 

Az új rendelkezések közül a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység megváltozott szabályait ismerhetik meg ebben az írásban.

Emlékeztetőül

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján  60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

  • a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 
  • 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
  • keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
  • rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

  • rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
  • rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.

A rehabilitálhatóságról a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ún. komplex minősítésben nyilatkozik a következők szerint:

  • rehabilitálható a megváltozott munkaképességű személy, és ennek során
  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy 
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, vagy
  • rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
  • egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, 
  • egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
  • kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
  • egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

Amint látható, a jelentős mértékű, tartósan fennálló egészségromlással küzdő személyek részére megállapítható kétféle ellátásnál nagy jelentősége van a rehabilitálhatóság szempontjából az életkornak is.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.

Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.  (Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni). 

Rehabilitációs ellátás mellett eddig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került.

Ez a szabály változik meg 2016. május 1-vel az Mmtv-t módosító jogszabály 2016. évi XXVI. törvény 32. §-a alapján mely az Mmtv. 10.§ (2) bekezdését a következő b) ponttal egészíti ki. 

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

  • keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

Az Mmtv. 10.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: 

  • a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4.§ s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni. 

Az új szabályozás azonos módon teszi lehetővé a megváltozott munkaképességű személyek számára az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységet mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülők vonatkozásában.

Így megszűnt a különbség, amely rehabilitációs ellátásoknál munkaidő korlát, rokkantsági ellátás esetén kereseti korlát alapján engedte meg az ellátás melletti keresőtevékenységet. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ki kérhet nyugdíjrögzítést 2025-ben?

A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.

2024. november 20.

Így készüljön fel a „nők 40” –re

Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.