Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjkorhatár betöltése változást hozhat a megváltozott munkaképességű személyek addig folyósított rokkantsági ellátásában is – választhatják a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként továbbfolyósítását, de kérhetik azt is, hogy állapítsanak meg részükre öregségi nyugdíjat.


2012-ben nemcsak az öregségi nyugdíjak területén történt változás megszüntetve a korhatár előtti nyugdíjbavonulás lehetőségét, hanem átalakult a rokkantsági nyugdíjrendszer is.

A korábban rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő egészségkárosodott személyek egészségromlásuk mértékétől és életkortól függően megváltozott munkaképességű személyek ellátásaként rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás formájában kapták tovább juttatásukat.

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek, nyugdíjkorhatáruk betöltésekor választási lehetőséggel rendelkeznek.

Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől – jelen esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól – kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

(Az Mmtv. 32. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerint 2012. január 1-től az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek ellátása rokkantsági ellátásként – nem rehabilitációs ellátásként – került a továbbiakban folyósításra.)

Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.

Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 9.

Nyugdíj: hogyan kérhető az évek összeszámítása?

Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ezt korábban kérje. A kérelem évente csak egyszer nyújtható be.