Társadalombiztosítási változások 2012

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény jelentősen módosította a társadalombiztosítás fedezetét alkotó fizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is. Az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk összefoglalja a főbb módosításokat, ezekből válogatunk.

A biztosítotti kör változása

2012. január 1-jétől elveszti biztosítotti pozícióját az egyéni vállalkozónak, egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a társaság tevékenységében személyesen, de nem munkaviszony keretében, díjazás ellenében – segítő családtagként – végez munkát. Ezt a körülményt is be kell jelenteni a ’T1041 számú bejelentőn.

A regisztrált mezőgazdasági őstermelő 2012. január 1-jétől nem biztosított, ha nem rendelkezik érvényes értékesítési betétlappal, vagy nem családi gazdálkodó. A biztosítási kötelezettség megszűnéséről a bejelentést az Art. szabályai szerint kell megtenni. Annak a regisztrált őstermelőnek, akinek biztosítási jogviszonya az említett időponttól megszűnik, valamint nem jogosult más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra, a biztosítási kötelezettség megszűnését követ 46. napon (amennyiben ezt megelőzően 45 napig biztosított volt) be kell jelentkezni az állami adóhatósághoz egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése érdekében.

Egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék

A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint nem kellett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a jubileumi jutalom, végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás után, valamint a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése alapján kifizetett összeg után. 2012. január 1-jétől az említett jövedelmek után a 10 százalék nyugdíjjárulék mellett a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetni.

Társas vállalkozás: vezető tisztségviselői jogviszony módosulása

2012. január 1-jétől társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja is, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül.

A társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek tevékenységét munkaszerződés, vagy megbízási szerződés alapozza meg. Munkaszerződés esetén munkaviszonyban állóként biztosított a magánszemély, a járulékfizetési kötelezettség alapja fő szabályként a részére juttatott nem önálló tevékenységből származó személyi jövedelemadó-előleg alapot képező jövedelem összege. A munkaszerződésen alapuló munkavégzés vonatkozásában nincs változás.

A másik esetben a gazdasági társaságok az ügyvezetői feladat ellátásra jellemzően megbízási szerződést kötnek. Megbízás esetén a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség függ a díjazás összegétől. Jellemzően a vezető tisztségviselők nagyon alacsony díjazás mellett, illetve sok esetben díjazás nélkül látják el a tevékenységüket, amelynek eredményeként a magánszemély nem válik biztosítottá. Az a személy, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amely természetbeni ellátási jogosultságot jelent. Ezen a helyzeten kíván a jogszabály módosítása változtatni. A módosítás csak azokat a vezető tisztségviselőket (az ügyvezetőket) érinti, akiknek a tevékenységét megbízási szerződés alapozza meg. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő egyben személyes közreműködésre is kötelezett, akkor a természetes személy két egymástól jól elkülönült jogviszonnyal rendelkezik. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

Az első eset, ha a vezető tisztségviselő e jogviszonya mellett a társaság tevékenységében nem működik közre. A személyes közreműködés hiánya miatt nem minősül társas vállalkozónak, ezért 2012. január 1-jétől az ügyvezetői tevékenység alapján kell társas vállalkozónak tekinteni, amely egyben a járulékfizetési kötelezettséget is meghatározza. Minden olyan esetben, ha a vezető tisztségviselői tevékenység alapja megbízási szerződés, és a személyes közreműködés nem társas vállalkozói jogviszonyban történik, a természetes személy – vezető tisztségviselői tevékenysége után – társas vállalkozóként lesz biztosított. Ez a változás egyébként bejelentési kötelezettséget is eredményez, hiszen az alkalmazás minősége módosul, ezért be kell nyújtani a ’1041 számú bejelentést is.

Ezzel a módosítással függ össze, hogy biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is. A módosítás szerint a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszonyt, vagy társas vállalkozói jogviszonyt, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez. Amennyiben a gazdasági társaság vezető tisztségviselője személyes közreműködése alapján társas vállalkozóként biztosított, akkor a vezető tisztségviselői tevékenységével összefüggésben – választott tisztségviselőként – a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári naponként annak harmincad részét elérő díjazása alapján válik biztosítottá. A biztosítási kötelezettség esetén a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig áll fenn.

A társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége

A biztosított társas vállalkozó 10 százalék nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 10 százalék tagdíjat, valamint a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet. A járulékok alapja a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknak felső határa továbbra sincs.

Többes jogviszonyban állók járulékfizetése

2012. január 1-jétől több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. (Innen is kivezették a társadalombiztosítási járulékot.)

Hatálytalanná válik ugyanakkor az a rendelkezés, miszerint, ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal egy tekintet alá esik az országgyűlési képviselői jogviszony. A rendelkezés hatályon kívül helyezése, továbbá a többes jogviszonyban álló vállalkozókra vonatkozó szabály módosítása egyben azt jelenti, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni, illetőleg a biztosítottól levonni. Tehát, ha valaki heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony melletti egyéni vállalkozó, vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatják, mindkét jogviszonyban köteles lesz a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetni.

Matlné Kisari Erika cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/1-2. számában olvasható.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • internet

    Több tényezőtől függ, az adó mekkora hányadát hárítják tovább a szolgáltatók.

  • Rogán Antal

    A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg.

  • szemet_bolygó

    Jövőre termékdíjas lesz a mosószer, a szappan, az irodai papír, s még a művirág is.

  • internet

    A jövő évre tervezett adóváltozásokat (is) tartalmazó, kedden nyilvánosságra került törvényjavaslat társadalmilag és gazdaságilag egyik legérzékenyebb eleme a 2012 nyarán bevezetett távközlési adó kiegészítésének szánt, az internetes adatforgalom után általánosan fizetendő 150 forint/ gigabyte nagyságú adótétel. A BDO Magyarország álláspontja szerint egy ilyen adótétel általános bevezetése jelentős hátrányokat okoz a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó