Rehabilitációs kártya és adókedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ONYF részletes útmutatójából kiderül, hogy mi a teendője a megváltozott munkaképességű személyeknek és munkáltatóiknak, ha rehabilitációs kártyát igényelnek, illetve mekkora adókedvezményt érvényesíthet a munkáltató.

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

  • foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
  • tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, illetőleg az is, aki
  • 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy
  • rehabilitációs járadékban részesül.

A kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához kell benyújtani.

Az ONYF felhívja az érintettek, valamint a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatók figyelmét arra, hogya munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2012-ben 2 x 93 0000 Ft = 186 000 Ft) 27 százaléka.

További részletek itt

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, illetőleg az is, aki

c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül.

A kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságához kell benyújtani.

Az ONYF felhívja az érintettek, valamint a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkáltatók figyelmét arra, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 48. § (5) bekezdése alapján – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által megküldött központi levélben foglaltaktól eltérően – a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2012-ben 2 x 93 0000 Ft = 186 000 Ft) 27 százaléka.

Forrás: ONYF


Kapcsolódó cikkek

2023. május 30.

Május 31. a beszámolási és mérlegkészítési határidő | NAV-Figyelő 21. hét

A legtöbb cég és civil szervezet esetében május 31-e a beszámolók, mérlegek készítésének és közzétételének ideje, emellett a NAV emlékeztetetti a 2021-ben 1%-os felajánlásban részesülő civil szervezeteket, hogy szintén május 31-ig tudnak elszámolni a ’KOZ közleményben. Csak azok a szervezetek kaphatnak a következő évben is felajánlást, akik ennek a kötelezettségüknek eleget tesznek. A NAV-Figyelő eheti száma az Accace szakértőjének tollából:

2023. május 30.

Kétmilliárd közelében az online számlák száma

Az online számlák száma jelentősen nő, napokon belül eléri a kétmilliárdot – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára, kiemelve, hogy Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben, 5,1 százalékos áfarés-értékkel az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt érte el az áfacsalás elleni küzdelemben.

2023. május 30.

Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (3. rész)

A göngyölítéses módszer korábban ismertetett öt lépését érdemes egy nulladik lépéssel is kiegészíteni, ugyanis a fizetendő járulékok szempontjából kiemelkedő jelentősége van az adózó társadalombiztosítási státuszának. Ebből a megközelítésből az adózó a tevékenységét végezheti főfoglalkozásúként, heti 36 órás munkaviszony / tanulói jogviszony mellet, illetve nyugdíjasként.