A 2015-ös évről szóló társaságiadó-bevallás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A naptári éves adózók esetében már lezárult a 2015-ös adóév és közeledik a beszámoló, valamint a társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidő is. Ennek apropóján érdemes áttekinteni a 1529-es bevallás benyújtásával összefüggő tudnivalókat, illetve az előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat, hiszen a nyomtatvány több új lappal is bővült. Természetesen nem célunk a kitöltéssel kapcsolatos valamennyi előírás minden részletre kiterjedő ismertetése, cikkünk csupán a legfontosabb tartalmi és technikai kérdésekre hívja fel a figyelmet, az egyes témákhoz kapcsolódó példák levezetésével.

1. A kötelezettek köre és a benyújtás határideje

A társasági adó tekintetében az éves elszámoló bevallásként a 2015. adóévről – általános esetében – a 1529-es bevallást kell benyújtani. Az említett nyomtatvány benyújtására az alábbi szervezetek kötelezettek:

• a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) hatálya alá tartozó, a naptári évvel azonos, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó egyszeres, valamint kettős könyvvitelt vezető adózók;
• az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) hatálya alá tartozó hitelintézetek;
• a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Tht.) hatálya alá tartozó energiaellátók és közszolgáltatók; továbbá
• a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) hatálya alá tartozó, innovációs járulék fizetésére kötelezett gazdasági társaságok.

Már ebből a felsorolásból is látható, hogy a 1529-es nyomtatványon nemcsak a társaságiadó-kötelezettség elszámolása és bevallása történik, hanem egyéb adónemek vonatkozásában is ez szolgál elszámoló bevallásként, így például az adózóknak itt kell számot adniuk a hitelintézeti járadék, a hitelintézetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, illetve az innovációs járulék összegéről is.

A társaságiadó-kötelezettségek vonatkozásában további három elszámoló bevallás említhető, amelyek az alábbiak:

• a 1529EUD jelű bevallás, amelyet a 2015. évben kezdődő üzleti évben a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak, a forintról devizára, devizáról forintra, devizáról más devizára áttérő adózóknak, valamint az előtársaságként önálló bevallás benyújtására kötelezett adózóknak kell benyújtaniuk;
• a 1571-es bevallás, amelyet a legkésőbb 2015. december 31-ével megszűnő vagy pedig legkésőbb 2016. január 1-jei hatállyal a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adójának, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá áttérő adózóknak kell benyújtaniuk;
• a TAONY nyomtatvány, amelyet azon nonprofit szervezetek nyújthatnak be, amelyek a 2015-ös adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem értek el vagy e tevékenységükhöz kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számoltak el.

A Tao tv. hatálya alá tartozó egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezető adózóknak (ideértve a nonprofit szervezeteket is) adókötelezettségükről az elszámoló bevallást – legyen az bármely előbb említett nyomtatvány – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtaniuk, amely általános esetben a 2016. május 31-ei határidőt jelenti.

A kettős könyvvitelt vezető adózóknak szintén ezen határidőig kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti elektronikus letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek is eleget kell tenniük, illetve – az arra kötelezetteknek (például alapítványoknak) – a beszámoló nyilvánosságra hozatalát ettől eltérő módon biztosítaniuk.

Figyelemmel arra, hogy a társasági adó alanyainak jelentős többsége a 1529-es bevallást nyújtja be elszámoló bevallásként, a továbbiakban e nyomtatvány alapulvételével mutatjuk be a változásokat, illetve az egyes példákat. (Megjegyezzük, hogy mind a 1529EUD, mind pedig a 1571-es nyomtatvány felépítése a 1529-es bevallás struktúráját követi).

2. A 1529-es nyomtatványt érintő változások

Azok az anyagi jogszabályváltozások, amelyek érintik a 1529-es bevallás tartalmát, elsősorban a Tao tv. rendelkezéseit módosították 2015. január 1-jével vagy pedig év közben. A Kjtv.-nek a nyomtatványt érintő rendelkezései kis mértékben változtak, ezek közül a Kjtv. 4/C. §-a szerinti hitelintézetihozzájárulás-fizetési kötelezettség hatályon kívül helyezése emelhető ki. A Tht. rendszerében az adóalapot növelő, illetve csökkentő tételeket pontosították.

Az innovációs járulék tekintetében fontos megemlíteni, hogy 2015. január 1-jétől új jogszabály, az Innovációs tv. tartalmazza a kötelezettségre vonatkozó szabályokat. Az adónemre vonatkozó törvényi rendelkezések alapjában véve a korábbi szabályozáshoz hasonlóak, amelyet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény tartalmazott. Eltérés az innovációs járulék fizetésére kötelezettek körét érintően van, ugyanis az új szabályozás alapján mentesül az innovációs járulék alól a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv tv.) 3. § (2)–(3) bekezdései szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A korábbi szabályoktól eltérően 2015. január 1-jétől a gazdasági társaságok innovációs járulék szempontjából történő besorolásakor kizárólag a Kkv tv. 3. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt mutatószámokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások méret szerinti besorolását kizárólag az ott említett pénzügyi mutatószámok alapulvételével kell elvégezni. A Kkv tv. egyéb rendelkezései, így különösen a kapcsolódó és partnervállalkozásokra vonatkozó előírások [Kkv tv. 4. § (3)–(5) bekezdés], az ún. „kétéves szabály” [Kkv tv. 5. § (3) bekezdés], illetve az állami/önkormányzati tulajdonra vonatkozó szabályok [Kkv tv. 3. § (4) bekezdés] nem vizsgálandók az innovációs járulék szempontjából történő besoroláskor (a Tao tv. szerinti besoroláshoz természetesen továbbra is igen).

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Az innovációs járulék alapjának, mértékének, bevallásának, megfizetésének módja a korábbi szabályok szerint történik. Így tehát a nem első ízben járulékfizetésre kötelezettek továbbra is a ’29-es bevalláson teljesítik kötelezettségüket.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk azokat a Tao. tv.-t érintő legfontosabb változásokat, amelyek érintik a 1529-es bevallás tartalmát.

2.1. Korrekciós tételek

2015-től bővült az adóalap-kedvezményre jogosító ingyenes juttatások köre, ugyanis a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50 százaléka – legfeljebb, más ingyenes juttatások kedvezményével együtt, az adózás előtti eredmény mértékéig – csökkenti az adózás előtti eredményt [Tao tv. 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpont]. A juttatás értéke mindemellett a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a Tao tv. 3. számú melléklet „B” rész 23. pontja alapján. Az adóalap-csökkentő tétel alkalmazásának feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint a támogatás, juttatás összegét, célját [Tao tv. 7. § (7) bekezdés].

Megszűnt az adózóknak az a lehetősége, hogy az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégértékre az Szt. szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenéssel azonos értékcsökkenési leírást érvényesítsenek a társasági adó rendszerében. Ehelyett az üzleti vagy cégérték után, a bekerülési érték 10 százalékának megfelelő mértékű terv szerinti értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó, feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. Az erre vonatkozó kódkocka a bevallás főlapja D) blokkjában található.

A 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint akkor minősül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy

• a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel; és
• az adózó – az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.

Az adózás előtti eredményt növelő tételt tehát csak abban az esetben kell alkalmazni, ha mindkét említett körülmény fennáll. Ha igazolható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett is felmerült volna, akkor már nem szükséges azt vizsgálni, hogy az adózó a hiány mérséklése érdekében mindent megtett-e; a korrekciós tételt nem kell alkalmazni.

Változott a Tao tv. 3. számú melléklet „A” rész 16. pontjában szereplő, a reklám-közzététellel összefüggésben elszámolt költségekre, ráfordításokra vonatkozó növelő tétel is. Az adózás előtti eredményt akkor kell növelni a reklám-közzététellel összefüggésben elszámolt költségekkel, ha azok a 30 millió forintot meghaladják, és

• az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó-kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége; és
• az adóalany nem igazolja, hogy az előbbi nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám-közzétételnek a megrendelője kérte, és
• a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/A. §-a szerint közzétett nyilvántartásban.

Ha az adóévben a reklám-közzététellel összefüggésben elszámolt költségek éves szinten nem haladják meg a 30 millió forintot, úgy 2015-től a növelő tétel alkalmazásának kötelezettsége fel sem merülhet. 30 millió forintot meghaladó költségek esetén sincs növelő tétel akkor, ha az adózó ugyan nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy kérte a nyilatkozatot, csak nem kapta meg. Ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, akkor nincs nyilatkozatadási kötelezettsége, a társasági adó alanya pedig 30 millió forintot meghaladó összegű költségek elszámolása esetén is „automatikusan” mentesül a növelő tétel alkalmazása alól.

2.2. Veszteségleírás

Szigorították az elhatárolt veszteség leírására vonatkozó szabályokat, az elhatárolt veszteség felhasználása időbeli korlátozás alá esik. Először a 2015-ben keletkezett, elhatárolt veszteséggel kizárólag a keletkezését követő 5 adóévben csökkenthető a pozitív adózás előtti eredmény, figyelemmel – változatlanul – az adóalap „50 százalékos korlátjára” [Tao tv. 17. § (1)–(2) bekezdések]. A naptári év szerint, folyamatosan működő adózók esetén az új szabály azt eredményezi, hogy a 2015-ös adóévben keletkezett veszteség összegével legkésőbb a 2020. adóévben csökkenthető az adózás előtti eredmény.

Átmeneti szabály vonatkozik a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített veszteségre, az ezen időpontig felhalmozott veszteségállományt legkésőbb a 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet leírni, a 2014. december 31-én hatályos szabályok szerint [Tao tv. 29/A. § (6) bekezdés]. Mindez azt jelenti, hogy a 2004–2014. között keletkezett és még fel nem használt veszteség leírására vonatkozik az 50 százalékos korlát, illetve, hogy a leírás vége 2025. Emellett, a korábbi időszakokban keletkezett veszteségek leírása tekintetében a korábbi átmeneti rendelkezések figyelembevételével kell eljárni.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Részletes információk »

Az átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint a cégfelvásárlás kapcsán átvett, a 2015. adóévtől keletkezett veszteség felhasználására is újabb, további korlátok figyelembevételével kerülhet sor. A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteség 2015. adóévben (illetve azt követően) keletkezett összegét adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző 3 adóév átlagában számított összegében képvisel [Tao tv. 17. § (8a) bekezdés].

PÉLDA

Ha a jogutód az átalakulást követő 2015. április 1-je és 2015. december 31-e közötti adóévben 150 egység árbevételt ér el egy, a jogelőd által is folytatott tevékenységből, amely tekintetében a jogelőd az utolsó három adóévének adatai 380, 330, és 190 egység (azaz mindösszesen 900 egység) alapján átlagosan 300 egység/adóév árbevételt realizált, akkor a jogutód az átalakulást követő első adóévben a jogelődtől átvett 2015. adóévi (a március 31-ei átalakulás napjáig keletkezett) veszteségének csak a felét (150/300 egység) használhatja fel, ha az „belefér” az 50 százalékos korlátba is.

A veszteségleírásra vonatkozó bevételarányos számításra előírt korlátozás megfelelően irányadó a cégfelvásárlást követően tovább folytatott tevékenység esetében is.

2.3. A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja

2015. január 1-jével hatályon kívül helyezték a Tao tv. 6. § (8) bekezdés a) pontját, amely tulajdonképpen a jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának szélesítését jelenti, ugyanis – e hatályon kívül helyezés következtében – az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke nem csökkenti a jövedelem-(nyereség-)minimum alapját.

2.4. Kapcsolt vállalkozások, transzferár

2015. január 1-jével új tényállással bővült a kapcsolt vállalkozások fogalma (Tao tv. 4. § 23. pont). A kapcsolt vállalkozási viszony ugyanis akkor is fennáll az adózó és más személy között, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Ha két vagy több jogi személynek ugyanaz az ügyvezetője, úgy önmagában az azonos ügyvezetés megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyást, ezáltal pedig a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét (ha egyéb szempontok alapján a jogi személyek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak). Az ügyvezetés egyezősége minden olyan esetben fennáll, amikor két vagy több jogi személyt ugyanaz a személy önállóan képvisel vezető tisztségviselőként.

PÉLDA

Ha „A” betéti társaságnak „X” magánszemély a vezető tisztviselője, illetve „B” korlátolt felelősségű társaságnak önálló cégjegyzési joggal „X”, valamint „Y” magánszemélyek a vezető tisztviselői, akkor „A” és „B” cég – 2015-ös szerződéskötésük esetén – „X” magánszemélyre való tekintettel kapcsolt vállalkozásnak minősül.

Az adatbázisszűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében a Tao tv. 18. § (9) bekezdése – 2015-től új szabályként – indokolt esetben előírja a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását. Ezen indokolt esetekben az adatbázisszűrés során kapott értékek terjedelme statisztikai módszerek segítségével, az ún. interkvartilis tartomány alkalmazásával szűkítendő, hogy ezáltal megbízható szokásos piaci ártartományt állapítsanak meg. A rendelkezés példálózó jelleggel felsorolja azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a statisztikai szűkítés szükségességének megítélése során (funkcióelemzés, a minta elemszáma vagy a szélsőértékek). Az indokoltság megítélése – az ügylet összes körülménye alapján – az adózó feladata.

2.5. Adófelajánlás

A Tao tv. bizonyos rendelkezései már 2010–2011. óta lehetőséget adnak arra, hogy a társasági adó alanyai látványcsapatsportágakban működő sportszervezeteket, előadó-művészeti szervezeteket, filmalkotásokat támogassanak, juttatásukért „cserébe” pedig adókedvezményt vegyenek igénybe. E rendszerrel párhuzamosan 2015. január 1-je óta arra is mód van, hogy az adózók az említett kedvezményezett célokat adóelőlegük, adójuk meghatározott részének felajánlásával támogassák. Az új jogintézmény – amely a „rendelkezés az adóról” címet viseli a Tao. tv.-ben – lényege tulajdonképpen az, hogy az adózó az őt terhelő 2015. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amely – az adóhatóság átutalása révén – a kedvezményezettet illeti meg. A felajánló adózó az így átutalt összegre tekintettel kedvezményben, ún. jóváírásban részesül, amely csökkentő tételként mutatkozik meg társasági adó folyószámláján.

Az adózó filmalkotás támogatására, az előadó-művészeti szervezet támogatására, valamint a látványcsapatsport támogatására mint kedvezményezett célra tehet ilyen felajánlást. Az adózó a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről – fő szabály szerint – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

Az adóhatóság átutalásához szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással, és annak egy példánya az adóhatóság rendelkezésére álljon. Az igazolást filmalkotás támogatása esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), míg előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága állítja ki. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. (MNF Zrt.) külön számlája javára történő felajánlás esetén nem kerül sor igazolás kiállítására.

A látványcsapatsport támogatása esetén, ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség vagy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), akkor a sportpolitikáért felelős miniszter; ha pedig a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is) vagy hivatásos sportszervezet, illetve közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség állítja ki az igazolást.

Habár az igazolás kiállítására jogosult szervek ugyanazok, amelyek az adókedvezmény igénybevételére jogosító támogatás (Tao tv. 22. §, 22/C. §) nyújtásához szükséges igazolást is kiállítják, fontos megemlíteni azt, hogy különböző típusú igazolások szükségesek a közvetlen támogatás nyújtásához és az adófelajánláshoz. Ha például az adózó rendelkezik egy, a 2015–2016-os sportfejlesztési programhoz kapcsolódó, még fel nem használt támogatási igazolással, akkor ez a támogatási igazolás nem alkalmas arra, hogy az alapján az adózó felajánlást tegyen. A két típusú igazolás közötti különbség a Tao tv. által használt terminológiából is kiolvasható: az adókedvezmény igénybevételéhez támogatási igazolásra, az adófelajánláshoz igazolásra van szükség.

Az adózó felajánlást három fázisban tehet: első ízben az adóelőleg terhére, majd az adóelőleg-kiegészítés, végezetül az adó terhére.

Az adózó rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társaságiadóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő részéről. A rendelkező nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon tehető meg, az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig. A rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózó az igazolást a nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg az adóhatóság rendelkezésére bocsássa, továbbá, hogy az adóelőleg-nyilatkozat időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

Amennyiben az adózó az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában és/vagy a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadó-bevallásában rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról. Az így tett rendelkezéssel az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlás érvényességének feltétele (csakúgy, mint az adóelőleg terhére tett felajánlásoknál is), hogy az adózónak ezen nyilatkozat(ok) megtétele időpontjában ne legyen 100 ezer forintot meghaladó összegű, az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

A látványcsapatsport támogatása esetében a rendelkező nyilatkozat(ok)ban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyről az adózó és a látványcsapatsportban tevékenykedő szervezet támogatási vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja – az adózó döntése szerint – vagy maga a felajánlásban részesített szervezet, vagy annak országos sportági szakszövetsége, vagy az e látványcsapatsport keretében vagy érdekében működő (másik) sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány vagy a MOB. Az adóhatóság megvizsgálja a rendelkező nyilatkozat(ok)at, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtakat. Az átutalás abban az esetben teljesíthető, ha

• a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan kiállított igazolásokat az adóelőleg-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja; és
• az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a 100 ezer forintot; és
• az adózó a bevallását határidőben benyújtotta; és
• az adózó a bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette; és
• az adózónak az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a 80 százalékos korlátot.

A feltételek teljesülése esetén az adóhatóság az átutalását adóelőleg-felajánlás esetén a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését (megfizetését) követő 15 munkanapon belül, az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlás esetén pedig az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve az éves adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül teljesíti. Az adóhatóság az átutalások megtörténtéről és azok összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja.

Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg egészét (100 százalékát) a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett részére utalja át.

Látványcsapatsport támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg (100 százalék)

• 86,625 százalékát a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett,
• 0,875 százalékának 1/3-ad részét az EMMI, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség,
• 12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja

részére átutalja.

Ahogy már a korábbiakban említettük, az adózót a felajánlott és az adóhatóság által a kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. A jóváírás összege

• az adóelőleg-felajánlás és adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka; valamint
• az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

A jóváírás alapja a kedvezményezettnek jutatott összeg, így látvány-csapatsport céljára történő felajánlás esetén a „teljes felajánlás” 86,625 százaléka.

A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz a naptári éves adózók esetében első ízben 2016. július 1-je. A jóváírásra akként kerül sor, hogy annak összegét az adóhatóság az adózó társaságiadó-folyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja. Az adózó a jóváírás összegét az Szt. szerint egyéb bevételként számolja el, amellyel a társaságiadó-alap megállapítása során – a bevételként történő elszámolás adóévében – az adózás előtti eredményét csökkenti.

Amennyiben az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80 százalékos korlátot meghaladó mértékű átutalás történt (túlutalás), akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Túlutalás abból adódhat, hogy az adózó adóelőleg-felajánlásai, s azok alapján a felajánlások átutalt összege több mint a 2015. évre fizetendő adó 80 százaléka. Ilyen esetekben az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított 2015. adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy az adózó a következő adóévekre bevallott adóelőlegek terhére a túlutalásnak megfelelő összeg kétszerese mértékéig nem rendelkezhet.

Fontos szabály, hogy ugyanazon adóév tekintetében a Tao tv. 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a felajánlásra és a jóváírásra vonatkozó szabályokkal.

Dr. Német Nóra, az Adó Szaklap 2016/6. számában megjelent írásában további részleteket tudhat meg a bevallást érintő kérdésekről. 

---