Szingapúr – egy sikeres városállam


Szingapúrnak ügyes diplomáciai erőfeszítéssel sikerült elérnie, hogy az országot levették az OECD adóparadicsomok listájáról, jóllehet valójában így funkcionál. A városállam alacsony adózású országnak számít: az szja progresszív, a külföldiek adója 15%-kal kezdődik és 22% a marginális kulcs. Az áruk és szolgáltatások adóját, ami az ÁFA ottani megfelelője, az idén 8%-ról 9%-ra emelték. Az örökösödési adót 2008-ban eltörölték, és nincs ajándékozási adó sem.

Szingapúr az ázsiai kistigrisek egyike, a tankönyvekben előszeretettel emlegetett példa arra, hogy a gyarmati sorból és szegénységből is van kiút és felemelkedés a világ legfejlettebb országai közé. Az ázsiai kistigrisek kivételével erre azért nem sok példa akad.

Szingapúr törpeállam, a város maga a főszigeten található, de a területéhez még további 62 kisebb-nagyobb sziget tartozik. A szigetállam Dél-Kelet Ázsiában található, a Malakka-szoros és a Szingapúri-szoros találkozásánál, a Dél-Kínai-tengeren, ami a világ legforgalmasabb hajózási útvonala, évente 6000 milliárd dollár értékű árut fuvaroznak a szoroson keresztül, naponta 300 hajó halad át és a világkereskedelem 30 százaléka ezen az útvonalon jut el céljához.

A jelenlegi terület 719 négyzetkilométer, de ez folyamatosan változik, mert a város a tenger feltöltésével terjeszkedik, eredeti területe csaknem kétszáz négyzetkilométerrel kisebb volt.

A városállam összlakossága 5,8 millió fő, szinte valamennyien a főszigeten, Szingapúr városban élnek. Szingapúr egyébként a világ 67. legnépesebb városa.

A területnek nagyjából 800 éves az ismert története, a korai években főleg halászok lakták és egy ideig maláj kalózok fészke volt. Hol a maláj hercegséghez tartozott a terület, hol a sziámi (a mai Thaiföld) királysághoz, míg a XV. század elején a Malakkai Szultánátus vette át a terület feletti ellenőrzést. Egy évszázaddal később jelentek meg a portugálok, de ők csak rövid ideig voltak itt, őket követték a hollandok, de ők sem tudtak tartósan berendezkedni. A mai Szingapúr története valójában 1819-ben vette kezdetét, amikor a Brit Kelet-Indiai Társaság megállapodást kötött a johorei szultanátussal a terület bérbevételéről. A britek alapították a modern Szingapúr várost a korábbi, cölöpökön álló szétszórt halásztelepülések helyén. A város nevét is ők adták, ami a terület maláj nevének angol átírásából jött létre és fordításban azt jelenti, hogy „Oroszlánváros”. 1867-től brit koronagyarmat és egyre fontosabb kereskedelmi központ. Az első világháborút követően pedig jelentős haditengerészeti támaszpont és erődrendszer is kiépült itt. Churchill nem véletlenül nevezte a várost Ázsia Gibraltárjának. 1942-ben a japán csapatok elfoglalták a bevehetetlennek hitt szingapúri erődöt, ez a brit hadsereg egyik legcsúfosabb kudarca volt, több mint hatvanezer, főleg ausztrál és indiai katona esett japán hadifogságba. A japán megszállás után 1945-ben helyreállt a brit gyarmati uralom, ami 1963-ig tartott, majd egy rövid kitérő után, amit a Szingapúr a Maláj Föderációban töltött, 1965-ben vált teljesen függetlenné.

Az ország multietnikus, bár lakosságának nagy többsége, 74 %-a kínai, 13,5 maláj, és 9% indiai. A társadalom vallási szempontból is kifejezetten sokszínű, de a buddhisták vannak relatív többségben (33%), a brit uralom hagyatékának tekinthető a keresztények viszonylag magas száma (19%), az iszlám hívei is sokan vannak (14%), míg a hindu vallást 11% követi, a vallástalanok aránya 24 %.

Szingapúr államformája köztársaság, formailag többpártrendszerű demokrácia. Valójában a függetlenség óta egyetlen párt, a Népi Akció Pártja (PAP), gyakorolja a közhatalmat. A szakértők autoriter rendszernek nevezik, amit a szingapúri csoda atyja, Li Kuang-jao hozott létre, aki harminc évig vezette a városállamot és lemondása után is fontos szerepe volt a matuzsálemi korú politikusnak.

Jelenleg a fia tölti be a teljhatalmú miniszterelnök posztját, aki mellett az idős politikus egészen a haláláig, 2015-ig tanácsadói, mentori szerepet töltött be. Li Kuang-jaot Szingapúrban autoriter személyisége ellenére nagy tisztelet övezi, mert őt tartják a városállam páratlan sikere kovácsának.

Kétségtelen, hogy a függetlenné vált szegény ország felemelkedésében neki döntő szerepe volt, nagyszerűen sáfárkodott a brit uralom két immateriális, de nagyon értékes hagyatékával: az angol nyelvtudással (a lakosság 98 százaléka beszél angolul, tehát nagyobb arányban, mint az Egyesült Államokban) és a brit jogrendszerrel. Ezt kiegészítette a konfuciánus etika elveivel és a kínai mandarin típusú bürokrácia hagyományaival. A szigetország jövőjét két dologra alapozta: a korszerű oktatásra, ma is a világ egyik élvonalbeli oktatási rendszerével büszkélkedhet és a tengeri kereskedelemre. Nagyszabású kikötőfejlesztésbe kezdett, elsőrangú hajóépítő és javító kapacitást teremtett, jelentős logisztikai központot hozott létre. Ezek tették Szingapúrt rövid idő alatt a térség logisztikai és pénzügyi központjává, Ázsia legfontosabb kereskedelmi kapujává. Szingapúr jelenleg a világ harmadik legnagyobb forgalmú pénzügyi központja, a világon a harmadik legnagyobb olajfinomító kapacitással rendelkező ország. Sokáig a világ legversenyképesebb gazdasága is szingapúri volt és a legújabb rangsorban is a harmadik helyen áll.

Gazdasága diverzifikált, első helyen a pénzügyi szolgáltatások és kereskedelem, különösen a finomított kőolaj kereskedelme áll, de fejlett high-tech ipara is van: integrált áramköröket, félvezetőket, számítógépeket és telekommunikációs eszközöket is versenyképesen állít elő. Élenjáró szerepe van a robotikában, a világ hatodik legjelentősebb robot és automatizációs ipari teljesítménnyel büszkélkedhet. Mezőgazdasága gyakorlatilag nincs, mindenből behozatalra szorul. A gazdasági életben fontos szerepet játszik még a szerencsejátékipar is, a világon a második legnagyobb jövedelmű szerencsejáték központ is itt van.

Az egykor nagyon szegény városállam ma a világon az ötödik az egy főre jutó GDP alapján. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki jómódú, mert a vagyon és a jövedelemeloszlás rendkívül egyenlőtlen. A rendszer széleskörű szociális támogatási rendszert épített ki, ezért a társadalmi jóléti indexeken, mint pl. az ENSZ HDI rangsorában az első tízben található. A társadalom hierarchizált: a rend és fegyelem elvein alapul. Közismert, hogy a kisebb kihágásokat is szigorúan büntetik: az utcákon nem lehet rágógumizni, dohányozni, szemetelni, mert ezek a kihágások nagyon súlyos büntetést vonnak maguk után. A kábítószer használatot és főleg annak terjesztését nagyon súlyosan büntetik, érvényben van a halálbüntetés és néhány esteben ezt ki is szabták a dílerekre.

Szingapúr off-shore paradicsomnak számít, ami nagyon sok adóoptimalizáló vagy éppen adót elkerülni szándékozó befektetőt vonzott az országban. Az off-shore cégek gyakorlatilag adómentesek, amennyiben nem folytatnak gazdasági tevékenységet Szingapúr területén és mivel Szingapúrnak 99 országgal, köztük szinte minden fejlett országgal kettős adóztatást kizáró egyezménye van, ezért az off-shore cégek jövedelme már adómentesen felvehető. Külön előnye az itteni off-shore vállalkozásoknak, hogy a cégalapítás nagyon egyszerű, a bürokrácia minimális. Szingapúrnak ügyes diplomáciai erőfeszítéssel sikerült elérnie, hogy az országot levették az OECD adóparadicsomok listájáról, jóllehet valójában így funkcionál.

Szingapúr összességében alacsony adózású országnak számít. A személyi jövedelem progresszíven adózik, a helyi lakosok 10 kulcs alapján adóznak és a minimális jövedelem 0 kulcsos, a marginális adókulcs 22%, míg a külföldiek adója 15%-kal kezdődik és szintén 22% a marginális kulcs, ez mindkét esetben 320 ezer szingapúri dollár feletti jövedelem esetében lép életbe. Az áruk és szolgáltatások adóját (GST), ami az ÁFA ottani megfelelője, az idén 8%-ról 9%-ra emelték, ez sem számít magasnak. A korábbi örökösödési adót 2008-ban eltörölték és nincs ajándékozási adó sem. Ingatlanvásárlás esetén értékarányos vásárlási illetéket kell fizetni a vevőnek, bizonyos esetekben (ha rövid időn belül adja el a megvásárolt nagyértékű ingatlant) az eladó is fizet illetéket. A társadalombiztosítási járulékot megosztva fizeti a munkavállaló és a munkaadó: az előbbi a havi jövedelem 20 %-át, míg a munkaadó a jövedelem 17%-át fizeti be az alapba.

Szingapúr igazi gazdasági és politikai sikertörténet, a jóléti fejlesztő állam modellje, ami akkor is elismerésre méltó, ha az ország demokratikus berendezkedése nyugati szemmel hiányosságokkal küzd. Egyben példa arra, hogy van kiút a gyarmati múltból és az alacsony gazdasági fejlettségből és sikeres felemelkedés a legfejlettebbek irigyelt csoportjába.

BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.