A 2023-as adócsomagról: a magánszemélyeket és cégeket érintő közvetlen adók változásai (1. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hagyományainkhoz híven idén is áttekintjük a közelgő új év adózási kérdéseit. Nézzük át együtt, mi vár ránk 2023-ban adószakmai területen!
Az év vége most is sok munkával terhelt, s közben az adótörvények módosításáról szóló saláta törvény (2022. évi XLV. tv.) is kihirdetésre került. Mivel az új szabályok zömét már 2023.01.01-tól alkalmazni kell, most is rövid az idő a szabályok megismerésére, értelmezésére és az alkalmazásra, a megfelelő felkészülésre. Ráadásul idén a klasszikus adósaláta törvényen kívül, más területek salátatörvényei is érintik az adóztatást (pl. foglalkoztatás, TB-ellátások), így ezeket együtt érdemes tanulmányozni. Sőt érdemes a kormányrendeleti szinten is otthonosan mozogni, az adókötelezettségek és jogok pontos megértéséhez és meghatározásához.
A sok változást rendhagyó módon két cikkben foglaljuk össze, hiszen szeretnénk minden lényeges kérdésre kitérni. (Írásunkban a hatályba lépés dátumát ott jelezzük, ahol az nem 2023.01.01, illetve előre bocsátjuk, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazása minden esetben külön figyelendő, és nem tárgya a jelen cikknek ezek részletes ismertetése.)
Személyi jövedelemadózás, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítás
A KATA jelentős szűkítésével előtérbe került az Szja tv. szerinti átalányadózás lehetősége az egyéni vállalkozók esetében, hiszen sok volt-katás ezt választotta menekülőútként. Mivel azonban eddig meglehetősen nehézkes volt, így ennek adminisztrációját most egyszerűsítik.
- Haviról negyedévesre módosítják az átalányadózók bevallási, szja adóelőleg és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét. A negyedéves bevallási szabály megkönnyíti a családi adókedvezmények érvényesítését is.
- Az adó göngyölítéses megfizetésével pedig a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás / szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségek jobban összehangolhatók és a jövedelem eloszlása kevésbé befolyásolja a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét.
- Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente kell összeadni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez, és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót.
- Könnyítették a belépés feltételeit is, ugyanis 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. Ugyanakkor a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradtak: általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese (2022-ben 24 millió Ft), míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszerese (2022-ben 120 millió Ft).
- Az átalányadózásból kiesők visszatérési feltételei is rugalmasabbak: 4 év helyett csupán 1 évet kell várni az újra csatlakozáshoz, és csak a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónap alatt lesz blokkolva az átalányadózás ismételt választása.
- Kiterjesztették továbbá az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak (volt-katások) minősültek.
- Az átalányadózók számára a helyi iparűzési adózás is egyszerűbbé válik, ők egyszerűsített adóalap-megállapításra lesznek jogosultak és csak évente egyszer kell majd adóelőleget fizetniük.
A KATA és az átalányadózás témakörén túllépve részletszabályok változtak továbbá az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve a tartós befektetésből származó jövedelem adózását illetően is, ahol a középpontban a vagyonkezelői alapítványok bevonásával történő jövedelemszerzés áll. Lehetővé teszik ezáltal a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványok számára, hogy a kezelt vagyonnal összefüggésben tartós befektetési szerződést köthessenek az érintett magánszemély, mint kedvezményezett javára. A keletkező hozamot a tartós befektetésekből származó jövedelem szabályai szerint kell majd leadózni.
Emellett a csoportos személyszállítás fogalmát kiterjesztik azokra az esetekre is, ha csak lízingelt/bérelt járművel történik a munkavállalók szállítása, a saját eszköz használata mellett.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményének minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében, az adóhatóság által készített bevallási tervezet automatikusan fel fogja ajánlani a kedvezményt az érintetteknek. Mivel a hatóság ismeri az adózók életkorát, a felajánlást attól függetlenül meg fogják tenni, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e.
Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program („KMRP”) szabályait is pontosítják. A KMRP-szervezetekre vonatkozó szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a KMRP-résztvevők tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják. Ilyen esetben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket.
Társasági adózás
A társasági adózás változásai idén leginkább a csoportos TAO-alanyokat érintik. A kihirdetést követő naptól (2022.11.24.) már nem lehet tagja a társasági adócsoportnak az a cég, amely valamilyen megszűnési eljárás alatt áll: a tagság a felszámolási, végelszámolási ill. kényszertörlési eljárás megindítását megelőző napon megszűnik (korábban ez az eljárást befejező napon következett be). Pontosítják továbbá az adóelőleg fizetésének szabályát a tao-csoport/tag megszűnése esetére, és előre hozzák az adóelőleg megosztása és bevallása 30 napos határidejének kezdő napját – a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezésének napjára.
Emellett pontosításra kerülnek bizonyos képletek, mint pl. a jövedelem minimum számítását, a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés adóalap növelő tételként történő számításának módját illetően, ahol az eddigi ’bekerülési érték’ fogalmat a jogalkotó ’könyv szerinti’ érték fogalmára módosítja.
Szintén a kihirdetést követő naptól érvényes több módosítás a vagyonkezelő alapítványok kapcsán. Adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.
A törvénybe új fogalomként kerül be a saját jogú nyugdíjas a Tbj. szerinti használt fogalommal egyezően, hatályba lépése szintén 2022.11.24.
A kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor (részlegesen) lejár, nem csak kivezetéskor.
Mindezeken túl érdemes az adókedvezmények területét is áttekinteni. Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján lesz igénybe vehető, azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata szerint – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában. Ugyanez igaz valamennyi de minimis kedvezmény esetében.
Transzferárazás
A 2022-es nyári adócsomag az elmúlt évek hazai transzferárazást érintő legnagyobb jelentőségű és volumenű jogszabály-módosítását hozta el, amelyre akkor is érdemes a figyelmet felhívni, ha jelen cikk írásakor a gyakorlati részleteit tartalmazó rendelet kihirdetése még mindig várat magára. Sajtócikkekből (SZAKMA 2022/11. szám) ugyanis már nyilvánosságra kerültek bizonyos részletek, valamint a Pénzügyminisztérium a bevezetés előtti szűk 1 hónapban még társadalmi egyeztetést is ígért.
Jön a transzferár adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban!
Bár a transzferár-nyilvántartásokat továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani a társasági adóbevallással egyidejűleg, ugyanakkor egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat: a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. Ráadásul a naptári éves adózóknak ezt már a 2022-ről szóló bevallásban is várhatóan teljesíteni kell majd.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed majd azokra az ügyletekre is, amelyekről egyébként nem kell transzferár dokumentációt készíteni: pl. a költség-átterhelésekre vonatkozóan egyszerűsített, az APA határozattal fedett ügyletekre viszont teljes körű adatszolgáltatást kell majd tenni, csakúgy, mint az egyébként transzferár nyilvántartásra kötelezett ügyletekről. Kis könnyítés várható abban, hogy a nyilvántartás készítésre vonatkozó értékhatárt megduplázzák és így évi 100 millió Ft-ra emelik. Az adatszolgáltatás a Tao bevallásban azonban rendkívül részletesre várható: a kapcsolt felek azonosító adatai mellett ügyletenként várhatóan meg kell majd adni a számviteli nyilvántartásokban rögzített ügyletértéket, az ügylet karakterizációját, a kapcsolódó tevékenységi kódot, az erre vonatkozó szokásos piaci árat vagy ártartományt, stb.
A helyes tartalommal történő adatszolgáltatás minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hiszen elsődleges célja az adóhatósági kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás lesz.
Mindezek mellett ne felejtsük el a jelentősen emelkedő transzferárazással kapcsolatos mulasztási bírságokat sem. A nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedett, melyeket először a 2022. augusztus 27-ét követően kezdődő adóévekben kell alkalmazni.
A változó transzferár szabályok a nyilvántartások szakmai tartalmát is szigorítják, hiszen a jövőben az adatbázison alapuló elemzés során általánossá válik az interkvartilis alkalmazásának kötelezettsége, először a 2022-ben kezdődő adóévre. Valamint a transzferár kiigazításra vonatkozó új rendelkezések értelmében, amennyiben a vizsgált kapcsolt ügyletben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el, főszabályként a mediánra kell a transzferár kiigazítást elvégezni kivéve, ha a kapcsolt vállalkozás igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek. (A medián az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb.)
A kiva és a helyi iparűzási adó szabályozásának változásairól a cikk folytatásában olvashat.
A cikk szerzői – Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit, és dr. Rácz Nóra – a LeitnerLeitner munkatársai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.
