A chipsadóban az áfa a szamárvezető

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adófizetés gyenge pontjait, vagyis a kkv-kat érinti leginkább a héten elfogadott egészségügyi termékadó, félő, hogy üzembezárásokkal jár majd a közteher bevezetése.

Nem hárul irreális mértékű adminisztrációs teher a gyártókra a chipsadó miatt a jogszabály szerint, pontosabban az a már megszokott rendszerhez illeszkedik. A népegészségügyi termékadó elszámolásában ugyanúgy működik, mint az áfa, adminisztrálni is ugyanúgy kell, mint a forgalmi adót. Vagyis az adót a cég az áfabevallása gyakoriságának megfelelően vallja majd be − havi vagy negyedéves ciklusban. Ha az adóalany nem áfaalany, akkor bevallását az adóévet követő február 25-ig kell teljesítenie. A chipsadó mértékét mennyiségben szabta meg a jogszabály, vagyis a gyártónak kell kiszámolnia, adott adófizetési periódusban mennyi adóköteles terméket bocsátott ki és annak mekkora adóvonzata van.

Ugyanakkor a gyártóknak szeptember elsejétől új kalkulációkat kell készíteniük egy-egy termék áfavonzatára is, mert a termékadó az előállítási költségre és nem a kiskereskedelmi árra rakódik. Azzal, hogy nő a termék nettó ára, nő az áfatartalma is.

A termékadó csak az előre csomagolt árucikkeket érinti, így maradnak ki a szórásból a gyorséttermek, a cukrászdák és a vásári édességárusok. A törvény csak a túl sós és csak a túl cukrozott terméket bünteti − kivéve a pörkölt, sózott magvakat. Az adófizetés kötelezettje az, aki először hozza forgalomba belföldön a terméket − ez a gyártó. Aki egy naptári évben 50 kilogrammnál vagy liternél kevesebbet állít elő a termékadóval terhelt árucikkekből, az mentesül az adófizetés alól.

A chipsadó legnagyobb érintettje az édességipar, illetve az üdítőipar. A nagyjából 30 milliárd forint bevételből hatmilliárd forint csak az energiaitalok után származik majd. Az édesipart és a sós snackek gyártóit is beszámítva nagyjából 15−18 milliárd forint terhet jelent az előállító cégeknek az adó. Az üdítőitalokból és az ételízesítőkből folyhat be a legkevesebb.

Az eredeti tervek szerint adó terhelte volna a jégkrémet, a 25 százaléknál nagyobb gyümölcstartalmú gyümölcsleveket és a levesporokat is. Sőt a törvény szellemisége alapvetően az egészségtelen életmódot támadta volna, így például a gyorséttermi termékeket is, amelyek végül kikerültek a rendszerből.

Az adó mértéke

Üdítőital 5 Ft/liter

Energiaital 250 Ft/liter

Előre csomagolt cukrozott készítmény 100 Ft/kilogramm

Sós snackek 200 Ft/kilogramm

Ételízesítő 400 Ft/kilogramm

Forrás: törvény

A jelenlegi állás szerint az adó leginkább a kis- és közepes, magyar tulajdonban levő vállalkozásokat érinti, ugyanis az adóval érintett ágazatok márkaspecifikusak. A kkv-k viszont jó esetben kereskedelmi saját márkákat, rossz esetben önálló, de nem ismert márkákat állítanak elő. Ezek árérzékeny termékek, a kis pénztárcájú fogyasztóknak készülnek, akik a fogyasztás csökkentésével reagálnak minden egyes árnövekedésre. Ha visszaesik ezen kkv-k forgalma, nagy valószínűséggel a tőkeerősebb multik töltik be az űrt, elsorvasztva a kkv-kat. Ugyancsak a kkv-k piacát érinti, hogy a chipsadó miatt megerősödhet egyes termékek feketepiaca, csökkentve a legális forgalmat, amit a kkv-k üzembezárásokkal élhetnek csak túl.

Forrás: Napi Gazdaság

---