A figyelem középpontjában az ÁFA


A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2020-ban 15 812,9-, 2021-ben 17 573,1-, 2022-ben 20 601,8- míg 2023-ban a 4 évvel ezelőttinél közel 60%-al többet, 23 802,3 milliárd forint adót szedett be a NAV.

A 2020-as év adóbevételeinek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt negatív hatása és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések.

2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak. A 2022-es bevételekből a jelentős többlet részben ebből származik: • a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok), • a vártnál magasabb inflációs és belső fogyasztásipályából (az áfa-előirányzat több, mint 1 000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint • a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból

A NAV bevételeinek összege 2023. év végén 23 802,3 milliárd forint volt, amely 3 200,4 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal haladta meg 2022. azonos időszaki nettó bevételét.

Az ÁFA a figyelem középpontjában

Az ellenőrzési megállapítások leggyakoribb adóneme a vizsgált időszakban az ÁFA volt. 2020-ban a megállapítások 87,35%-a volt ÁFA-val kapcsolatos, 2021-ben ez a szám 89,5% volt, míg 2022-ben már 90,6%-ra emelkedett az ÁFA-val kapcsolatos megállapítások száma. A 2023-as évben ez a szám újra inkább a 2020-as értéket közelítette meg (87,4%).

Tarolnak az iparjogvédelmi csalások

A vizsgált években ugyanaz a három típus tette ki a feltárt jogsértések legnagyobb, legalább 70 %-át. A költségvetési csalások aránya fokozatosan csökkent az idő előre haladtával, a csődbűncselekmények száma stagnált, ám az iparjogvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma nagymértékben növekedett 2020-hoz képest.

Forrás: Niveus Consulting Group


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.

2024. október 21.

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és hamis parfümöt találtak a pénzügyőrök

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és 430 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak a pénzügyőrök egy pécsi garázsban. Csaknem ezer üveg hamis parfümöt találtak egy Németországba tartó bolgár furgonban az M5-ös autópálya hetényi pihenőhelyén; az okozott kár majdnem 17 millió forint – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn.

2024. október 21.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése az önkormányzati szférában

A helyi önkormányzatok, az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok számára fontos határidő közeleg, hiszen 2025. január 1-től ezen szervek is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentőrendszer) létrehozni.