A közvetett adózás rendszere Algériában (1. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok is. Jöjjenek az érdekes részletek!

Afrika legnagyobb területű és a nominális GDP-je alapján a negyedik legerősebb országa Algéria. Az ország két legfőbb exportcikke a kőolaj és a földgáz, ami nem is lehet véletlen, hiszen a világ ötödik legnagyobb földgáz- és 14. legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik. Algéria 2001-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, ennek is köszönhető, hogy az ország exportjának majdnem fele Olaszországba, Spanyolországba és Franciaországba irányul.

Az áfa bevezetése 1992-ben történt, és elsősorban az ipar, valamint a kereskedelem adóztatására fókuszál. Megszokhattuk, hogy az áfa tárgya alapján a termékértékesítésekre, illetve a szolgáltatásnyújtásokra terjed ki. Algériában ez kicsit másképp van, ugyanis a két fő kategória közül a termékértékesítés megvan, azonban a második kategóriába az egyéb műveletek tartoznak. Utóbbiba sorolják a szolgáltatásokat, az átruházott jogokat, a bérbe adott eszközöket vagy az elvégzett tanulmányokat.

Algériában külön az áfára nem kell regisztrálnia az adóalanynak, a gazdasági tevékenységet folytatni kívánó adóalanyok az adószámot a helyi adóhatóságtól tudják kérni. Azok a külföldi adóalanyok, akik nem letelepedettek Algériában, kötelesek helyi pénzügyi képviselőt választani, hogy az áfa-kötelezettségeiket teljesíteni tudják, azonban ha csak olyan ügyleteket végeznek, amelyek a fordított áfa hatálya alá tartoznak, akkor a pénzügyi képviselő választása elkerülhető.

Az áfa területi hatálya az országban zajló ügyleteket célozza, így a termékügyletek közül azok adóznak Algériában, amelyeknek a kiszállítása az ország határain belül történik. Az egyéb ügyletek közül pedig azok adóznak helyben, amelyek Algériában hasznosulnak.

Algériában a két legfőbb adókulcs (figyelmen kívül hagyva az adómentes ügyletek körét) az általános 19%-os kulcs, illetve a kedvezményes 9%-os kulcs. A kedvezményes kulcs alá tartozó ügyletek a törvény 23. cikkében vannak felsorolva, azonban ha az összképet szeretnénk látni, akkor azt lehet mondani, hogy kedvezményes kulcs alá tartoznak azok az ügyletek, amelyek valamilyen gazdasági, szociális vagy kulturális célokat szolgálnak bizonyos megfontolások alapján. Erre kiváló példaként a turizmus említhető meg, amelyre a kedvezményes kulcs idén december 31-ig alkalmazható. A turizmus kormányzati élénkítése összefügg a covid utáni világ trendjével, amelyben a kormányzatok minden eszközt igyekeztek megadni a szektornak, hogy az minél gyorsabb talpra tudjon állni. Ez alól Algéria sem volt kivétel, amely 2022. január elsejétől vezette be a kedvezményes kulcsot a turizmusban, amely jelenleg magába foglalja a turisztikai tevékenységet, a hotel és a szálloda-szolgáltatásokat, az éttermi szolgáltatásokat, vagy a turisztikai célú járművek bérletét.

Adómentes körbe tartozik az export, ha annak egyéb feltételei is teljesülnek. Szintén adómentesek az arany-, ezüst- és platinaáruk, kivéve a luxus ékszereket. Talán a kedves olvasóban is felmerül, hogy mi teszi a különbséget a luxus ékszerek, illetve a „sima” ékszerek között? A megkülönböztetés abban áll, hogy milyen nyersanyagokat használnak fel az előállítás során, milyen módon készül az ékszer, milyen garanciák, illetve hivatalos igazolások terjednek ki az adott ékszerre

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---