A közvetett adózás rendszere Algériában (3. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

A sorozat előző részeit itt olvashatja.

Az alábbiakban nézzünk rá néhány általános áfa-témára, amelyek a közvetett adózás alapját képezik.

Elsőként vizsgáljuk meg a fizetendő áfát. Az adóköteles forgalom magában foglalja az áruk, munkák vagy szolgáltatások árát, beleértve minden költséget, illetéket és adót, kivéve magát az áfát. Az önfoglalkoztató vállalkozók az adóköteles forgalmukat úgy kalkulálják, hogy abba a különböző díjakat, valamint a bevételek bruttó összegét is beleszámolják. Az adóköteles esemény Algériában is két dolgot jelent, egyfelől a termékek jogi vagy fizikai átadását ellenérték fejében, valamint a szolgáltatásnyújtást szintén ellenérték fejében. Az egyes hónapokra vonatkozó általános forgalmi adót a következő hónap 20-áig kell bevallani az ún. G50-es nyomtatványon, illetve természetesen addig is kell megfizetni.

A fizetendő oldal után nézzünk rá a levonható adóra is, amelynek négy alapvetése van. Az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó áthárított áfa levonható (1). Az adólevonási jog a teljesítés hónapjában, negyedévében érvényesíthető, azzal az engedménnyel, hogy ha az adóalany a levonási jog érvényesítését elmulasztja, akkor a teljesítését évét követő év december 31-éig még ezt megteheti. (2) Amennyiben az adóalany levonható adója meghaladja az időszaki fizetendő áfát, akkor azt görgeti tovább a következő bevallási időszakra. (3) Az 1 millió algériai dinárt (kb. 2,670,000 Ft) meghaladó számlák áfája nem vonható le, amennyiben az ellenérték megfizetése készpénzben történik. (4).

A gazdasági eseményekről, illetve az azokhoz kapcsolódó áfa esedékességéről nagy vonalakban az alábbiakat tudjuk megállapítani. Termékértékesítések után fizetendő adó a termék leszállításakor keletkezik. Ingatlan értékesítésekor vagy ingatlan létrehozásakor az adó az egyes részletek esedékességekor keletkezik. Saját vállalkozásban létrehozott ingó termék esetén, amikor azt leszállítja az adóalany. Szolgáltatásnyújtások esetén az áfa akkor esedékes, amikor az ellenérték részben vagy egészben fizetendő. Termékimport esetén a vám elé állításkor, illetve export esetén (ami egyébként adómentes), szintén akkor keletkezik, amikor a vám elé állítás történik.

Nézzünk néhány szabályt az adó alapjának meghatározására. A belföldi ügyletek esetén az adó alapja magába foglalja a termék (vagy a szolgáltatás) értékét, a felmerülő kapcsolódó költségeket, különböző díjakat és adókat, kivéve természetesen magát az általános forgalmi adót. Termékimport esetén a vámhatóság által meghatározott érték lesz az áfa alapja, amely szintén magában foglalja a felmerülő díjakat, adókat (kivéve az áfát). Export esetén az adóalapot a vámhatóság állapítja meg, amikor az árut kilépteti az országból, amely magába foglalja a termék értékét, a kapcsolódó díjakat és adókat, természetesen itt is figyelmen kívül hagyva az áfát.

A számla kötelező tartalmi elemei: mind a szállító mind a megrendelő neve, címe és adószáma. Az ügylet tárgya, időpontja, a számla sorszáma. Termékügylet esetén a természetes mennyiségi egysége a terméknek, illetve természetesen a pontos mennyiség. Nettó egységár, teljes nettó összeg, az áfa kulcsa és összege, valamint a bruttó összeg.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---