A lakáscélú állami támogatások
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra – olvasható a 2014/8 Adó Kódexben.
1.1. A lakáscélú állami támogatások formái, jogszabályi háttere
A magánszemélyeken túlmenően állami támogatást vehetnek igénybe például a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, garzonház, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, megyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházi jogi személyek nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására.
A támogatás formái:
– kamattámogatás,
– vissza nem térítendő támogatás,
– állami kezességvállalás,
– lakás-takarékpénztári megtakarításhoz kapcsolódó támogatás.
A támogatások jogszabályi háttere:
– 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól,
– 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról,
– 12/2001. (I. 1.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról,
– 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról, valamint a
– 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról.
Összeállításunkban terjedelmi okokból a támogatások feltételeiből csak a legfontosabbakra hívjuk fel a figyelmet, a lakás-takarékpénztári megtakarításhoz tartozó támogatást pedig a vonatkozó részben ismertetjük (IV. rész 7. pont).
1.2. Kamattámogatás
1.2.1. Otthonteremtési kamattámogatás
Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő
– új lakás építéséhez, vásárlásához;
– használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, legalább komfortos, használt lakás bővítéséhez;
– a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához
felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez.
A kamattámogatott kölcsönt 2014. december 31-éig lehet igényelni az arra jogosult hitelintézethez benyújtott kérelem alapján, illetve a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlása esetén a visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő lejártát követő 30 napon belül.
Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakást vonnak be.
Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.
Az otthonteremtési kamattámogatással érintett
– új lakás általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott bekerülési költsége a 30 millió forintot;
– használt lakás vételára a 20 millió forintot, vagy
– korszerűsítés vagy bővítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot
nem haladhatja meg.
A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg
– új lakás építése vagy vásárlása esetén a 15 millió forintot;
– használt lakás vásárlása, korszerűsítése vagy bővítése esetén a 10 millió forintot.
Megjegyezzük, hogy a késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához, a hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához, a devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetéséhez, valamint a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárláshoz igénybe vehető támogatások feltételei ettől eltérnek, illetve kiegészülnek újabb feltételekkel.
A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt kamattámogatást, függetlenül attól, hogy a kölcsön esetleges futamideje ennél hosszabb idő.
Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke függ a gyermekszámtól, és attól, hogy új vagy használt lakásról van szó.
Ez a mérték a számított állampapírhozamnak vagy referenciahozamnak
– új lakásra vonatkozó otthonteremtési kamattámogatás esetén legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka;
– használt lakásra vonatkozó kamattámogatás esetén gyermekszámtól függetlenül az 50 százaléka.
A késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához adott otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértéke a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás legfeljebb évi 3,5 százaléka.
Nem nyújtható otthonteremtési kamattámogatás
– a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre;
– a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz; valamint
– lejárt tőketartozás esetén.
Az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó részletes szabályokat a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.
1.2.2. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása
A támogatás szempontjából fiatal az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki
– nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét; vagy
– házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét.
Többgyermekes az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki
– nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét; vagy
– házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét.
A rendeletben meghatározott feltételekkel a fiatal vagy a többgyermekes támogatott személy új lakás felépítéséhez, új lakás vásárlásához, valamint a nagykorú támogatott személy lakás korszerűsítéséhez veheti igénybe a kamattámogatást.
Az új lakás vételára (telekhányad nélkül, általános forgalmi adóval együtt) a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 25 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 20 millió forint lehet. Az új lakás vásárlására igényelhető kamattámogatott hitel összege a fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint, lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint lehet.
A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást.
A kamattámogatás mértéke:
a) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén
aa) hat vagy ennél több gyermek esetében az állampapírhozam 70 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 70 százaléka;
ab) öt gyermek esetében az állampapírhozam 64 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 64 százaléka;
ac) négy gyermek esetében az állampapírhozam 59 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 59 százaléka;
ad) három gyermek esetében az állampapírhozam 55 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 55 százaléka;
ae) két gyermek esetében az állampapírhozam 52 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 52 százaléka;
b) új lakás felépítése vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetében az állampapírhozam 50 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 50 százaléka;
c) lakás korszerűsítése esetén az állampapírhozam 40 százaléka, ennek hiányában a referenciahozam 40 százaléka;
azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendő, számított kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6 százalék alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe, ami az ügyleti kamat 6 százalékos mértékének eléréséhez szükséges.
A kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
| CAFETERIA – Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása |
|
2014. szeptember 30., Budapest
Lakáscélú támogatás a juttatási rendszerben
Törvényi keretek
Az adómentesség kulcskritériumai
Mi számít lakáscélú hitelnek, és melyek nem sorolhatók ebbe a kategóriába?
Mit várhat el a munkáltató az együttműködő hitelintézettől?
Munkavállalók együttműködése a hitleintézettel – kulcskérdések, melyek nélkül nem ér célba a munkáltatói támogatás
További részletek és jelentkezés>>
|
| |
1.3. Vissza nem térítendő támogatások
1.3.1. Lakás építése, vásárlása
Vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott
– építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, vagy
– a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező új lakás vásárlásához.
Feltétele a támogatás igénybevételének, hogy építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár ne haladja meg a 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 ezer forintot.
Megelőlegezett lakásépítési támogatást igényelhetnek a fiatal házaspárok – ha házastársak közül a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét – legfeljebb két gyermek megszületésének vállalásával. Ez a lehetőség független a meglévő gyermekek számától, legfeljebb két születendő gyermek vállalása esetén adható, a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez. A támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is.
Az egyik fontos új szabály, hogy az igénylőnek köztartozásmentes adózónak kell lennie, és házastársak/élettársak esetén legalább az egyik félnek bejelentett, minimum fél éve fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie (ideérte azt az esetet is, ha legfeljebb 15 nap megszakítás van a legalább 180 nap társadalombiztosítási jogviszonyban).
A magánszemélynek 15 napnál nem régebbi okirattal kell igazolnia, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása, és lakás építése esetén nyilatkozik a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amelynek „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályúnak kell lennie.
A lakásépítési támogatás összege:
a) két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
aa) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab) 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000 Ft,
ac) 90 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft;
b) három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
ba) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb) 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000 Ft,
bc) 100 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft;
c) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete
ca) legalább 80 m2, de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb) 95 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000 Ft,
cc) 110 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
A lakásépítési támogatás összegét:
– „A” (energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,1-es,
– „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy
– alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
A lakásépítési támogatás a később született gyermek után igényelhető összege – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétől és energetikai minősítési osztályától függetlenül – gyermekenként 400 ezer forint.
A lakásépítési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.
1.3.2. Akadálymentesítés
Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire nyújtható vissza nem térítendő állami támogatás.
Akadálymentesítésnek minősül a rendelet szempontjából a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.
Az akadálymentesítési támogatás összege akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb 250 ezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.
Az akadálymentesítési támogatás összege meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb 150 ezer forint,
– ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy; vagy
– ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő – a Ptk. szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.
Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.
Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.
Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.
A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:
– a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti iratokkal;
– az orvosszakértői szervnek a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleményével vagy szakhatósági állásfoglalásával arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott.
Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál lehet kezdeményezni. Az illetékes hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.
Az akadálymentesítési támogatásra vonatkozó részletes szabályokat a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.
1.4. Állami kezességvállalás
Az állami kezességvállalással biztosított hitelt azok a házastársak, élettársak, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személyek vehetik igénybe, akik a hitelkérelem benyújtásakor nem töltötték be a 35. életévüket.
Az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben, valamint a külön kormányrendeletben [4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet] foglalt feltételek teljesülése esetén vállal készfizető kezességet a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60 százalékát meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100 százalékáig (a továbbiakban: garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100 százaléka.
Feltétel, hogy a hitelcél szerinti ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára (a továbbiakban együtt: az ingatlan vételára) nem haladhatja meg
– Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot;
– más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot.
Az állami készfizető kezességvállalás további feltétele, hogy
– a nyújtott kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a hitelcél szerinti ingatlan vételárának, új lakás vásárlása vagy építése esetén pedig a telekárral együtt számított általános forgalmi adót tartalmazó vételárának vagy építési költségének 70 százalékát;
– a nyújtott kölcsön fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendeletnek megfelelően készített és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzat alapján határozták meg;
– az adós(ok), illetve adóstársak hitelképessége jövedelmi helyzetüket is figyelembe véve a kölcsön teljes összegére vonatkozóan – a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – fennáll;
– a kölcsönt forintban nyújtják, és a törlesztése is csak forintban történhet, árfolyamkockázatot a kölcsönt igénybe vevő nem visel.
Az állami kezességvállalás időtartama a garantált hitelrész első folyósítási napjától a felvett kölcsön és járulékai visszafizetéséig, illetve az állami kezesség beváltásáig áll fenn.
A hitelfelvevő az állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat köteles fizetni, amit kérésére a hitelintézet meghitelezhet.
A díj mértéke a garantált hitelrész – kezességvállalási díj nélkül számított – összegének 2 százaléka.
2. Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás
A 2014. év slágertermékének kezdik kikiáltani a munkáltató által adómentesen adható lakáscélú támogatást. Sokan csak az idei évtől érvényes hiteltörlesztési támogatást gondolják bele ebbe a juttatásba, azonban ez már egy évek óta létező és adómentesen adható juttatási forma, melyet 2014-től csupán kiterjesztettek, melynek részletszabályait a 15/2014. (IV. 3.) NGM-rendelet (a továbbiakban: NGM-rendelet) tartalmazza.
Az Szja-törvény szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása. A támogatás kapcsolódhat a lakóingatlan magánszemély által történő
– vásárlásához,
– építéséhez,
– bővítéséhez, korszerűsítéshez,
– 2014-től pedig lakáshoz kapcsolódó hiteltörlesztéshez is.
2.1. Az adómentesség feltételei
– A támogatás nem lehet több a lakás vételárának, igazolt építési költségének 30 százalékánál;
– a támogatás összege, akár több munkáltatótól egymást követően kapott juttatás esetében sem haladhatja meg 5 év alatt 5 millió forintot;
– a támogatással érintett lakás szobaszámának nem haladja meg a méltányolható lakásigény szabályait meghatározó 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben szabályozott mértéket;
– a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa, haszonélvezője annak a lakásnak, amellyel összefüggésben a támogatást folyósítják, ideértve azt az esetet is, ha tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát a támogatás felhasználásával szerzi meg;
– a támogatást hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstár útján kell folyósítani.
2.2. A hatályos szabályok alapján adható munkáltatói adómentes támogatások
– a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is);
– a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
– a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése;
– a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerint meghatározott korszerűsítés;
– a munkáltató által korábban lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése, lakáscélú felhasználásra hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez és a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj, olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetése, még abban az esetben is, ha a hitellel érintett lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a törlesztőrészletet még fizetnie kell.
Az NGM-rendelet alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül:
– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést;
– az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon lakásszerzésnek, építésnek, bővítésnek, korszerűsítésnek minősülő lakáscélú felhasználás céljából kötöttek; vagy
– az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előbbiekben meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
Az NGM-rendelet 2014. júliusi módosítása alapján a pénzügyi vállalkozásoktól lakás célra felvett hitel törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatásra is vonatkozik az adómentesség szabálya.
Az Szja-törvény szabályai alapján a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, rendelkezik az NGM rendeletében meghatározott igazolásokkal.
A lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén pedig a folyósítás évét követő második év május 31-éig kell az NGM- rendeletben meghatározott igazolásokkal rendelkezni.
Ha a munkáltató nem rendelkezik ezekkel igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. Vagyis munkáltatói oldalról fontos odafigyelni, hogy az igazolások meglegyenek.
Az NGM-rendelet tételesen meghatározza, hogy miről, milyen igazolásokat kell kiállítani.
2.3. A támogatás folyósításában részt vevő hitelintézet vagy kincstár igazolása
A kincstár, vagy az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, a támogatásról szóló igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét:
– a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy
– a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára folyósítja, függetlenül attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e.
A lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának a hitelintézetnél vezetett fizetési-, hitelszámlájáról, vagy a törlesztéshez használt központi elszámoló számlájáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a következő adatokat a hitelintézet részére átadja:
– a magánszemély saját önálló (giro-képes) hitelszámláját, a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját vagy a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját;
– a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozik a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja;
– a munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét;
– a hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja.
A hitelintézet vagy a kincstár ezeket a nyilatkozatokat papír alapon vagy elektronikus nyomtatvány formájában is befogadhatja. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat.
A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatásról szóló igazolást a támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki a munkáltató részére.
A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig az e célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről. Viszont ezt az adatszolgáltatást a munkáltató is teljesítheti az adóhatóság részére.
Az ingatlan megszerzéséhez, birtoklásához, hasznosításához, elidegenítéséhez számos joghatás fűződik, a Ptk. szabályozásán túlmenően ismernünk kell a személyi jövedelemadózásról, az illetékről, az áfáról, a helyi adóról szóló törvények szabályait, és az egyes eljárásjogi kérdéseket. Lapszámunk átfogóan mutatja be a 2014-ben alkalmazandó előírásokat, kitér a lakásszerzéshez kapcsolódó speciális rendelkezéseken, támogatási rendszeren túl a termőföld-értékesítés, -bérbeadás sajátosságaira, az ingatlanszerzés külföldi aspektusaira. Az összeállítás részletesen ismerteti az ingatlan megszerzése, átruházása, hasznosítása kapcsán felmerülő jogi szempontokat, az adó-, az illeték- és az egyéb – gyakorta változó – eljárásjogi kötelezettségeket, az egyes jogcímű szerzésekhez kapcsolódó kedvezményes szabályozást, valamint az igénybe vehető állami támogatásokat.
