A legjobban keresők nyertek az adóreformmal – infografika
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi jövedelemadó rendszer 2010 és 2013 között lezajlott magyarországi átalakítása összességében évi 444 milliárd forinttal vetette vissza az állami bevételeket – derül ki egy friss kutatásból. Ezen adókiesés háromnegyede a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növelte. Az InfoTandem heti infografikája.
Jóllehet a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége érdemben nem csökkent – ez az egyik végkövetkeztetése Virovácz Péter tudományos kutató és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója által végzett vizsgálatnak.
A Pénzügyi Szemle 2013/4. számában publikált tanulmány a 2011-es jövedelemadó-bevallásokat tartalmazó adatbázisra építve arra kereste a választ, hogy az egykulcsos adóreformként emlegetett átalakítás – amelynek az adókulcsok összevonása és mérséklése mellett a szuperbruttósítás és az adójóváírás eltörlése, továbbá a családi adókedvezmény kiterjesztése is része volt – miként változtatta meg egyes társadalmi csoportok adóterhelését.
Az úgynevezett statikus jellegű mikroszimulációs elemzés során a kutatók az adóköteles bruttó jövedelmek alapján jövedelmi tizedeket képeztek. Ha ezeket jellemezni szeretnénk, akkor például azt mondhatjuk, hogy az első három csoportba tartozóknak nem volt az év egészében főállású munkahelyük, a negyedik tized tagjai minimálbért vittek haza, az átlagbért kapók pedig a nyolcadik tizedben helyezkedtek el. Nyilván a legjobban keresők a legfelső dekádokba tartoztak.
A vizsgálatokból az rajzolódott ki, hogy a változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett, a nyolcadiké némiképp mérséklődött, a kilencediké 72 milliárddal enyhült, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott. Mindezek nyomán a legtöbbet kereső tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra apadt; a kilencedik dekádnál ez a ráta gyakorlatilag nem változott, ám a kevesebbet keresők befizetése a közös kasszába arányaiban lényegesen megnőtt. Ez annyit tesz például, hogy a minimálbér környékén keresők éves adója 58 ezer forintról átlagosan 126 ezerre ugrott, miközben az átlagbér környékén keresőké 312 ezerről 299 ezer forintra enyhült.
A kutatók az adózókat három csoportra bontották a szerint, hogy a nyertesek közé tartoznak (idei adójuk a 2010-esnél legalább ezer forinttal kisebb), a vesztesek táborát erősítik (adójuk emelkedett), illetve ebből a szempontból semlegesnek tekinthetők (az adóváltozás nagysága nem érte el az ezer forintot). E dimenzió mentén vizsgálódva az tűnik ki, hogy az alsó négy jövedelmi tizedben a nyertesek aránya 20 százalék körül mozog, és ez a ráta a következő négy dekádnál sem sokkal magasabb. Látványos áttörés a két felső jövedelmi tizednél mutatkozik, amelyeknél a nyertesek aránya 90 százalék fölé ugrik. Az adóbevallást benyújtó, adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket együtt vizsgálva, az 1,7 milliónyi nyertes évi átlagban 364 ezer forint adócsökkenésnek örülhetett, a 2,5 milliónyi vesztes adója átlagosan 75 ezer forinttal nőtt, és 132 ezren tartoztak a semlegesek közé.
Az alsó nyolc jövedelmi tized mindegyikében legalább 70 százalék a vesztesek aránya, míg a legtöbbet keresőknél fordított a helyzet. A két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelenek adója 330 milliárd forinttal csökkent, azaz az adóreform teljes költségvetési költségének 74 százaléka az ő nettó keresetüket növelte. Másfelől, noha a három vagy több gyermeket nevelők számára a reform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi dekád nettó keresetét növelte, az alsó hat jövedelmi tizedbe tartozó nagycsaládosok adója pedig összességében nem változott.
