A munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, számítási példákkal ismertet meg az akcióterv jogszabályainak részleteivel. A mellékletből kiemelve tekintsük át, hogy a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel milyen kedvezményeket érvényesíthetnek a foglalkoztatók 2013. január 1-től az élő munkára rakódó közterhekből.
2012. október 1-jei ülésnapján fogadta el az Országgyűlés a Munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvényt. A törvény a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókra tekintettel jelentős mértékű kedvezményeket ad a foglalkoztatóknak az élő munkára rakódó közterhekből. Az új kedvezmények 2013. január 1-jével lépnek hatályba.
Milyen jogviszonyban, kinek és miből jár kedvezmény?
A kedvezményeket a kifizető munkáltató havonta, a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján, a – számviteli törvény szerint meghatározott – munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adójából levonva érvényesítheti. A kedvezmények meghatározott részénél, ahol nagyobb mértékű a szociális hozzájárulási adó kedvezménye, a munkáltató a szakképzési hozzájárulás alól is mentesül.
Szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény
A kedvezmény alanya a (szociális hozzájárulási-adó alanyának minősülő) kifizető.
- Kifizető a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy.
- Kifizető továbbá a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (külföldi kifizető), ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban (EU, EGT tagállamban vagy Svájcban) végzi.
- Ha a külföldi kifizető szociális hozzájárulásiadó-kötelezettségei teljesítését elmulasztja, kifizetőnek kell tekinteni a munkavállalóját.
- Kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszony esetén a kirendelést elrendelő munkáltató a kifizető. A természetes személyt kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban kifizetőnek, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.
- Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszony esetén a kölcsönbe adó a kifizető. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, a munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül kifizetőnek.
- Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató (vagyis akit a munkaviszony létesítésével egyidejűleg maguk közül írásban kijelöltek).
[
2011. évi CLVI. törvény 454. § (2)–(5a) bekezdések]
Adókedvezmény az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján érvényesíthető. A szociális hozzájárulási adó szabályozásában munkaviszony:
- a Munka törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,
- a közalkalmazotti jogviszony,
- a közszolgálati jogviszony,
- a bírósági jogviszony,
- az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
- az ügyészségi szolgálati jogviszony,
- a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
- az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
- a közfoglalkoztatási jogviszony,
- a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,
- a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,
- a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,
- az előzőek szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony.
Nem eredményez adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszony (alkalmi-, idénymunka), így azoknál kedvezmény sem érvényesíthető [2011. évi CLVI. törvény 455. § (2)–(3) bekezdések, 465. § (2) bekezdés, 466. § 7. pont].
A szociális hozzájárulási adó (rész)kedvezmény alapja a munkavállalót az adó-megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér.
A bruttó munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (2) bekezdése szerint bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Az adókedvezmény alapjául tehát kizárólag a munkaviszonyban állók számára kifizetett munkabér szolgál. A számviteli törvény 3. § (7) bekezdésének 3. pontja, 79. § (3) bekezdése szerinti egyéb kifizetések nem részei a bérköltségnek, vagyis a munkabérnek, ezért nem képezik kedvezmény alapját sem.
Szakképzési hozzájárulási kedvezmény
A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulásból kedvezményt érvényesíthet
- a pályakezdő foglalkoztatása esetén az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (röviden: Eat.) 462/B. § (2) bekezdése szerinti,
- a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerinti,
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerinti,
a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett.
A kedvezmény alanya a (szakképzési hozzájárulásra kötelezett) belföldi székhelyű
- gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
- szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,
- állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot –, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
- ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
- közjegyzői iroda,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
- egyéni cég.
Kedvezményt érvényesíthet továbbá a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
Aki szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett, értelemszerűen a kedvezménynek sem alanya (2011. évi CLV. törvény 2. §).
A szakképzési hozzájárulás alapját a munkavállalónak – a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett – a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összege csökkenti, de legfeljebb kedvezményezett munkavállalónként havonta 100 ezer forint. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe (részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt). [2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés]
dr. Lóránt Szabolcs cikke a továbbiakban részletesen ismerteti a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető új kedvezményeket: a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezményt, a nem szakképzett munkavállalók utáni kedvezményt, a tartósan álláskeresők utáni kedvezményt és a kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezményt. Kiemeli, azokat az előírásokat, amelyek az ellátások melletti munkavégzést korlátozzák és részletesen ismerteti akedvezmény igénybevételének módját, valamint annak korlátait. A szerző hangsúlyozza, hogy a munkahelyvédelmi akciótervet megvalósító törvénymódosítás nem változtatott a régebbi adókedvezmény-szabályokon, így nem módosultak a már több éve alkalmazott foglalkoztatás-politikai célú kedvezmények, mint a start, start plusz, extra és bónusz. Nem zárható ki azonban, hogy a 2012. év végi jogalkotás során a régebbi kedvezményeket felülvizsgálják, hiszen a régi és a 2013-tól életbe lépő új kedvezmények között van átfedés.
A munkahelyvédelmi akcióterv részét képező új jogszabályok magyarázatát tartalmazó melléklet az Adó szaklap 2012/14-15. számában jelent meg, ez a lapszám a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
