A NAV is nyomoz a norvég pénzek ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV nyomozást indított novemberben költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében – írja a Magyar Nemzet.


A pénzügyi nyomozók a Norvég Civil Támogatási Alap elleni Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által tett feljelentés értékelése után rendelték el az eljárás megindítását.  A Kehi nemcsak rendőrségi feljelentést tett, hanem az adóhatósághoz is fordult, mert azt gyanítja, hogy a jóváhagyott céltól eltérően használtak fel pénzeket. A rendőrségi nyomozás  után így már a második eljárás is megkezdődött az ügyben.

A rendőrségi feljelentésben szerepelt, hogy az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium képviselői az összeférhetetlenségi szabályokat megsértve számos olyan szervezetnek nyújtottak támogatást, amelyek a lebonyolító alapítványok vezetőihez, illetve a pályázatok értékelésében részt vevő személyekhez köthetők.

Emellett a támogatási szerződések szabálytalan módosításával, valamint az el nem számolható költségek elfogadásával is hozzájárultak ahhoz, hogy az NCTA legalább 250 millió forintot szabálytalanul fizessen ki – írja a lap.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]