Három pillér, 21 pont – készül a gazdaságvédelmi akcióterv
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Újabb kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, ezúttal a magyar étkezési és szabadidő-utalványok 2012-től hatályos szabályozása miatt – írja az Origo.
Az Európai Bizottság tavaly jelezte, hogy a testület álláspontja szerint a SZÉP-kártyán és az Erzsébet-utalványon alapiló rendszer uniós jogba ütközik. A bizottság szerint monopolhelyzetet teremtett Magyarországon az étkezési jegyek kibocsátására vonatkozó, 2012. január 1-jén bevezetett új szabályozás.
Eszerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvez kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adja a munkáltató.
A most meginduló kötelezettségszegési eljárás annyiban más, mint a Bizottság eddigi tiltakozása, hogy ha Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, akkor a magyar jogalkotónak azonnal meg kell szüntetnie azokat. Ha nem így tesz, a Bíróság komoly pénzbírságot is kiszabhat Magyarországra.
A kormányfő pontosan meghatározta, melyik miniszterének mikorra kell kidolgoznia a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv részleteit.
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!