A SZÉP-kártya sem tetszik az EU-nak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, ezúttal a magyar étkezési és szabadidő-utalványok 2012-től hatályos szabályozása miatt – írja az Origo.


Az Európai Bizottság tavaly jelezte, hogy a testület álláspontja szerint a SZÉP-kártyán és az Erzsébet-utalványon alapiló rendszer uniós jogba ütközik. A bizottság szerint monopolhelyzetet teremtett Magyarországon az étkezési jegyek kibocsátására vonatkozó, 2012. január 1-jén bevezetett új szabályozás.

Eszerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvez kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adja a munkáltató.

A most meginduló kötelezettségszegési eljárás annyiban más, mint a Bizottság eddigi tiltakozása, hogy ha Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt jogszabályok ellentétesek az uniós joggal, akkor a magyar jogalkotónak azonnal meg kell szüntetnie azokat. Ha nem így tesz, a Bíróság komoly pénzbírságot is kiszabhat Magyarországra.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.