A szünetelő vállalkozó nem fizet közterheket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyéni vállalkozók legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethetik tevékenységüket. Ennek bejelentése díj- és illetékmentes, de több bevallást ekkor is el kell készíteni. Minden tudnivalót megtalál az alábbi összeállításban.

Mikor érdemes szüneteltetni a tevékenységet?

Az egyéni vállalkozónak havonta (képzettségtől függően, kerekítve) 50-57 ezer forint közterhet kell fizetnie akkor is, ha például megrendelés hiányában ténylegesen nem folytatja a tevékenységét. Különösen nehéz helyzetben vannak a korhatár előtt nyugdíjazott, az ellátásuk mellett egyéni vállalkozással jövedelmet szerzők, akik 2012. január 1-jétől nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak, mert esetükben a korábbihoz képest mintegy tízszeresére nőttek a fizetnivalók. A járulékokat, szociális hozzájárulási adót stb. pedig mindaddig be kell vallani és meg kell fizetni, amíg az egyéni vállalkozó a szüneteltetés tényét nem jelenti be az adóhatóságnak, vagy nem törölteti magát az egyéni vállalkozók hatósági nyilvántartásából. Ha ezt elmulasztja és a közterheket nem fizeti, az adóhatóság visszamenőleg is megállapítja a kötelezettségeket, bírságot és késedelmi pótlékot akkor is, ha a vállalkozónak semmiféle bevétele nincs. Emiatt sok egyéni vállalkozó fontolgatja a tevékenységének szüneteltetését.

A következők az ezzel összefüggő tudnivalókat ismertetik.

Mit jelent a tevékenység szüneteltetése?

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély a vállalkozói tevékenységét a körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzőjéhez tett elektronikus bejelentés alapján folytathatja, és ugyanígy, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével tett elektronikus bejelentés alapján legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Hibátlanul kitöltött űrlap beküldése esetén a körzetközponti jegyző a szünetelésről azonnal értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről elektronikus úton haladéktalanul értesíti az adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet és a Központi Statisztikai Hivatalt. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes.

Az igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó esetében a tevékenység szüneteltetésének feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát személyesen vagy postai úton leadja az igazolványt kiállító hatóságnak, amely azt beérkezés napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is.
Adózási szempontból a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény szerint az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, az önálló bírósági végrehajtó, a közjegyző is egyéni vállalkozónak minősül. Ők a jogállásukat szabályozó külön törvények szerint szüneteltethetik a tevékenységüket, és esetükben a kamarák tájékoztatják az adóhatóságot a szüneteltetésről.

A szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó (a továbbiakban ideértve az egyéni ügyvédet, a szabadalmi ügyvivőt, az önálló bírósági végrehajtót, a közjegyzőt is) egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, de a tevékenységének folytatása során a szüneteltetésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szüneteltetés ideje alatt is köteles teljesíteni [Szja törvény 57. §]. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. §-ának (9) bekezdése értelmében egyéni vállalkozó esetén a szüneteltetés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni.

Miként adózik a tevékenységét szüneteltető vállalkozó?

A szüneteltetés időszakában az egyéni vállalkozó költséget, értékcsökkenési leírást nem számolhat el. A szüneteltetés megkezdése évéről az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallást még be kell adnia, amelyben a szünetelés kezdő napjától az adóbevallás benyújtásáig a szüneteltetés előtt végzett tevékenységből eredően befolyt ellenértéket (bevételt) a szüneteltetés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételként, illetve, ha ebben az időszakban igazolt kiadása merült fel, azt a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségként kell figyelembe vennie. Ebben a bevallásban (ha tehát az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti), kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a vállalkozói jövedelem már nem csökkenthető, a kisvállalkozások adókedvezménye már nem érvényesíthető.

A továbbiakban a szüneteltetés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtása után befolyó bevételre, felmerülő kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket, kötelezettségeket kell alkalmazni [Szja törvény 16-18. §]. Egyebekben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), nem kötelezett egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra, de a szüneteltetés időszakában is teljesítenie kell a magánszemélyi minőségében végzett más tevékenységével összefüggő adókötelezettségeit [Art. 14. § (8)-(9) bekezdés].

Az egyéni vállalkozó a tevékenysége szüneteltetésének időtartamára megszüntetheti a vállalkozói pénzforgalmi bankszámláját is [Art. 14. § (8) bekezdés]. Amennyiben azonban a pénzforgalmi bankszámláját nem szünteti meg, és ezen a számlán a bank kamatot ír jóvá, a jóváírt kamat után a bankot kamatadó-levonási kötelezettség terheli [Szja törvény 65. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont]. Ezzel összefüggésbenaz egyéni vállalkozónak a szüneteltetés tényét (a szünetelésnek a körzetközponti jegyző részére történő bejelentésével egyidejűleg) a hitelintézet számára is be kell jelentenie [Szja törvény 57. § (4) bekezdés b) pont].

A tevékenység szüneteltetésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szüneteltetés befejezését követően sem lehet kérni, illetve a szüneteltetés időtartama alatt túlfizetés visszatérítésére sincs lehetőség.

A tevékenységét szüneteltető, átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a szüneteltetés időtartama alatt mentesül az alól a korlátozás alól, hogy ha munkaviszonyt létesít, elveszti az átalányadózásra való jogosultságát [Szja tv. 50. § (9) bekezdés].

Szünetel a tb-jogviszony is

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) szerint szünetel a biztosítás is. Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés időtartamára nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni [Tbj. 8. § d) pont].

Az egészségügyi szolgáltatásra az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá, amelynek jelenleg a havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint). A szüneteltetés időszakára szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie arra az időtartamra, amely alatt a tevékenysége szünetel [Tbj. 37/A. §].

Amit be kell vallani

Mindemellett a szünetelés időszakában is be kell vallani azt az adót, amely korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye feltételeinek nem teljesítése miatt, továbbá amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegre, előírt feltételek nem teljesítése miatt keletkezik [Szja törvény 57. §].

Ez a következőket jelenti:
Ha az egyéni vállalkozó a szüneteltetés megkezdése előtt kisvállalkozói kedvezményt [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont] vett igénybe, és a tevékenység szüneteltetése a kedvezmény érvényesítését követő négy adóév időszakára esik úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a kedvezményre nem jogosító, a Szja törvényben külön nevesített esetek bármelyike bekövetkezik, az igénybe vett kedvezmény kétszeresének az érvényesítés évében hatályos vállalkozói személyi jövedelemadó-kulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetnie [Szja tv. 49/B. § (11) bekezdés].

• Ha az egyéni vállalkozó a szüneteltetés megkezdése vagy a tevékenység megszüntetése előtt foglalkoztatási kedvezményt [Szja törvény 49/B. § (6) bekezdés g) pont] vett igénybe, a szüneteltetés vagy megszűnés következtében megszűnő foglalkoztatásra tekintettel a szüneteltetés megkezdésének vagy a tevékenység megszüntetésének évében vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának [Szja törvény 49/B. § (19) bekezdés] az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese. Az előzőek szerint bevételnek minősülő összegből levonható a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkentését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg. Szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, betegség miatti keresőképtelenség, katonai szolgálat teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatott halála esetén az esemény bekövetkezésének évében és az azt követő évben az előzőek szerint kiszámított összeg nem minősül bevételnek, ha az nem haladja meg az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét [Szja törvény 49/B. § (5) bekezdés].
• Ha az egyéni vállalkozó a szüneteltetés megkezdése, illetve a tevékenység megszüntetés előtt igénybe vette a kisvállalkozások adókedvezményét, azt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, vagy ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy azt követő három évben elidegeníti [Szja törvény 13. számú melléklet 9-14. pont].
• Ha az egyéni vállalkozó a szüneteltetés megkezdése, illetve a tevékenység megszüntetés előtt fejlesztési tartalékot vett nyilvántartásba [Szja törvény 49/B. § (6) bekezdés f) pont], a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített – beruházási, felújítási kiadásokat teljesít, kivéve, ha megállapítja [Szja törvény 49/B. § (16) bekezdés]

a) a kivezetett rész után a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint

b)a kivezetett résznek az előzőek szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap után a 16 százalék személyi jövedelemadót, továbbá

c)az előbbi adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti.

Ugyanezt a kötelezettséget a szüneteltetés időszakában is teljesíteni kell a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt rész után. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

A szüneteltetés visszavonása

A szüneteltetett vállalkozói tevékenység egy hónap elteltével bármikor – szintén az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtott, a folytatásra vonatkozó (díj és illeték-menetes) bejelentéssel – folytatható. Ekkor nyilatkozni kell arról is, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenység folytatására előírt feltételeknek megfelel. Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a jegyző a szünetelés megszüntetéséről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, az adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet és a Központi Statisztikai Hivatalt. Az értesítés alapján a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés tényét hivatalból törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

A vállalkozói tevékenység szüneteltetésének befejezését követően költségként elszámolhatóak a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt igazolt kiadások, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges, a szüneteltetés időszakában elkerülhetetlenül felmerült egyéb igazolt kiadások is. A tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében megkezdhető az értékcsökkenési leírás elszámolása is [Szja törvény 11. számú melléklet].

Amennyiben a szünetelés kezdőnapját követően öt év telne el, és az egyéni vállalkozó addig nem intézkedne az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt, az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik.

A cikk a Könyvelő című szaklap 2012/5. számában is olvasható.

---