A vámos is lehet végrehajtó
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövőre a szélesített családi adókedvezményt a vállalkozók csak speciális esetekben vehetik igénybe. Vonzóbb leesz viszont a kata, már az ügyfélkapun is jelentkezhet a revizor, és számos ügylet számlázásánál figyelni kell, mert változik a teljesítés időpontja. Mindez a Wolters Kluwer Kft. szervezésében csütörtökön tartott Adónapon hangzott el, ahol szakértők elemezték a legfontosabb 2014-es adóváltozásokat.
Vállalkozók korlátozottan juthatnak a családi kedvezményhez
A legfontosabb és legtöbbeket érintő változás a családi járulékkedvezmény rendszerének a bevezetése. 2014-től az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonható a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi kedvezmény. A korábbi, személyijövedelemadó-alapra vonatkozó családi adóalap-kedvezmény rendszere nem változik – mondta a Wolters Kluwer Kft. által szervezett Adónapon Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, az Ernst&Young adószakértője.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak, a munkáltató pedig külön kérés nélkül köteles megállapítani a járulékkedvezményt, ha arra jogosult a munkavállaló.
Az adószakértő két fontos dologra hívta fel a hallgatóság figyelmét: egyrészt arra, hogy a járulékokból érvényesített adókedvezmény nem rontja az érintett járulékpozícióját, vagyis ugyanolyan értékű társadalombiztosítási ellátásokra jogosult, mintha minden járulékot befizetett volna. Másrészt arra, hogy 2014-ben is él az a szabály, amely szerint aki családi kedvezményt érvényesít, az már szja-kedvezményre nem jogosult.
Fontos, hogy a járulékkedvezmény alapszabályai az szja-törvényben találhatók, de a személyi kört a Tbj. határozza meg, hiszen csak az vehet igénybe családi járulékkedvezményt, aki a Tbj. szerint biztosítottnak minősül.
Vállalkozók csak a tényleges vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt, vagyis az a minimumjárulékot fizető egyéni és társas vállalkozóknak nem jár – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Aki ilyen kedvezményt kíván érvényesíteni, havonta kell bevallást benyújtania az adóelőlegről és befizetnie azt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
A devizaadósoknak lehet segítség, hogy
- ezentúl a munkáltató adómentes kölcsönt nyújthat munkavállalója bármely hitelintézetnél fennálló lakáshitel-törlesztéséhez
- adómentes juttatássá válnak a pénzügyi intézmények által elengedett, ingatlanfedezettel nem biztosított kölcsönök is, továbbá
- 2014-től nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és az után közterheket fizetnie a hitelintézetnek, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen magánszemély fizetőképességét helyreállítsa. (kapcsolódó cikk https://ado.hu/rovatok/ado/uj-adomentessegek-segitik-az-adosmentest)
Vonzóbb lesz a kata
Jövőre vonzóbb lesz a kata: a jogalkotó szűkíti a főállású kisadózók körét, és lehetővé teszi, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelebb állók úgy választhassák az adózási formát, hogy az majdani nyugdíjuk szempontjából ne legyen kedvezőtlen – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.
A vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.
Jövőre nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha a foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.
Emellett nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat,vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.
Ezen túl előtársaságok is adózhatnak a kata szabályai szerint.
Az ügyfélkapun jelentkezhet a revizor
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) jogalkalmazást segítő módosításai néhány szigorítást is rejtenek. Dr. Kovács Ferenc adószakértő felhívta a figyelmet arra, hogy adóellenőrzés előtt a megbízólevél elektronikusan, az ügyfélkapus tárhelyre is kézbesíthető lesz. Ez azt jelenti, hogy amikor az elektronikus dokumentumot megtekintik, arról azonnal visszaigazolást kap a hivatal és a megbízólevél kézbesítettnek minősül, meg is kezdődhet az ellenőrzés. Azzal sem húzható sokáig az idő, ha nem nyitják meg az elektronikus dokumentumot, ugyanis a második elektronikus kézbesítés legfeljebb 8 nappal követi az elsőt, majd az azt követő 5. munkanap elteltével automatikusan beáll a kézbesítési vélelem. Ha például valaki nem túl gyakran látogatja ügyfélkapus tárhelyét és e-maileket sem olvas rendszeresen, könnyen lehet hogy csak akkor értesül az adóellenőrzésről, amikor már az ajtón kopogtat a revizor.
A szankciók közül az előadó kiemelte a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok megszegése miatti üzletlezárást. Az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, aki pedig a tevékenységet nem üzlethelyiségben végzi, a mulasztási bírság mellett magánszemélyként 200 ezer forint, más adózóként pedig 500 ezer forint üzletlezárást helyettesítő bírságra számíthat.
Ezen túl a NAV vizsgálhatja a pénzügyi elszámolásnál használt szoftvereket, gyártó üzemekben mintát vehet a revizor, és ingóságok esetében a vámhatóság is flytathat végrehajtási eljárást: ilyenkor a vámos végrehajtóként léphet fel.
| 2014. január 9: Adónap |
|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!
Időpont: 2014. január 9.
Helyszín: Danubius Hotel Arena, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3
Program:
- 09.00-10.00 Az adózás rendjéről szóló törvény változásai
- 10.15-11.45 Személyi jövedelemadó változásai
- 13.00-14.00 Járulékok változásai
- 14.00-15.30 Általános forgalmi adó változásai
- 15.45-16.45 Társasági adó változásai
Előadók:
- Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
- Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
- Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
- Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
További információk és jelentkezés itt
|
Módosul a látványcsapatsport-támogatás
Dr. Németh Nóra, a NAV tanácsosa kiemelte, hogy a látványcsapatsport-támogatás szabályai jelentősen módosulnak, elsősorban a kiegészítő támogatásra vonatkozóan. Fontos, hogy 2013. december 31-ig meg kell történnie a pénzügyi teljesítésnek, csak akkor csökkenthető a 2013. évi társasági adó. A 2014-ben átutalt támogatásokra vonatkozóan kitolták az érvényesíthetőség határát: az adókedvezmény a támogatás évét követő 6. évben lezáruló adóév adójából is igénybe vehető.
Változik az is, hogy ki kaphatja a kiegészítő sportfejlesztési támogatást. A hatályos szabályok szerint a szakszövetség kapja, jövőre már eldöntheti az adózó, hogy továbbra is a szakszövetségnek utalja a kiegészítő támogatást, vagy annak a szervezetnek, amelyet az alaptámogatásban részesített. Hasonló szabályok vonatkoznak a film, illetve előadó-művészeti szervezetek kiegészítő támogatására is.
Változik a teljesítés időpontja
Sike Olga, a NAV főosztályvezető-helyettese elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014. júliusától az időszakos elszámolású ügyleteknél (Áfa tv. 58. §) a teljesítés időpontjának főszabály szerint nem az ellenérték megtérítésének esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja fog minősülni. Nagyon kell majd figyelni, hiszen ez befolyásolja a számlázást, az áfa-fizetést és hatással lehet a változás hatálybalépésének időszakában az eva-fizetésre is.
Kivételt képeznek majd azok az ügyletek, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási vagy telekommunikációs szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősül teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni, ahol a fizetés esedékessége is 2014. június 30-át követő időpont. Az előadó kiemelte, hogy a hatályos szabályozással ellentétben július 1-től az időszakos elszámolású ügyleteknél is értelmezhető és alkalmazható lesz az előleg.
Változnak a járulékszabályok is
A járulékváltozásokról szólva Széll Kálmánné hangsúlyozta, hogy a fiatal, a kisgyermekes munkavállalók és a tanulmányaik mellett munkát végzők utáni járulékfizetési kötelezettségben lesz a legtöbb pozitív változás jövőre, itt a szociális hozzájárulási adó kedvezmények változásaiból emelünk ki néhányat:
- a három vagy több gyermeket nevelő munkavállalók után járó kedvezmény időszakát 5 évre emelik, a 4. és 5. évben 14,5 százalék lesz a kedvezmény (az első 3 évben 27 százalék).
- további változások várhatók a kedvezményekben a gyed-extra bevezetésével a gyermeket nevelő munkavállalót foglalkoztatók, azonban ezt a jogszabályt még nem fogadta el a parlament (a törvényjavaslat zárószavazása december 9-i héten vátható) Az elfogadás után mindent megtudhat az új szabályokról december 13-i konferenciánkon!
