Adócsomag 2015: így változhat a társasági adózás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A társasági adótörvény módosítása is része a kormány adócsomag-javaslatának. Sok vállalkozást érinthet, hogy a tervezet szerint szigorodna a nyereségminimum meghatározása. Az elhatárolt veszteség szabályozása is kedvezőtlenül változik a vállalkozások szempontjából.
A kormány adócsomag-javaslata módosítaná a jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt is.
A társasági adónál a törvénytervezet általános indoklása a következő módosításokat emeli ki:
– több szabály jogalkalmazást elősegítő pontosítása;
– jelentős változás az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása;
– a K+F adóalap-kedvezmény minősítési eljáráshoz kötése;
– a statisztikai szűrések alkalmazásának bevezetése a transzferár szabályok kapcsán;
– új kedvezmény bevezetése a felsőoktatási intézményeket támogatási szerződés keretében támogató társaságok részére.
Felsőoktatási támogatási megállapodás
A társasági adóról szóló törvény fogalomrendszerébe beépül a felsőoktatási támogatási megállapodás fogalma, mely nem más, mint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás.
Erre azért van szükség, mert a Tao tv. 7. (1) bekezdés z) pontját – az adózás előtti eredményt csökkentő tételként – kiegészítették a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján nyújtott támogatás 50%-ának adóalap-csökkentési lehetőségével.
A támogatási megállapodás keretében a támogató előre rögzített feltételekkel legalább öt évig támogatja a felsőoktatási intézményt. Az adózó a támogatás (juttatás) adóévében veheti igénybe az adóalap-kedvezményt. A támogatási megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén, a kedvezmény kétszeresét kell visszafizetni.
A Tao. törvény 3. számú melléklet B) fejezete a következő 22. ponttal egészül ki: A 8.§ (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
Szigorodik a nyereségminimum meghatározása
Hatályát veszti a Tao. törvény 6.§ (8) bekezdésének a) pontja. Ennek következményeként a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével. Ez a rendelkezés valószínűleg sokakat érint, mert ezek voltak az általánosan alkalmazható és nagyobb összegű levonható tételek azoknál, akiknek a tevékenységből adódóan volt ilyen ráfordításuk.
A társasági adóban jelenleg a bevétel 2 %-át kell jövedelem-(nyereség-)minimumnak tekinteni, azonban ezt az összeget különböző tételekkel lehet csökkenteni. A törvénytervezet szerint a nyereségminimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül törlésre került az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke.
Hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás
A hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, – így növeli a társasági adó alapját, – ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.
A módosítás értelmében alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt, illetve, ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, akkor nem kell az adóalapot növelni. A módosító javaslat szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelel ő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható.
Elhatárolt veszteség
Főszabályként a 17.§ értelmében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (=az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.
A tervezett módosítás szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én érvényes szabályok szerint írhatja le az előző korlátozással.
Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásra tekintettel tovább szigorodnak. Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra (leírásra), amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel.
„Rendelkezés az adóról”
A Tao. törvény a III . fejezete várhatóan a következő alcímmel egészül ki: „Rendelkezés az adóról”. Az új 24/A.§ szerint az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet a havi, illetve a negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-nak kedvezményezett célra történő felajánlásáról. Ez a nyilatkozat az adóéven belül ötször módosítható.
A nyilatkozat az adóelőleg bevallást, fizetést, a feltöltést, az adóbevallást és fizetést nem érinti, azt teljesíteni kell.
A kapcsolt vállalkozás fogalma kiegészül azzal az esettel, ha az üzletfelek között személyében azonos ügyvezetésen keresztül megvalósul a döntő befolyás a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikára.
Adminisztratív jellegű intézkedésnek tekinthető, mely szerint a társasági adózás K+F kedvezménye kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesz elérhető 2015-től kezdődően.
