Áfa-változások 2013-ban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításai között egyaránt megtalálhatóak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről uniós irányelv előírásai alapján a tagállami szabályozásba beépítendő előírások; az adócsalás, adóelkerülés csökkentését célzó rendelkezések és az adóalanyok egyes kötelezettségeinek csökkentésére irányuló előírások.

Az alanyi adómentes értékhatár felemelése

Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésében meghatározott, alanyi adómentesség alkalmazására jogosító 5 millió forintos értékhatár összegét a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény (továbbiakban: Mód1. tv.) 6 millió forintra módosította. Nem változott ugyanakkor az értékhatár számításának a módja, vagyis az értékhatár számításakor az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások forintban kifejezett, éves szinten göngyölített összegét kell figyelembe venni [azzal, hogy az értékhatárba nem számítandó bele az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő ügylet ellenértéke]. Nem történt változás az alanyi adómentesség választására jogosultsággal összefüggően a tekintetben sem, hogy az alanyi adómentesség választására az új adóalany a bejelentkezéssel egyidejűleg, az egyéb adóalanyok az adóévet megelőző év december 31-éig jogosultak.

Az Áfa tv. 279. §-ába foglalt átmeneti rendelkezés szerint az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2013. évre abban az esetben választhatja, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem 2012-ben ténylegesen, sem 2013-ra ésszerűen várhatóan (illetve ténylegesen) nem haladja meg a 6 millió forintot. Az átmeneti rendelkezés kimondja továbbá azt is, hogy az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén az olyan adóalany is választhatja az alanyi adómentességet, aki az alanyi adómentességét korábban az 5 millió forintos értékhatár meghaladása miatt vesztette el, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 191. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam még nem telt el (vagyis az adóalany visszatérési tilalom alatt áll).

Az alanyi adómentesség választásával kapcsolatban az adóhatóság felé 2012. december 31-éig teljesítendő bejelentés megtétele kapcsán figyelemmel kell lenni – többek között – a következőkre:

• Az olyan adóalany, aki választása alapján 2012-ben alanyi adómentes volt, és az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt 2012-ben sem érte el, nem köteles az alanyi adómentesség választására vonatkozó bejelentést tenni, ha 2013-ban is alanyi adómentes kíván maradni.
• Az olyan adóalany, aki választása alapján 2012-ben alanyi adómentes volt, és az alanyi adómentességre jogosító értékhatár túllépése miatt 2012-ben bejelentési kötelezettség terhelte, e bejelentési kötelezettségét teljesítenie kell. Amennyiben az alanyi adómentesség 2013-ra való választásának törvényi feltételei fennállnak, és az adóalany 2013-ban alanyi adómentességet kíván alkalmazni, erre vonatkozó választását 2012. december 31-éig be kell jelentenie.
• Az adóalanynak utólagosan is igazolni kell tudnia, hogy szokásos üzleti működés mellett ténylegesen alapja volt a választásának. A 2012. évi tényleges adatok számításánál az Áfa tv. rendelkezései alapján az adót nem tartalmazó ellenértéket kell figyelembe venni. A 2013. évre ésszerűen várható ellenérték meghatározásakor azonban már tekintettel kell lenni például arra is, hogy az adóalany az ügyletei ellenértékét alanyi adómentesként – figyelemmel arra, hogy ilyen minőségében adólevonásra nem jogosult – a költségként megjelenő előzetesen felszámított adó miatt felemelheti. Az ésszerűen várható ellenérték meghatározásakor természetesen figyelemmel kell lenni az adóalany folyamatban lévő szerződéskötéseire, megrendeléseire is.
• Az olyan adóalany, aki/amely 2013. január elsejétől nem kívánja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény rendelkezéseit alkalmazni (kilép az evából), az eva-adóalanyiságának megszűnését követően új áfaadóalanynak minősül, vagyis esetében az alanyi adómentesség választása tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a termékértékesítéseiből, szolgáltatásnyújtásaiból ésszerűen várható ellenérték 2013-ban meg fogja-e haladni a 6 millió forintot. Annak meghatározásakor azonban, hogy az ésszerűen várható ellenérték 2013-ban meghaladja-e az értékhatárt, az evaalanyként végzett tevékenység jellemzői nem hagyhatóak figyelmen kívül. Amennyiben például az adózónak az eva-adóalanyiság időszakában 6 millió forintot jelentősen meghaladó bevétele volt, akkor az alanyi adómentesség választására irányuló nyilatkozata – a körülmények vizsgálata alapján – kifogásolható lehet.
• Az alanyi adómentes adóalanynak nincs lehetősége az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolás választására.

Belföldi tételes összesítő jelentés

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 2013. január elsejétől alkalmazandó 31/B. §-ában foglaltaknak megfelelően az adóalanyoknak az áfabevallásukban nyilatkozniuk kell azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. A belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettség nem terjed ki az adómentes ügyletekre, valamint azokra, amelyek után a termékbeszerzőnek, a szolgáltatást igénybe vevőnek kell az adófizetési kötelezettséget teljesítenie, továbbá azon ügyletekre, amelyek tekintetében az Áfa tv.-ben szabályozott olyan különös adózási mód alkalmazandó, amelynek szabályai alapján a számlában áthárított adó nem szerepelhet (pl. használt ingóságnak a különös szabályok alapján történő viszonteladói értékesítése).

Az adóalany által teljesített ügyletekkel összefüggő összesítő jelentéstételi kötelezettség tekintetében figyelembe kell venni az Art. 31/B § (2) bekezdésében meghatározott főszabályt, az Art. 31/B. § (4)–(5) bekezdéseinek a számla módosítására, érvénytelenítésére vonatkozó előírásait, valamint az Art. 31/B. § (8) bekezdésében a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany által teljesített ügyletre meghatározottakat.

Az Art. 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az áfaadóalanynak az áfabevallásában azon termékértékesítései, szolgáltatásai számlaadatairól kell nyilatkoznia, amelyeket egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany felé teljesített, s amelyek tekintetében az áthárított adó eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Az adóalanynak a számlaadatokról azon adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában kell nyilatkoznia, amelyben az ügyletről, illetve az előlegről kibocsátott számlában feltüntetett adót fizetendő adóként kell szerepeltetnie. Pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany esetében e szabály az Art. 31/B. § (8) bekezdésében meghatározott azon eltéréssel alkalmazandó, hogy a számla adatait azon adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban kell szerepeltetni, amelyben az adóalany a számla alapján első alkalommal teljesít adófizetési kötelezettséget.

A nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

• a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaadóalany adószámának első nyolc számjegye (csoportos adóalany esetén a csoportazonosító szám első nyolc számjegye),
• a számla sorszáma,
• az adó alapja és az adó összege,
• a teljesítés időpontja.

Az adóalany által teljesített ügyletek körén belül a kétmillió forintos adóértékhatár elérése esetén sem terjed ki a jelentéstételi kötelezettség a nem adóalany személy felé, valamint a belföldön áfaadóalanyként nem regisztrált külföldi adóalany részére teljesítettekre. Figyelemmel arra, hogy egyes esetekben a vevő/szolgáltatást igénybe vevő neve, címe ismeretében annak adóalanyisága nem feltétlenül állapítható meg, 2013-ban a tételes összesítő jelentéstételi kötelezettségre tekintettel különösen fontossá válik a számlakibocsátás során annak tisztázása, hogy az adóalany természetes személy partnere áfaadóalany-e, az ügyletben áfaadóalanyi minőségében jár-e el, illetve, hogy a külföldi vállalkozás belföldön regisztrált adóalany-e.

Itt említendő meg az Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja, amelynek értelmében a belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalanynak a számlájában fel kell tüntetnie a partnere adószámának első nyolc számjegyét (csoportos adóalany esetén a csoportazonosító szám első nyolc számjegyét) minden olyan esetben, amikor a számlában áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ezzel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy az adóalanynak az Art. 31/B. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségét nem befolyásolja az, hogy a számláját az Áfa tv. 169. § hivatkozott előírásának megfelelően állította-e ki, vagyis a bevallásában a partnere adószámát attól függetlenül meg kell adnia, hogy a számlájában azt feltüntette-e vagy sem. Hangsúlyozandó továbbá, hogy az Áfa tv. 31/B. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség valamennyi belföldön regisztrált adóalanyra vonatkozik, így a bevallásban azoknak az adóalanyoknak is meg kell adniuk a partnerük adószámát, akiknek a belföldi gazdasági célú letelepedésük hiányában az Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja alapján foglaltakból következően a számlájukban ezt az adatot nem kötelező szerepeltetniük. Természetesen az ilyen adóalanyok is szerepeltethetik a számlájukban a partner adószámát, csak nem törvényi kötelezettség, hanem adózói döntés alapján.

Adónap 2013

Ha kérdései vannak, további részleteket szeretne tudni akár az új adók alkalmazásáról, akár a munkahelyvédelmi terv adókedvezményeiről vagy a pénzforgalmi áfáról, netán a számlázási szabályok változásairól vagy a decemberben elfogadott pontosításokról – jöjjön el 2013. január 9-én Adónapunkra! A konferencia témái és előadóink: Adózás rendje – Dr. Varga Árpád elnökhelyettes, NAV Társadalombiztosítás, járulékok – Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV Általános forgalmi adó – Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV Személyi jövedelemadó – Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egy. docens Társasági adó – Szentirmainé Holi Gabriella könyvvizsgáló, adószakértő Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamara tagjainak 4 kreditpontot ér. Időpont és helyszín: 2013. január 9. Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információ és jelentkezés itt

Gyűjtőszámla kibocsátása esetén a 2 millió forintos adóértékhatár elérését a számlán feltüntetett összesített adóadat alapján kell meghatározni. Annak ellenére, hogy a gyűjtőszámla eltérő teljesítési időpontú ügyleteket tartalmaz, a bevallásban a gyűjtőszámla tekintetében is csak egy teljesítési időpont feltüntetésére van lehetőség, mely időpont meghatározásánál nem kifogásolható az olyan adózói gyakorlat, mely szerint az összesítő jelentésben a gyűjtőszámlához kapcsolódóan az abban feltüntetett legutolsó teljesítési időpont szerepel.

Az Art. 31/B. § (4) bekezdése alapján számla módosítása esetén az adóalanynak abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, köteles a módosított számlát érintően az Art. 31/B. § (2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az Art. 31/B. § (2) bekezdése szerinti meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
A számla módosítása esetén a tételes összesítő jelentésben mindig meg kell adni a módosítandó számla adatait (függetlenül attól, hogy az az adóalany korábbi bevallásában szerepelt-e), valamint a módosító számla adatait is. E körben hangsúlyozandó, hogy olyan esetben, amikor az adóalany a számla módosítását technikailag úgy valósítja meg, hogy az ügyletről kibocsátott számláját sztornírozza, és az ügyletről – módosított tartalommal – új számlát bocsát ki, akkor az Art. 31/B. § (4) bekezdése alapján mindhárom bizonylat tartalmáról nyilatkoznia kell. Megjegyezendő, hogy a számla soron következő módosítása mindig az e módosítást megelőző tartalomra vonatkozik. Ezért a módosítással érintett számla fogalmába az eredeti számla mellett beletartozik az összes olyan módosító számla is, amely az eredeti számlának az Art. 31/B. § (2) bekezdése szerinti adatát korábban módosította.

Az Art. 31/B. § (5) bekezdése alapján számla érvénytelenítése esetén, ha az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, az adóalanynak abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, nyilatkoznia kell a 31/B. § (2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról.

Az adóalanynak termékbeszerzései, szolgáltatás-igénybevételei kapcsán teljesítendő összesítő jelentéstételi kötelezettsége tekintetében figyelemmel kell lennie az Art. 31/B. § (1) bekezdésben és (3) bekezdésében meghatározottakra, valamint a 31/B. § (4)–(5) bekezdéseinek a számla módosítására, érvénytelenítésére vonatkozó előírásaira, továbbá az Art. 31/B. § (8) bekezdésében a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanytól történt termékbeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, valamint az Art. 31/B. § (9) bekezdésének a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany termékbeszerzéseire, szolgáltatás-igénybevételeire vonatkozó különös szabályra.

Az Art. 31/B. § (1) bekezdése értelmében az adóalany a bevallásában nyilatkozni köteles azon termékbeszerzései, szolgáltatás-igénybevételei számláiról, amely számlákban az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. E nyilatkozatot azon adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban kell szerepeltetnie, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol. A bevallásban e számlák tekintetében a következőket kell szerepeltetnie:

• a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó adóalany – ideértve az evaalanyt is – adószámának, csoportos áfaadóalany esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét;
• a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapot és az áthárított adót;
• a számla sorszámát, valamint
• a teljesítés időpontját.

A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanytól történt termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel tekintetében – az Art. 31/B. § (8) bekezdése alapján – a számla adatairól azon adómegállapítási időszakról benyújtandó bevallásban kell nyilatkozni, amelynek elszámolási időszakában az adóalany a számla alapján először gyakorol adólevonási jogot.

A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany az Art. 31/B. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Art. 38/B. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot ugyanazon számláról csak egyszer köteles tenni, a számláról az azon adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásában kell nyilatkoznia, amelyben a számla alapján első alkalommal érvényesít adólevonási jogot.

Az előzőekhez kapcsolódóan hangsúlyozandó, hogy a 2 millió forintot vagy azt meghaladó összegű adót tartalmazó számla tekintetében az adólevonási jog gyakorlásának adómegállapítási időszakában teljesítendő összesítő jelentéstételi kötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany a számlában áthárított adóból mennyit helyez levonásba.

Ezen kívül az Art. 31/B. § (3) bekezdése alapján az adóalanyt összesítő jelentéstételi kötelezettség terheli akkor is, ha ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen a 2 millió forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot. Az Art. 31/B. § (3) bekezdése szerinti összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítése érdekében a következő adatokról kell a bevallásban nyilatkozni:

• a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany – ideértve az evaalanyt is – adószámának, csoportos áfaalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és
• az ezen számlákban feltüntetett áthárított áfa összegéről.

Az Art. 31/B. (3) bekezdése alapján bevallandó adatok tekintetében hangsúlyozandó, hogy annak ellenére, hogy az összesítő jelentéstételi kötelezettség attól függően került meghatározásra, hogy az adóalany az adott időszakban az adott partnertől történt beszerzései tekintetében az adóértékhatárt elérve, illetve az meghaladva gyakorolt-e adólevonási jogot, az összesítő jelentésben nem a ténylegesen levont, hanem az adott partnernek az adólevonással érintett számláiban áthárított adó összesített összegét kell szerepeltetni. Speciális esetben előfordulhat, hogy az adóalany ugyanazon adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol az adott partnerétől származó olyan számla alapján is, amelynek az adatait az Art. 31/B. § (1) bekezdése alapján kell szerepeltetnie a bevallásában, és olyan számlák alapján is, amelyekben az áthárított adó összege nem éri el a 2 millió forintot. Ilyen esetben az Art. 31/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételt (vagyis azt, hogy történt-e 2 millió forintot elérő, illetve meghaladó összegű adólevonás az adott partnertől származó számlák alapján) az adott partnertől származó összes olyan számla figyelembevételével kell vizsgálni, amely számlák alapján az adóalany az adott adómegállapítási időszakában adólevonási jogot érvényesített. Amennyiben e számítás alapján a levont adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, az adóalanynak az Art. 31/B. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat mellett az Art. 31/B. § (3) bekezdése alapján is nyilatkoznia kell. E kötelezettségek úgy teljesítendőek, hogy az adóalany a 2 millió forintot elérő egyedi számlát a „tételes lapon”, és a „maradék” kisebb összegű adót tartalmazó számlák összevont adatát a 1365M főlap 6. sorában tünteti fel.

Az Art. 31/B. § (4) bekezdése alapján számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, köteles a módosított számlát érintően az Art. 31/B. § (1) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Ebben az esetben az adóalanynak nyilatkoznia kell annak a számlának az Art. 31/B. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

Az Art. 31/B. § (5) bekezdése alapján számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot befogadó adóalany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – az áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 millió forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az Art. 31/B. § (1) bekezdése szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

A Közösségen belüli ügyleteket érintő változások

Az Áfa tv.-nek a Közösségen belüli ügyletek körét érintő módosításait az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló a 2012. évi CLXXVIII. törvény (továbbiakban: Mód2. törvény) tartalmazza.

Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés előlegének átvétele, jóváírása 2013. január elsejétől nem minősül fizetendő adó megállapítási kötelezettséget keletkeztető időpontnak [Áfa tv. 59. § (4) bekezdés], ezzel összefüggésben az adóalanyt a Közösségen belüli adómentes termékértékesítése ellenértékébe beszámító előleg tekintetében nem terheli az Áfa tv. szerinti számlaadási kötelezettség [Áfa tv. 159. § (4) bekezdése]. A számlaadási kötelezettség alól való mentesülés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adóalany az átvett/jóváírt előleg összegéről nem bocsáthat ki számlának nevezett számviteli bizonylatot. A 2013. január elsején, illetve azt követően átvett/jóváírt előleg összegét – az előleggel kapcsolatban alkalmazott bizonylatolási módszertől függetlenül – nem kell az előleg átvételének/jóváírásának időpontját is tartalmazó adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásban szerepeltetni. Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés adóalapja – beleértve a 2013. január elsején, illetve azt követően átvett előleg összegét is – az összesítő nyilatkozattal összhangban, abban a bevallásban szerepeltetendő, amelynek adómegállapítási időszakában az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés után – az Áfa tv. 60. § (4) bekezdése szerint – a fizetendő adót meg kell állapítani.

A Mód2. tv. alapján az Áfa tv. 58. §-a az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés teljesítési időpontjára vonatkozó speciális rendelkezéssel egészült ki. 2013. január elsejétől az Áfa tv. 58. § (2) bekezdésének módosított rendelkezése alapján abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartalmában meghaladja az egy naptári hónapot, – időarányos részteljesítésként – teljesítés történik a naptári hónap utolsó napján is, feltéve, hogy a termékértékesítésre az Áfa tv. 89. §-a alkalmazandó.

A közlekedési eszköz rövid időtartamú bérbeadásának teljesítési helye a jelenleg hatályos előírás alapján ott van, ahol a közlekedési eszközt a bérbevevő birtokába adják, a közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadásának teljesítési helyét pedig az Áfa tv. 37. §-a alapján kell megállapítani. Így a nem adóalany felé teljesített, hosszú távú bérbeadás teljesítési helyét jelenleg a szolgáltatásnyújtó adóalany gazdasági célú letelepedésének a helye határozza meg. Az Áfa tv. 44. §-ának módosítása eredményeként ez utóbbi szolgáltatásnyújtás teljesítési helye változik meg. A közlekedési eszköz nem adóalany részére történő, nem rövid időtartamú bérbeadásának teljesítési helyét 2013. január elsejétől a szolgáltatás igénybe vevőjének lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve letelepedési helye határozza meg. (Különös szabály vonatkozik a kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő, hosszú időtartamú bérbeadására.)

A közlekedési eszköz nem adóalany részére történő, hosszú távú bérbeadása tekintetében figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 281. § (1)–(2) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezésre is. Az ott meghatározott főszabály alapján az új teljesítési hely szabályt azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség 2013. január elsején vagy azt követően keletkezik. Különös szabály vonatkozik azon közlekedési eszközök bérbeadására, amelyekre belföldi teljesítés esetén az Áfa tv. 58. §-a lenne alkalmazandó. E különös szabály szerint az új teljesítési hely szabályt először arra az esetre kell alkalmazni, amelyben az elszámolási időszak 2013. január elsején vagy azt követően kezdődik, és az adott elszámolásra vonatkozóan az ellenérték megtérítésének esedékessége is 2012. december 31-ét követő időpontra esik. Így például akkor, ha egy magánszemély a 2012. évben kötött szerződése szerint – belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel nem rendelkező – szlovák cégtől bérel több évre személygépkocsit úgy, hogy a bérleti díjat havonta, az adott havi bérleti időszakot megelőzően kell megfizetnie, az ügylet megítélése a következők szerint történik. A 2013. januári bérleti időszak tekintetében a szolgáltatásnyújtás – a bérleti díj 2012. decemberi esedékességére tekintettel – Szlovákiában teljesül, a bérleti díj adóalapjára a szlovák cég a szlovák adójogszabálynak megfelelő forgalmi adót számít fel. A 2012. januári bérleti időszak tekintetében azonban már a teljesítési hely belföldre esik. Ezért abban az esetben, ha a szlovák cég belföldön még nem regisztrált adóalany, akkor belföldön adóalanyként nyilvántartásba kell vetetnie magát, a bérleti díj adóalapjára az Áfa tv. szerint megállapított 27%-os mértékű adót kell felszámítania, és ezt az adót a belföldön benyújtandó áfabevallásában kell fizetendő adóként szerepeltetnie.

Az üzletág átruházására vonatkozó egyszerűsítés

A Mód2. tv. az Áfa tv. értelmező rendelkezéseit kiegészítette az üzletág fogalmával. Az Áfa tv. 259. § új 25/A. pontja alapján (az Áfa tv. alkalmazásában) üzletágnak a vállalkozás olyan működő egysége minősül, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Az így meghatározott üzletág átruházása tekintetében az Áfa tv. 17–18. §-ai az eddiginél kedvezőbb adózási szabályokat határoznak meg. E kedvező adózási szabályok alkalmazásához kapcsolódóan az Áfa tv. a jogutódlással történő megszűnésnél megszokottaknál szigorúbb feltételeket határoz meg. A kedvező adózási szabályok alkalmazása nem kötelező, az ügyletben részt vevő adóalanyok dönthetnek úgy is, hogy az üzletág átruházása tekintetében az Áfa tv. általános szabályai szerint teljesítik az adókötelezettségüket.

Az Áfa tv. új 17. § (4) bekezdése értelmében nem áll be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az az Áfa tv. 18. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg. Az üzletág-átruházást terhelő adókötelezettség alóli – kizárólag az annak teljesítésére későbbiekben okot adó körülmény hiányában végleges – mentesülés feltételei a jogutódlásos megszűnéseknél megszokott feltételeken túlmenően a következők:

• az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás lehet;
• amennyiben pedig a szerzett vagyon ingatlant is tartalmaz, akkor az üzletágat megszerző adóalanynak az Áfa tv. 88. §-a alapján legkésőbb addig az időpontig adókötelezettséget kell választania, amely időpontban az Áfa tv. 17. § (4) bekezdésének alkalmazása hiányában az üzletág-átruházás után adófizetési kötelezettség keletkezne, feltéve, hogy

1. az üzletágat átruházó adóalany az adott ingatlan hasznosítására kiterjedően adófizetési kötelezettséget választott, vagy
2. az adott ingatlan értékesítése az adóalany eltérő választása hiányában adómentes lenne.

Az EKB-árfolyam alkalmazásának választása

A Mód2. tv. az Áfa tv.-nek az adóalap forintban való meghatározása során alkalmazandó árfolyamokra vonatkozó szabályait is kibővítette. Az Áfa tv. új 80/A. §-a alapján – az MNB-árfolyam választása tekintetében megszokott szabályok szerint – lehetővé válik az Európai Központi Bank (továbbiakban: EKB) által meghatározott árfolyam alkalmazása is. E körben hangsúlyozandó, hogy az adóalany az MNB-árfolyamot és az EKB-árfolyamot nem alkalmazhatja párhuzamosan, ezért 2013. évre csak azok az adóalanyok jogosultak az EKB-árfolyam alkalmazásának választására, akik az MNB-árfolyam alkalmazása tekintetében tett nyilatkozatukat megváltoztathatják (vagyis az MNB-árfolyam alkalmazására vonatkozó választásukat 2012. évet megelőzően jelentették be).

A fordított adózás alá tartozó ügyletek körének kibővülése

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése – a Mód2. tv. alapján – 2013. április elsejétől újabb mezőgazdasági termékekkel bővül ki. Fordított adózás alá fog tartozni az élő sertés, a vágott sertés (egészben vagy félben) és egyes takarmányok értékesítése is. E termékértékesítések tekintetében a fordított adózás alkalmazására a 2012. július elsejétől fordítottan adózó gabona-, olajosmag-ügyleteknél már megszokott szabályok szerint kerül majd sor, ideértve azt is, hogy a fordítottan adózó ügyletekről az áfabevallásban adatot kell szolgáltatnia mind a termékértékesítőnek, mind a termék beszerzőjének.

A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó adólevonási korlátozás változása

Az Áfa tv-nek a Mód2. tv.-nyel megállapított 124. § (4) bekezdésében foglaltak alapján – az Áfa tv. 120. és 121. §-ában foglaltaktól függetlenül – nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő adó összegének 50%-a (vagyis felére csökken az adólevonási korlátozás alá eső adóhányad). Azok az adóalanyok, amelyek az Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés c) pontja alapján nem mentesülnek ezen adólevonási tilalom alól, a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás előzetesen felszámított adójának

• egyik 50%-át nem helyezhetik levonásba a 124. § (4) bekezdése alapján,
• a másik 50%-ára pedig az Áfa tv. 120. és 121. §-át alkalmazzák, vagyis annak olyan hányada tekintetében érvényesítenek adólevonási jogot, amilyen hányadban az adott szolgáltatást az adóköteles termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk érdekében használják, hasznosítják.

Az adóalany az Áfa tv. új, 124. § (4) bekezdése szerinti adólevonást korlátozó rendelkezése alól az Áfa tv.-nek a Mód2. tv.-nyel megállapított 125. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feltételnek megfelelően mentesül akkor, ha a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50%-ára teljesül, hogy az az általa nyújtott – az Áfa tv. 15. §-a szerinti – szolgáltatás adóalapjába épül be.

Az Áfa tv. új, 124. § (4) bekezdése szerinti adólevonást korlátozó rendelkezése alól az adóalany az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés c) pontja alapján is mentesülhet, vagyis abban az esetben is, ha a személygépkocsi üzemeletetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást oly módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként a személygépkocsi bérbeadásának adóalapjába épül be.

Az Áfa tv. új, 124. § (4) bekezdésében meghatározott adólevonást korlátozó rendelkezéssel és az az alól való mentesüléssel összefüggésben hangsúlyozandó, hogy azok az Áfa tv. 281. § (1) bekezdésében foglaltakból következően olyan szolgáltatások igénybevételére alkalmazandóak, amely szolgáltatások tekintetében az adófizetési kötelezettség 2013. január elsején vagy azt követően keletkezik.

A cikk az Áfa-kalauz szaklap 2012/12. számában jelent meg. A szaklapról és az előfizetési lehetőségekről bővebb információk itt.

A 2013-as áfa-szabályokról és számlázási változásokról mindent megtudhat január 15-i adókonferenciánkon, ahol a részleteket Sike Olga NAV főosztályvezető-helyettestől és Dr. Csátaljay Zsuzsanna adószakértőtől hallhatják. Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamara tagjainak 2 kreditpontot ér.

---