Amerikai jövedelem: a FATCA és a magyar adóbevallás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közeleg a jövedelemadó bevallások határideje, így mind a magánszemélyeknek, mind a jogi személyeknek is kellő figyelmet szükséges fordítani jövedelmeik helyes feltüntetésére bevallásukban. Kiemelt figyelmet kap ugyanis a magyar állampolgárok, jogi személyek Amerikából kapott jövedelmeinek ellenőrzése. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) az amerikai társhatóságtól kapott pénzintézeti számlainformációkat veti össze az adózók bevallási adataival. Teszi mindezt a FATCA-Megállapodás keretein belül.
A FATCA – Foreign Account Tax Compliance Act – egy amerikai jogszabály, mely célul tűzte ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok állampolgárainak adóelkerülését csökkentse és a külföldön tartott megtakarításaikat, valamint azok hozamát megadóztathassa. A FATCA törvény azonosítási, továbbá a NAV felé, valamint ezen keresztül az Egyesült Államok Adóhatósága, az Internal Revenue Services (IRS) felé teljesítendő jelentéstételi kötelezettséget vezet be a magyar pénzügyi intézmények számára. A FATCA törvény végrehajtása minden magyar pénzügyi intézmény (bank, befektetési vállalkozás stb.) számára kötelező. A FATCA szabályozás végrehajtása céljából az Egyesült Államok nemcsak Magyarországgal, hanem szinte az összes fejlett pénzügyi piaccal rendelkező országgal (így pl. az Európai Unió több tagállamával) azonos megállapodást kötött, ezért az amerikai adózók FATCA szerinti azonosítása nem csak Magyarországon, de számos más országban is megkezdődött 2014. július 1-jével. A magyar pénzintézetek a jelentést a NAV részére továbbítják, majd az adatok onnan kerülnek továbbításra az amerikai adóhatóság részére.
Kölcsönösségi alapon ugyanakkor Amerika is vállalta a magyar illetőséggel bíró személyek számlaadatainak az átadását. A jelentendő adatok köre 2014-től kezdve folyamatosan változik, bővül, 2017-től pl. az adóazonosító jel is ide tartozik. Az amerikai adóhatóság az adott évben betéti vagy letétkezelői számlák esetén a számlára érkező valamennyi passzív jövedelemről (osztalék, kamat, árfolyamnyereség), más számla esetén valamennyi bevételről tudomást akar szerezni.
Jónéhány magyarországi Kft. esetében előfordul, hogy amerikai illetőségű anyavállalata a társaság kiemelt munkavállalói részére ún. RSU (Restricted Stock Unit) csomagot juttat. A juttatás önmagában véve nem jelent részvényszerzést, csupán egy bizonyos (ún. vesting) időszak után válhatnak belőle részvények. A munkavállalók ez esetben egyfajta javadalmazási, ösztönzési célú vételi opciót kapnak, mely az anyavállalat részvényeinek megvásárlására jogosítja a magánszemélyeket egy meghatározott időtartam elteltével. Értékpapír megszerzéséről azon időponttól kezdve beszélhetünk, amikortól a magánszemély megszerezte a részvények feletti rendelkezési jogot.
Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 77/B. § (4) bekezdése tartalmazza, mely szerint az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jogosult magánszemélynél az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni (Szja tv. 77/A. §) . A jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének a napjára vagy –ha ez korábbi időpont- arra az időpontra kell megállapítani, amikor az értékpapírt a magánszemély birtokba vette (ideértve különösen az értékpapírszámlán történő jóváírást).
Az Szja tv. 77/A. § (1) bekezdése alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembe vételével kell megállapítani és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
Tekintettel arra, hogy a juttatásban a magánszemélyek az amerikai anyavállalat magyarországi leányvállalatában fennálló jogviszonyukra tekintettel részesültek, ezért ez a juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, az adókötelezettségeket az Szja tv. 77/B. § (7)-(9) bekezdései alapján kell teljesíteni – kifizető hiányában- a magánszemélynek, illetve a magyarországi leányvállaltnak, amennyiben a bevétel kifizetőjeként (Szja tv. 2. § (6) bekezdés) jár el. A jövedelem megszerzésének időpontja az értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének időpontja.
A juttatással összefüggésben megállapított nem önálló tevékenységből származó jövedelem után – a 15 %-os szja mellett 2016. évben 27 %-os (2017. évben 22 %-os) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a magánszemélynek, az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése a) pontja alapján. Jelen esetben, tekintettel arra, hogy a magánszemély kötelezett a 2016. évben a 27 %-os (2017. évben 22 %-os) eho megfizetésére, az adó és az egészségügyi hozzájárulás alapja 2016. évben a juttatás összegének 78 %-a (2017- évben 82 %-a).
Mindezek alapján érdemes megnézni a juttatás jogcímét, ugyanis önadózás keretében – kifizető hiányában- az adófizetési és bevallási kötelezettséget a magánszemélynek kell teljesíteni. Az adóelőleg -és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a negyedévet követő hó 12. napjáig esedékes, a bevallási kötelezettséget 2016. év tekintetében 2017. május 22-ig kell teljesíteni.
Az USA-ból származó osztalék-és kamatjövedelemre vonatkozóan is kaphat adatot a NAV
A magyar adóügyi illetőségű személy USA-ból származó osztalék- és kamatjövedelmének adókötelezettsége megállapítása során a 49/1979. (XII. 6.) MT rendelettel kihirdetett magyar-amerikai kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezéseit is figyelembe kell venni mind a magánszemélyek, mind pedig a társasági adóalanyok vonatkozásában. Az Egyezmény 9. cikke alapján belföldi magánszemély vagy társaság részére kifizetett osztalék a magánszemély vagy társaság adóügyi illetőségének helyén, jelen esetben Magyarországon adózik azzal, hogy az USA az osztalékot megadóztathatja.
Az Egyezmény 10. cikke alapján a kamat a magánszemély vagy társaság adóügyi illetősége szerinti államban, azaz magyar illetőségű magánszemély vagy társaság esetében belföldön adóköteles.
Az Egyezmény, az Szja tv. és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.), illetve a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) együttes értelmezése alapján kell meghatározni a magánszemély, illetve a jogi személy adófizetési kötelezettségét.
A támogató eljárás
Azoknál az adózóknál, akik pl. osztalék és kamatjövedelmet szereztek Amerikából, azonban az onnan szerzett összeg nem szerepel a bevallásukban, a NAV támogató eljárást indíthat. Az adóhivatali rostán fennakadó mintegy 2 ezer adózót most a NAV támogató eljárással segíti. Abban az esetben, ha az adózókat nem támogató, hanem ellenőrzési eljárásban vizsgálja a NAV, az érintettek a befizetni elmulasztott adó megfizetésén túl akár 200 százalékos adóbírsággal és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékkal is számolhatnak. Ezzel ellentétben a támogató eljárásban az adózó lehetőséget kap a NAV-tól arra, hogy önellenőrzés keretében rendezze bevallását. Az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell megfizetnie.
Javasolt mindezeket szem előtt tartani, illetve a bevallást határidőben benyújtani, az adófizetést teljesíteni annak érdekében, hogy az esetleges szankcióktól mentesüljünk. Kiemelendő az is, hogy adófizetés esetén, a magánszemély adózó pl.- bevallásában, saját maga által meghatározott, max. 6 havi részletben történő- részletfizetési lehetőséggel is élhet, szja és eho fizetés tekintetében.
A cikk szerzője Bély Edina és dr. Veress Júlia a VGD Hungary Kft. adószakértői. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.
