Árengedmények, ajándékok és az áfa


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságok év végi promóciós, akciós időszakának tervezésékor fontos tisztában lenni az árengedmények, ajándékok, marketing eszközök (áruminta, ajándékcsomag) általános forgalmi adózásával – nem mindegy, ugyanis mi fog majd szerepelni a számlán.


Akciókról, árleszállításról, pontgyűjtésről nap mint nap hallunk reklámokban, olvashatunk újságokban, hírlevelekben, pontgyűjtő oldalakon. Amennyiben cégük hasonló marketingeszközökkel szeretné csábítóbbá tenni szolgáltatását vagy termékét, akkor nem árt tudni, hogyan szerepelhet az árengedmény a számláinkon.

Az Adóhatóság álláspontja szerint az engedmény kizárólag az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg nyújtható, azaz az alapügyletet megelőzően nem. Az engedménynek ugyanis kimondottan az a lényege, hogy a felek között teljesüljön egy olyan ügylet, amelyre tekintettel engedményt adnak, azaz kell lennie egy olyan már teljesített ügyletnek, amelyből engedményt adunk.

Az általános forgalmi adó szempontjából az árengedményeknek két fő típusát különböztetjük meg:

  • az egyik fő típus az azonnali árengedmény (teljesítésig adott) – Áfa tv. 71. §
  • a másik fő típus az utólagosan adott árengedmény (teljesítést követően) – Áfa tv. 77-78. §

A két fő típus között a legalapvetőbb különbség, hogy az azonnali árengedmények esetében az árengedmény összege, illetve a természetben adott árengedmény esetén az adott termék ellenértéke eleve nem tartozik bele az adott ügylet adóalapjába, addig az utólagos árengedmény alapjául szolgáló ügylet adóalapja utólag korrigálható az engedmény összegével, illetve az árengedményként adott termék értékével.

A két fő típuson belül megkülönböztetünk:

  • pénzben (a vevő/szolgáltatás igénybevevő által megtérítendő/megtérített összeg csökken),
  • illetve természetben adott árengedményt (a vevő/szolgáltatás igénybevevő valamely plusz terméket, szolgáltatást kap).

Mind a természetbeli, mind a pénzbeli engedményre vonatkozó közös szabály: ahhoz, hogy az árengedménynek az alapjául szolgáló ügylet adóalapjára hatása legyen, annak összegét/értékét a számla kiállításakor, illetve a számla módosításakor mindenképpen fel kell tüntetni.

Azonnali árengedmény (nem csökkenti az adó alapját)

Az Áfa törvény 71. §-a szerint az adó alapjába nem tartozik bele az engedmény címén elengedett összeg. Mivel az ügyletről szóló számlát a teljesítéskor kell kibocsátani és az engedmény összege a teljesítéskor már ismert, így az ilyen típusú árengedmény számlázása viszonylag egyszerű.

Mikor fordul elő?

  • „egyet fizet, kettőt kap” vagy „új előfizetőknek most plusz ajándék jár” típusú akciónál (ahol pénzügyileg arról van szó, hogy két darab vásárlásakor fél áron vásárolható az áru darabonként, vagy egy teljes áron, egy pedig ingyenesen).
  • ha rendszeres kapcsolatban lévő partnerünknek a korábbi hosszú távú kapcsolatra tekintettel azonnal alacsonyabb áron értékesítünk;
  • ha az egyszeri megrendelés (vásárlás) nagyságrendje (mennyisége, ára) miatt olcsóbb végösszegű szolgáltatást vagy termékértékesítést nyújtunk.

Utólag megállapított árengedmény (csökkenti az adó alapját)

Az adó alapja utólag csökkenthető, ha az értékesítő a teljesítést követően ad árengedményt az áfa törvényben meghatározott feltételek szerint (77. §. (3) és 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján). Azaz az árengedmény fogalmába tartozó engedmény, díjvisszafizetés, árvisszatérítés adóalap csökkentő, ha üzletpolitikai célú és a teljesítést követően lép érvénybe.

Továbbá az utólagos engedmény csak akkor gyakorol hatást az eredeti ügyletre és adóalapra, ha az engedmény nyújtója úgy dönt, hogy ún. „számlázott utólagos engedmény” keretében adja az utólagos engedményt. Az Áfa-törvény 78. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis kifejezetten előírja a módosítás, azaz a módosító számla kiállításának szükségességét, amennyiben az adóalany utólagos engedmény okán kívánja csökkenteni az általa teljesített ügylet adóalapját.

Őszi adó-konferenciák

a.) Természetbeni utólagos árengedmény:

Ebben az esetben az árengedményre jogosító ügylet adóalapja annyiban változik, hogy a termék vevője ugyanazért a pénzért (adóalapért) számszerűleg nem csökken. A korábban kiállított számlát azonban ilyenkor is módosítani kell. Ha nem módosítja az eredeti ügylet adatait, akkor az eredeti értékesítés adóalapja nem változik, ugyanakkor természetbeni engedményként átadott termék/nyújtott szolgáltatás ingyenes átadásnak minősül. Az adóalanynak áfa fizetési és számlázási kötelezettsége keletkezik.

b.) Pénzbeli utólagos árengedmény:

Az adóalany amennyiben nem kívánja az árengedmény alapjául szolgáló ügylet adóalapját csökkenteni, illetve az arról kiállított számlát módosítani, úgy a pénzbeli árengedményről az Áfa törvény szerinti bizonylatot kiállítani nem kell.

Mikor fordul elő?

  • A „számlázott engedmény” egyik tipikus esete az, amikor az eladó az engedményt ahhoz a feltételhez köti, hogy a vevő bizonyos határidőig használja a szolgáltatását (pl. internet vagy telefonszolgáltatásnál a hűségidő után járó kedvezmény).
  • Az utólagos engedmények másik nagyon gyakori esete, amikor az eladó a rendszeresen nála történő vásárlás ösztönzése érdekében hirdeti meg, hogy bizonyos mennyiség vagy érték elérése esetén a tőle vásárló vevőjének árengedmény címén visszatérít bizonyos összeget. (Pl.: kupongyűjtés, beváltható, levásárolható pontok.) Ha a vevő eleget tesz a feltételeknek, akkor az ígért összeget az eladó visszafizeti vagy természetben teljesíti.

Árengedmény vagy ingyenes átadás

Árengedményként nem értelmezhető, ha az engedménnyel az eredeti ügylet értéke ellenérték nélkülivé válik, azaz az adóalap nullára csökken. Ilyenkor ingyenes termékátadásról/szolgáltatásnyújtásról beszélünk (az ingyenes átadás esetén az Áfa törvény 11.§ (1) bekezdése, 14.§ (1)-(2) bekezdése az irányadó).

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.

Elmerült az új Mt. részleteiben?
Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár

Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok

Részletekért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.