A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adózók megalakulásához kapcsolódó, illetve a személyi változásokhoz kapcsolódó kockázatelemzési rendszer kialakítása során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elsősorban a prevenciót és a későbbi nyomon követés folyamatos biztosítását tűzte ki célul.
A NAV és jogelődei hosszú évek óta kiemelt figyelemmel kísérik az adózói életút jelentősebb állomásait, így
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) egyes rendelkezései az érintett vállalkozási körben egy komplex, több hatósági eljárást honosítottak meg a magyar jogrendben 2012. január 1-jétől: az adóregisztrációs eljárást. E jogintézmény előfutárának tekinthető 2009-től az újonnan, jogelőd nélkül alakult vállalkozások kockázatelemzése, valamint az adószám kiadását követő 90 napon belül történő helyszíni ellenőrzése [a továbbiakban: UVK (Újonnan, jogelőd nélkül alakult Vállalkozások Kockázatelemzése].
Az alábbiakban, az egyes főbb adózói életszakaszokhoz kapcsolódó csoportosításban, a kockázatelemzés és a hatósági ellenőrzés főbb elemeiről ejtünk szót.
1. Újonnan, jogelőd nélkül alakult, induló vállalkozások
Az adóregisztrációról, az induló vállalkozásokat, illetve személyi változással érintett gazdasági társaságokat érintő komplex kockázatelemzési rendszerről az Adó szaklap korábbi számában átfogó cikk jelent meg, ezért az alábbiakban e témakört csak részleteiben érintjük.
Az újonnan, jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése kiterjed valamennyi cégbejegyzésre kötelezett társaságra, függetlenül annak szervezeti formájától. A kockázatelemzés elsősorban a tervezett tevékenység folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének, az alapítók, tagok, tulajdonosok korábbi és jelenbeli érdekköréhez tartozó gazdasági szervezetek adózói „magatartása” elemzésének, valamint több, az adózói szokásokhoz kapcsolódó jelenség együttes értékelésének alapján történik. A kockázatelemzés eredményeként, előre meghatározott feltételek fennállása esetén választják ki az érintett gazdasági társaságokat, és kiküldik részükre az adóregisztrációs KOCKERD kérdőívet az adószám kiadását követő 90 napon belül történő, jellemzően az adózó székhelyén lefolytatandó adóhatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében.
Ha az induló vállalkozás nem küldi vissza a KOCKERD kérdőívet kitöltve a NAV részére, és azt az Art 172. § szerinti mulasztási bírság kiszabását követően sem tölti ki és juttatja el a hatóság részére, akkor az adószámát az Art. alapján törlik.
Az induló vállalkozások alakulását követő korai életszakaszában az adóhatósági ellenőrzések jellege elsősorban a 90 napon belül lefolytatandó helyszíni ellenőrzések köre, figyelemmel az Art. 90. § (7) bekezdés által előírt 10 százalékos ellenőrzöttségi szintre.
A helyszíni ellenőrzések tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze:
Amennyiben az újonnan induló adózónál végzett helyszíni ellenőrzés, a törvény vonatkozó előírásaival összhangban megállapítja az adószám törlésének vagy az adószám felfüggesztésének a feltételeit, akkor az adóhatóság erről soron kívül intézkedik.
Az induló vállalkozások esetében a KOCKERD kérdőívben rögzített adózói válaszok ellenőrzése is megtörténik, amelynek során a személyi, tárgyi feltételek és a tevékenység folytatására utaló egyéb körülmények is revízió alá kerülnek. Az ellenőrzések megállapításainak figyelembevételére az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzéssel kerül sor, amely alapján döntés születik a fokozott adóhatósági felügyelet esetleges elrendeléséről (a továbbiakban: FAF).
A FAF időszakában több szankciót is előírhat az adóhatóság, amelyek az Art. alapján a következők lehetnek:
Az adózó a FAF időszakában szigorú adóhatósági nyomon követés mellett köteles az adókötelezettségeket betartani. Az adózó adószámát törlik,
Az UVK adózók FAF előtti kockázatelemzésén és ellenőrzésein kívül a NAV kialakította a folyamatos nyomon követés érdekében a következő kockázatkezelési rendszereket:
A fenti rendszerek fő célja a folyamatos nyomon követés mellett, hogy a desk audit módszerével a lehető legcélzottabban jelölje meg az ellenőrizni szükséges vállalkozásokat, egyidejűleg megjelölve a vizsgálandó adókötelezettséget.
A korai nyomon követés rendszerében az adózók első általános forgalmiadó-bevallásait, illetve a havi járulék bevallások információit, valamint néhány jelentősebb kötelezettség teljesítését (például a számviteli szabályzatok elkészítését) ellenőrzik.
2013. december 5: Adónap |
---|
ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról! Időpont: 2013. december 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Program:
Előadók:
|
A két gazdasági éven belül történő nyomon követés során a NAV az adózók teljes gazdasági tevékenységét figyelemmel kíséri, főként azokat a rendszereket, amelyek
A FAF nyomon követési rendszerében fő szabályként a kockázatelemzési feladatok az alábbi tények, körülmények vizsgálatára irányulnak:
Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a FAF alatt álló adózók igyekeznek a szigorított adókötelezettségeknek eleget tenni. Az esetleges mulasztások leginkább a nyugta- és számlaadási kötelezettség, illetve a foglalkoztatottak esetében fennálló bejelentési kötelezettség elmulasztása körébe esnek.
2. Személyi változással érintett gazdasági társaságok
A személyi változással érintett, cégbejegyzésre kötelezett gazdasági társaságok adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési rendszere, elveit tekintve, lényegében megegyezik az UVK rendszerével. Lényegi eltérést csupán az adózó saját korábbi tevékenységének és adókapcsolatainak hangsúlyosabb figyelembevétele jelent. Az adózóra meghatározott kockázati érték alapján jelölik ki a gazdasági társaságokat a KOCKERD kérdőív kiküldés érdekében.
A kérdőív kitöltésére, visszaküldésére vonatkozó szabályok megegyeznek a 1. fejezetben foglaltakkal.
A személyi változással érintett társaságok esetében az ellenőrzések elsősorban a kérdőívekben közölt információk valóságtartalmának vizsgálatára terjednek ki a FAF elrendelése esetében. A FAF elrendelésének feltételei, valamint az Art. által előírt FAF alatti kötelezettségek, valamint szankciók megegyeznek az induló vállalkozásokra érvényes előírásokkal.
A FAF időszakában a NAV nyomon követési rendszere lényegében megegyezik a 1. fejezetben leírtakkal. Érdemi különbséget az adókötelezettség teljesítésének figyelésében tapasztalhatunk. A huzamosabb ideje működő, személyi változással érintett gazdasági társaságok esetében elsősorban a korábbi adózási szokásokhoz képest történő változások, valamint az adóhatósággal való kapcsolattartás jelentős változása kelthet gyanút. Az előbbiek elemei többek között
Az 1. és 2. fejezetekben lényegében az adóregisztrációs rendszer és az ezt követő kockázatelemzési rendszer keretében kialakított, az adóhatóság által működtetett protokollok vázolása történt meg.
3. Az adózók illetékesség- (székhely-) változása
Az adózói életútban jelentős változás, amikor egy gazdálkodó úgy dönt, hogy székhelyét máshová helyezi át (gazdasági ok miatt, vagy éppen a hatóságok elől való eltűnési kísérletként).
Önmagában a székhely változása nem jelent jelentősebb adókockázatot, itt a problémát a kísérő jelenségek jelentik, amelyek az alábbiak lehetnek
Az ellenőrzési tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a gazdasági társaságok a székhelyváltozással egyidejűleg gyakran
A fent leírtak, mint kísérő jelenségek a NAV által jól monitorozható, ellenőrzéssel hatékonyan vizsgálható körülmények, amelyek részletesebb kifejtés nélkül is jelentős adókockázatot hordoznak. A NAV által az illetékességüket, illetve székhelyüket váltó adózókra kialakított kockázatkezelési/ nyomon követési rendszer indikációi is elsősorban a fentiekben taglalt tények, körülmények figyelésére irányulnak. A rendszerből ellenőrzésre történt kiválasztást követően jellemzően helyszíni operatív jellegű vizsgálatokat folytatnak le (például, hogy az adózó elérhető-e a székhelyén, létezik-e egyáltalán a bejegyzett székhelycím, vagy van-e az adózónak a székhelyszolgáltatóval élő kapcsolata). Ha az adóhatósági rendszerben rendelkezésre állnak különböző belföldi vagy külföldi forrásból származó kontroll információk, akkor bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat is elrendelhetnek. Elsősorban az általános forgalmi adó és a járulékkötelezettségek teljesítése ellenőrizhető.
A székhelyváltó adózók körében az átlagnál lényegesen magasabb arányban hiúsulnak meg az ellenőrzések, illetve magas részarányt képviselnek az adószám felfüggesztése vagy az adószám törlése alá kerülő adózók. Az érintett adózói körben, viszonylag magas számban kezdeményezi az adóhatóság a cégbíróság előtt az adózó törlését.
A fentiek alapján elmondható, hogy a NAV kiemelt figyelemmel kíséri ezen adózói kört a kockázatelemzés, az ellenőrzés, valamint egyéb hatósági eljárások segítségével, amelyhez a jogszabály a bírságolás és az adószám megszüntetése mellett ultima ratio jelleggel az adózó törlését is lehetővé teszi.
Mérlegképes Kreditkártya |
---|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
4. Az adózói életút vége, a jogutód nélküli megszűnés
Gazdasági elemzők és statisztikai adatok is megerősítik, hogy évről évre jelentősebb számban szűnnek meg jogutód nélkül a gazdasági társaságok. A megszűnések leggyakrabban felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás keretében történnek, amelyhez kapcsolódóan az Art. különböző hatósági eljárások elvégzését írja elő a NAV részére.
A felszámolási eljárás alá kerülő adózókat 2011. december 31-ig az Art. vonatkozó rendelkezései alapján teljes körűen kellett ellenőriznie az adóhatóságnak. Az Art. 2012. évi változásait követően kockázatelemzésen alapuló kiválasztási rendszert alkalmaz a NAV, annak érdekében, hogy a szűkösen rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitásokat a lehető leghatékonyabban használja föl. A kockázatelemzés során a vállalkozások megszűnését közvetlenül megelőző bevallási időszakokat ellenőrzi az adóhatóság, különös tekintettel az általános forgalmi adó, társasági adó bevallásainak tartalmára, valamint az éves vagy évközi mérlegekben, eredménykimutatásokban szereplő adatokra. Az adózók kockázati értéke alapján képzett toplistából jelölik ki a felszámolás alatt álló vállalkozásokat. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a kockázatkezelési rendszer folyamatosan fejlesztés alatt áll.
A kényszertörlési eljárás keretében megszűnt gazdasági társaságokra vonatkozóan a NAV önálló kockázatelemzési rendszert dolgozott ki, amelynek alapelvei lényegében megegyeznek a felszámolási kockázatelemzési rendszerben megtalálhatókkal. Érdemi különbséget jelent, hogy a kényszertörléssel érintett adózókról sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre a NAV részére.
A végelszámolással megszűnő adózók esetében az Art. 89. § (1) bekezdése szerint kötelező adóhatósági ellenőrzést lefolytatni, így e körben a kialakított kockázatelemzési rendszer a kiválasztási funkció helyett elsősorban egyéb követési feladatokat szolgál ki.
5. Összegzés
Írásunkban a teljesség igénye nélkül igyekeztünk bemutatni az adózói életút jelentősebb pontjaihoz kapcsolódó adóhatósági kockázatelemzési rendszereket és az ezzel összefüggő ellenőrzési feladatokat.
Az életúthoz kapcsolódó hatósági jelenlét minden esetben jelentősebb változást érint, vizsgál, amely jogszabályi környezetből levezethetően viszonylag széles körben dokumentált. Ezek az életútban megjelenő változások akár bevallási, bejelentési kötelezettség, avagy számviteli oldalról dokumentálandók, az adóhatóság részére kötelező jelleggel közlendők.
Cikkünkben nem tértünk ki az adózói életúthoz kapcsolódó egyes gyakran előforduló jelenségekre, mint például a „cégbedöntés” vagy a céghalmozás esetköreire.
A NAV az adózói életút valamennyi jelentősebb fordulópontján biztosítja a kockázatelemzésen alapuló hatósági jelenlétet a költségvetési bevételek biztosítása érdekében.
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Százhúsz fecskendő, mintegy 10 millió forint értékű növekedési hormont tartalmazó készítményt találtak a pénzügyőrök az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán egy bolgár trélerben – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Egy ügyvédből és könyvelőkből is álló, a költségvetésnek kétmilliárdos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!