Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (XV. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk jelen részében folytatjuk az Áfa tv. 58. §-a szerinti számlák korrekciójával kapcsolatos tudnivalók ismertetését.  

Korrekció  az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyleteknél (folyt.)

Csökken az ellenérték

Amennyiben a korrekció eredményeként az ellenérték csökken (például a közüzemi szolgáltatás év közben kiszámlázott értéke meghaladja az éves elszámoláskor megállapított tényleges fogyasztást vagy az értékesítő utólagos árengedményt ad a vevőnek), akkor – ha az eredeti ellenértékről számla készült – az adóalap utólagos csökkentéséhez a számla módosítása szükséges.

A módosítás történhet egy lépcsőben, számlával egy tekintet alá eső okirattal, vagy kétlépcsős korrekcióval, amelynek során először érvénytelenítik az eredeti számlát, majd helyes adatokkal sor kerül az „új” számla kibocsátására.

Lényeges, hogy a kétlépéses számlakorrekció második lépése is az eredeti számla korrigálását célozza, ezért az ennek során kibocsátott bizonylat nem alapszámlának, hanem számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül, amelyen az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés c) pontja értelmében hivatkozni kell az eredeti számla sorszámára. Ez alól két kivétel van:

• Ha nem a megfelelő vevő részére került sor a számla kibocsátására, akkor első lépésben az eredetileg – hibásan – feltüntetett vevő felé ki kell bocsátani az érvénytelenítő számlát, második lépésben pedig a valódi vevő felé kerül sor a számlázásra, új (alap)számlának minősülő bizonylattal.
• Amennyiben a számlának csak a kiállítása történt meg, a kibocsátása nem (a vevő részére nem lett átadva a hibás számla), akkor az érvénytelenítést követően új (alap)számla kibocsátásával kerül sor a helyes adatokkal történő bizonylatolásra.

Új fizetési kötelezettség és új esedékesség hiányában új teljesítési időpont sem értelmezhető, a teljesítés dátuma tehát változatlan. Az eredeti teljesítési dátumot az Áfa tv. 170. §-a nem rendeli feltüntetni a jóváíró számlán. Ha mégis megtesszük, figyeljünk oda, hogy az eredeti teljesítési időpontot szerepeltessük! Hibás az a gyakorlatban sokszor látható megoldás, hogy a módosító számlára teljesítési időpontként a korrekciós bizonylat kelte kerül.

A jóváíró számlát a fentiek szerint korrekciós bizonylatként kell kibocsátani, az online számla adatszolgáltatás során ennek megfelelően kell róla adatot szolgáltatni.

Ha nem számlamódosítás, hanem érvénytelenítés történt, akkor értelemszerűen csak egy lépcsője lesz a korrekciónak (a stornózás), és az adatszolgáltatásnak is a számla érvénytelenítéséről kell szólnia.

A devizás számláknál alkalmazandó árfolyam tekintetében lényeges, hogy az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontjában említett „a számla kibocsátásakor” kitétel az eredeti számla kibocsátásának napját jelenti, nem az azt korrigáló, számlával egy tekintet alá eső okirat keltét, hiszen a jóváírás nem módosítja az eredeti számla kibocsátásának dátumát. Ha tehát például a vevő, igénybevevő utólagos árengedményben részesül, akkor a jóváíró számlán az adó alapjának megállapításakor az eredeti számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

A számla kibocsátójánál a korrekció eredményeként a fizetendő áfa csökkenését az Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdése értelmében nem önellenőrzéssel kell elszámolni, hanem legkorábban abban az adómegállapítási időszakban vehető figyelembe a különbözet a fizetendő áfát csökkentő tételként, amelyben a korrekciós számlát a befogadó megkapta.

A korrekciós számla befogadójánál a levonható adó csökken utólag a korrekció következtében. Az Áfa tv. 153/C. §-a értelmében azonban a bevallásban nem a levonható áfa csökkenéseként kell elszámolni a különbözetet, hanem a fizetendő adó összegét növelő tételként, mégpedig abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a korrekciós számlát megkapta, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.

Ami az adatszolgáltatást illeti, befogadói oldalon is igaz, hogy a jóváíró számlát korrekciós bizonylatként kell jelenteni, az M lapon tehát a számla adatai a 02-K lapra kerülnek. Ez kétlépéses korrekció esetén is így van: a helyes adattartalmú bizonylat a fentiek szerint számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősül, ezért azt a 02-K lapon kell szerepeltetni, az előzményekkel együtt. Igaz ez akkor is, ha a befogadó még az eredeti számla bevallását megelőzően megkapja a stornószámlát is, így, mivel az eredeti számla alapján nem érvényesít levonási jogot (csak az „új” számla alapján), sem az eredeti, sem az érvénytelenítő bizonylatról nem kell adatot szolgáltatnia. Ez a körülmény nem befolyásolja azt a tényt, hogy a helyes adattartalommal kiállított számla is korrekciós bizonylat, és ennek megfelelően kell róla információt közölni.

Amennyiben a negatív irányú számlahelyesbítés több elszámolási időszakot is érint (pl. a közüzemi szolgáltatásoknál az éves leolvasás alapján történő jóváírás esetében), a Tájékoztató alapján a NAV nem várja el, hogy a számlakibocsátó valamennyi olyan számlára hivatkozzon, amely az adott fogyasztási időszakhoz kapcsolódik (pl. 11 vagy 12 db havi részszámlára). Az adóhatóság elfogadja azt a megoldást is, ha a kibocsátó csak az utolsó időszakról kiállított számlát módosítja, vagy, ha a módosítás összegét az utolsó időszakról kiszámlázott összeg nem fedezi, annyi időszakra megy vissza a módosítással, amennyiben a kiszámlázott összegek együttesen már fedezetet nyújtanak a jóváírásra

Például, ha a havi átalánydíj 200.000 Ft+áfa volt, akkor 100.000 Ft+áfa jóváírásnál elegendő az utolsó számlát módosítani, 250.000 Ft+áfa jóváírásnál viszont az utolsó két havit kell, mivel az utolsó havi önmagában nem nyújtana fedezetet a jóváírásra.

Nem tekinthető azonban szabályszerűen kibocsátottnak az a jóváíró számla, amely egyáltalán nem tartalmaz eredeti számlára történő hivatkozást, mivel ez esetben a módosító bizonylatról hiányzik az Áfa tv. 170. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelező tartalmi elem.

Felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk befogadóként, ha a kibocsátó a fentiek ellenére olyan elszámoló bizonylatot állít ki, amely egyetlen korábbi eredeti számlára sem hivatkozik. Mivel az Áfa tv. 10. számú melléklet 10. pontja előírja az eredeti számla adatainak közlését is, ha ez nem áll rendelkezésünkre, az M lapot nem fogjuk tudni hiánytalanul kitölteni. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 229. §-a értelmében a hiányos adattartalmú áfa összesítő jelentés benyújtása mulasztási bírsággal szankcionálható. Az Art. 237. §-a szerint ugyanakkor az adóhatóságnak a bírságolás során az adózó javára szóló körülményeket is figyelembe kell vennie, és mérlegelési jogkörében akár mellőzheti is a bírság kiszabását. Álláspontunk szerint ezért javasolt ilyen esetben a befogadó részéről írásban kérni a számlakibocsátótól a korrekciós bizonylat megfelelő tartalommal történő kiállítását és az eredeti számla sorszámának közlését, mivel ez alkalmas lehet a javára szóló körülmények (t.i. hogy jogkövető magatartást tanúsított, kellő körültekintéssel járt el, a mulasztás nem az ő jogellenes magatartásának eredménye volt) igazolására.

---