Az ekáerrel és a cigaretta árával is gondja van Brüsszelnek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság számos ügyben kötelezettségszegési eljárást indított, vagy korábban megindított eljárását következő fokozatba léptette Magyarországgal szemben – tájékoztatott az uniós bizottság.
EKÁER
Az Európai Bizottság ismételten felszólította Magyarországot, hogy elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrzési rendszerét (ekáer) hozza összhangba az uniós szabályokkal.
Ennek érdekében kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, melyben megerősíti, hogy a közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer követelményei nem felelnek meg az áfát szabályzó uniós jognak, ezért azok módosítását kérte a bizottság.
Mint közölték, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) keretében a vállalkozásoknak áfafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Az Európai Bizottság szerint e követelmény sérti az uniós áfaszabályokat, mivel elsősorban a határokon átnyúló uniós ügyleteket érinti, és a határátlépéssel összefüggő adminisztratív kötelezettségeket vezet be. Ezen túlmenően a bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált szabadságát. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.
Cigaretta
A cigarettákra kivetett adókat illetően az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy érintett szabályozását igazítsa az uniós minimumküszöbhöz. Indoklása szerint a hatályos szabályok értelmében minden tagállamnak a területükön forgalomba hozott cigarettákra a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár legalább 60 százalékának megfelelő jövedéki adót kell kivetniük. Más tagállamokhoz hasonlóan a bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja e követelményt. Azonban a Magyarország által a cigarettára kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt maradt. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak – közölték.
Vasút
A vasúti közlekedést érintően az Európai Bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy nyújtsa be a vasúti rendszer akadálymentesítésére, illetve forgalmi szolgálatára és forgalomirányítására vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos terveit. Indoklása szerint a tagállamoknak legkésőbb 2017. július 1-jéig kellett értesítést küldeniük terveikről. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság által felvetett érvekre, a határidő lejártát követően a bizottság indokolással ellátott véleményt fogadhat el az ügyben.
A közbeszerzéssel kapcsolatban az Európai Bizottság 15 tagállamot, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Málta, Németország, Olaszország, Románia és Svédország mellett Magyarországot arra szólította fel, hogy igazítsa nemzeti közbeszerzési és koncessziós szabályait az uniós joghoz.
Mint közölték, a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat a tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezsükre, hogy reagáljanak a felvetésekre, ellenkező esetben a bizottság következő lépésként indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Árrés korlátozása
Az Európai Bizottság keresetet indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmében korlátozott árrés miatt; a szabályozás az EB szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal.
Az Európai Bizottság szerint a magyarországi szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit, ez pedig szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével, és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel is.
A magyar jog szerint a kiskereskedőknek ugyanazokat a haszonkulcsokat kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül a származási országuktól.
Mint írták, ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza, visszaszorítja az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest. Magyarország emellett nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt. A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.
Mint közölték, a főként a külföldi kiskereskedőket sújtó korlátozások bevezetése megnehezíti az érintett kereskedők számára, hogy üzleti tevékenységüket a fogyasztók igényeinek legmegfelelőbb módon folytassák. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából csökkenti a termékválasztékot, és mindeközben korlátozza az uniós egységes piac által a vállalkozásoknak kínált lehetőségeket.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság a 2017 februárjában küldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárását Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, az uniós bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
(MTI)
