Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén október 13. és 15. között rendezik meg az immáron hagyományossá vált Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. A szakma körében elismert és közkedvelt eseményre tizenkettedik alkalommal kerül sor. Mint ahogyan eddig, most is aktuális és érdekfeszítő témákkal várja a résztvevőket a szervező Wolters Kluwer Kft. Erről beszélgettünk dr. Pál Lajossal.
|
Dr. Pál Lajos A Debreceni Egyetem Gyakorló Gimnáziumában érettségizett, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát Budapesten. 1989-ben szakvizsgázott, majd ösztöndíjjal Grazba került, a Karl-Franzens Egyetem Munka- és Szociálisjogi Intézetbe. Több mint húsz éve tevékenykedik ügyvédként, hazai és külföldi vállalatok számára ad munkajogi, munkaügyi tanácsokat, illetve látja el képviseletüket. Ezt megelőző időszakban dolgozott az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő Főosztályának csoportvezetőjeként, az Alkotmánybíróság tudományos munkatársaként, valamint vezette a Munkaügyi Minisztérium Munkajogi Főosztályát is. 1998 és 2000 között a Szociális és Családügyi Minisztérium jogi helyettes államtitkára, 2000 és 2001 között a Gazdasági Minisztérium munkajogi kodifikációs miniszteri megbízottja, 2001–2002 között pedig a Miniszterelnöki Hivatal humánpolitikai helyettes államtitkára volt. Tanított az ELTE Állam- és Jogtudomány Karán, valamint Szociológiai Intézetében, továbbá a Budapesti Közgazdaság-tudomány Egyetemen is. Tagja volt – egyebek mellett – a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalmi Tanácsadó Testületének, az Országos Humánpolitikai Egyesület Elnökségének, valamint tagja az IM Jogi Szakvizsga Bizottságnak. Számos munkajogi szakcikknek, kiadványnak, kommentárnak szerzője, szerkesztője. Alapítója és főszerkesztője volt a Munkaügyi Értesítő című szakfolyóiratnak, továbbá tagja a Pécsi Munkajogi Közlemények szerkesztő bizottságának. |
A Magyar Munkajogi Konferencia népszerűségének titka, úgy gondolom, hogy rég túlmutat a rangos előadókon és érdekes témákon. Mi vonzza a leginkább az érdeklődőket minden évben erre a rendezvényre, és minek köszönhető a konferencia óriási sikere?
Szerintem a titok, már, ha van ilyen, abban áll, hogy sikerült minden területen jó minőséget alkotni. Így színvonalas a szakmai program, de nagyon jó az elhelyezés és igényes „szabadidős programokra” van mód. Ezen túl a résztvevőket személyes ismerősként köszöntjük, igyekszünk az egyedi kéréseket is a lehető legjobban figyelembe venni. A törzsközönség alkotja a konferencia résztvevőinek elsöprő többségét, számukra is élmény az évenkénti találkozás!
A munkajogászokon kívül kik azok a szakemberek, akiknek még hasznos lehet ez az eszmecsere?
A résztvevők többsége – annak ellenére, hogy ez egy jogi konferencia – nem jogász, hanem HR, munkaügyi területen dolgozó szakember. Számukra nyilvánvalóan legalább olyan hasznos ez a konferencia, mint a jogász kollégák számára, hiszen nekik épp úgy el kell igazodni a munkajog világában, mint a jogászoknak.
Honnan származik a visegrádi konferencia ötlete?
Rég szerettem volna már egy olyan alkalmat, ahol nemcsak gyakorlati, hanem teoretikusabb kérdésekkel is lehet foglalkozni, ahol szót lehet váltani a jövő lehetőségeiről is, és nem csak az adott pillanatban használható tudás megszerzése, probléma megoldása a cél.
Ön szerint melyik volt a legsikeresebb konferencia az elmúlt tizenkét évben?
Hát ilyet nem tudnék mondani, mindegyik évnek megvolt a maga siker témája. Gyakran hallom, hogy ez volt idáig a legjobb, akkor melyik is?
Mit gondol, mi a legfontosabb eleme a Magyar Munkajogi Konferenciának?
Nyilván a szakmai programok, de emellett nagyon fontosak a beszélgetések, kapcsolatépítések is.
Mi határozza meg a szakmai program felépítését? A munkajog aktuális elméleti vagy gyakorlati problémái?
Igyekszem a két megközelítés között egyensúlyt teremteni. A plenáris üléseken az elméleti, míg a szemináriumokon a gyakorlati megközelítés a domináns. Szeretném, ha sikerülne kicsit a látásmódot, a gondolkodást is formálnunk, ezért fontosak a nagy előadások, de azt is fontosnak látom, hogy a mindennapok küzdelmeire is felvértezetten menjenek haza a kollégák.
Mi alapján választja ki az előadókat?
A kompetencia a döntő. Igyekszem mindig olyan előadókat felkérni, akikről vagy magam meg vagyok győződve, hogy ért az adott kérdéshez, vagy mások, akikben bízom, állítják ezt róla. Kialakult egy törzselőadói gárda, de mindig igyekszem újakat, fiatalokat bevonni, így lesz ez az idén is.
Milyen újdonsággal találkozhatnak idén a résztvevők?
A konferencia struktúrája évek óta kialakult, ezen nem kívánok változtatni, mert úgy tűnik, hogy ez bevált. A jó legnagyobb ellensége pedig tapasztalataim szerint a még jobb. Minden évben törekszem arra, hogy a témák sokszínűek legyenek, mindenki találjon magának olyat, ami érdekli, de emellett egy-egy kérdést több módon megközelítve tárgyalunk. Az idén például ilyen a munkaviszony-megszüntetés.
Melyik az az előadás, amit idén semmiképpen nem hagyna ki?
Van-e kedvenc gyereke a szülőnek? Mindegyik témával kapcsolatban hosszasan tudnám sorolni, hogy azt miért épp nem szabad kihagyni.
