Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szereplők és a kölcsönbe adottak számát, illetve az elért bevételt tekintve is érdemben nőtt 2013-ban a hazai munkaerő-kölcsönzési szektor. A fő célpont a belföldi piac, s azon belül a feldolgozóipar. Az InfoTandem heti infografikája.
A hazai munkaerő-kölcsönzésés viszonylag gyorsan kiheverte a globális válságot. A 2008-as krízisév utáni esztendőben nálunk is 32 százalékkal zuhant ugyan a kölcsönbe adott munkavállalók száma, ám egy évre rá, 2010-ben már 65 százalékos létszámrobbanás következett be. Az akkori 130,4 ezer fő az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb adata, amelyet a tavaly mért 120,7 ezer követ. Utóbbi csaknem ötödével múlja felül a 2012-es mutatót.
A kölcsönbe adó szervezetek mezőnye ennél lassabban, csupán jó 3 százaléknyival emelkedett tavaly. Az 1016 regisztrált szereplő közül csak 885 tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, így a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak részletes számai csak e szűkebb kör tagjairól vannak. Ezek 97 százaléka jogi személyiségű vállalkozásként tevékenykedett, de akadt 21 nonprofit szervezet is. A szereplők több mint négyötöde csak belföldre dolgozott; a jó egytizednyi „vegyes” profilú társaság mellett mindössze 4 százalékot tett ki a kifejezetten külföldre kölcsönzők aránya.
A földrajzi elhelyezkedést tekintve, mint annyi más területen, e szektorban is Közép-Magyarország dominál, az adatszolgáltatók között 54 százalékos súllyal. Ezen belül Budapest önmagában 43 százalékot képvisel, így Pest megyének 11 százalék jut. A megyei lista második helyét Komárom-Esztergom foglalja el, ahol a szervezetek 6,8 százaléka található, míg a bronzérmes Győr-Moson-Sopron, 5,4 százalékkal.
| HR & Munkajog |
|---|
|
|
Bevételi szempontból is a jó évek között említhető a tavalyi. A 12,8 százalékos növekedés nyomán az adatot szolgáltató kör együttesen 159,1 milliárd forintos nettó árbevételhez jutott a kikölcsönzött munkavállalók révén. Az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálódva ennek zöme, 60 százaléka a feldolgozóiparból származott, érdemes azonban részletesebb, ágazati szinten is megnézni a forgalom megoszlását. E szerint a bevétel 5 szegmens esetében haladta meg a 10 milliárd forintot, s ebből 4 tartozott a feldolgozóiparba. Utóbbiak közül az ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása ágazatból folyt be a legtöbb bevétel (16,8 milliárd forint); ezt követte a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (15,8), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (14,1), valamint a gép, gépi berendezés gyártása (12,8). Mindazonáltal az élen nem feldolgozóipari szegmens, hanem az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység végzett, 18 milliárd forinttal.
Ha azt firtatjuk, hogy a forgalom bővülése főként mely ágazatoknak köszönhető, akkor mindenekelőtt a mezőgazdaságot kell kiemelni, ahol a bevételek több mint négyszeresére ugrottak, de például a vegyi anyag gyártása és a kereskedelem is 40 százalék fölötti bevétel-gyarapodást hozott a kölcsönzőknek. Radikálisan visszaesett viszont a forgalom a kőolaj-feldolgozás és az oktatás területén (93, illetve 61 százalékkal).
A munkaerő-kölcsönzők árbevételük több mint négyötödét fizikai foglalkozásúak (legnagyobb részt betanított munkások) kölcsönbe adásából szerezték, szellemiek után csupán 30 milliárd forintjuk keletkezett. Utóbbiak közül az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak 27 milliárdot hoztak; vezetők, irányítók kölcsönzése továbbra sem jellemző.
