Beszámolók és éves adóbevallás halasztása – mikor nem érdemes? Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakemberek számára hosszúnak tűnő várakozás után kihirdetésre került a rendelet, amely 2020. szeptember 30-ig haladékot adott a vállalatok éves adókötelezettségeivel és a beszámoló közzétételével kapcsolatban, a koronavírus járványra tekintettel. Érdemes átgondolni mire van hatással a halasztás és mérlegelni, mi a cég számára legjobb döntés! Mely adókötelezettségeket érinti a szabályváltozás?

A rendelet alapján az adózók a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli:

• társasági adó (TAO),
• kisvállalati adó (KIVA),
• energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó),
• helyi iparűzési adó (HIPA),valamint
• innovációs járulék (Innov.)

adómegállapítási, -bevallási és -fizetési, valamint a következő egy éves időtartamra vonatkozó adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségüknek tehetnek eleget 2020. szeptember 30-ig.

A rendelet a számviteli beszámolók (pl: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló) elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidejét hasonlóképpen kitolja, 2020. szeptember 30-ig, amennyiben ezek határideje a Kormányrendelet hatálybalépése, vagyis 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik. A számviteli beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.

Mely esetekben nem éri meg élni az adózási, beszámolókészítési moratóriummal?

1. A halasztott bevallás benyújtáshoz halasztott visszaigénylés társul!

A TAO, HIPA, KIVA, Innov., Robin Hood adónemek közös vonása, hogy mindegyikük az adóévvel megegyező üzleti év beszámolójának adatain alapul, az adókalkuláció a beszámolóval együtt történik. Ezen adónemeknél év közben adóelőleget kell fizetni a megelőző évek adókötelezettségei alapján számított összegben és gyakorisággal, illetve az éves adókötelezettség és a megfizetett adóelőlegek különbözetét is bevallja az adózó. Ez a különbözet előjelétől függően vagy pótlólag befizetendő, vagy visszaigényelhető. A rendeletben érintett adónemek kapcsán a jogszabályi előírások külön szabályozzák az adóbevallási és az adófizetési határidőt:

• ezen adókról a bevallást az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani és befizetni,
• az adózó az adót a megfizetett adóelőleg és megállapított adó különbözetét az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozás hiába nyújtja be bevallását határidő előtt, az adófizetési kötelezettsége, illetve adó-visszaigénylési jogosultsága továbbra is az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjához kötődik. A rendelet nem az eddig dogmatikusan kimondott adóévet követő ötödik hónap utolsó napjában előírt bevallási és befizetési határidőt módosítja 2020. szeptember 30-ra, hanem lehetőséget ad arra, hogy az adózók ezen kötelezettségeiknek 2020. szeptember 30-ig tegyenek eleget.”

• A Kormányrendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy akik az Art. szerinti határidőt követően, de 2020. szeptember 30-ig tesznek eleget adóbevallási kötelezettségüknek, azok esetében az éves adókülönbözet befizetése, illetve visszaigénylése a bevallás benyújtásával egy időben válna esedékessé! Amennyiben a jogalkotónak ilyen szándéka van, akkor azt a jogszabályban egyértelműen kimondja, mint ahogyan az önellenőrzések esetében.
• A rendelet csak a befizetési kötelezettség tekintetében tartalmaz rendelkezést. Amennyiben az adóév során megfizetett adóelőleg magasabb volt a tényleges adókötelezettségnél, ezen negatív különbözetet az adózó továbbra is a főszabály szerinti esedékességtől, vagyis az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjától jogosult visszaigényelni.

„Nyilvánvalóan, ameddig az adózó nem nyújtja be éves adóbevallását, a különbözet összegét sem tudja visszaigényelni, tehát a potenciális visszaigénylők számára fontos, hogy az eredeti (főszabály szerint 2020. május 31-i) esedékességgel nyújtsák be adóbevallásukat. Amennyiben egy vállalkozásnak likviditási szempontból szüksége van az éves adóbevallás alapján visszaigényelhető pénzösszegre, nem késlekedhet a bevallás benyújtásával és így a beszámoló elkészítésével sem!”

Visszaigénylést tartalmazó helyi iparűzési adóbevallások kapcsán fontos tisztában lenni azzal, hogy a koronavírus okozta válság időszakban nem csak a vállalkozások küzdenek bevételi problémákkal és a költségek drasztikus növekedésével, hanem a helyi önkormányzatok is. Nagy összegű visszaigénylést tartalmazó HIPA bevallások esetében az adózók jó eséllyel számíthatnak adóellenőrzésre, amelybe az önkormányzati adóhatóságok külső szakembert is bevonhatnak akár sikerdíjas alapon is! A jelentős összegű visszaigénylést tartalmazó HIPA bevallások elkészítésébe, vagy felülvizsgálatába – a kockázatokat csökkentendő – mindenképpen javasolt a gyakorlott szakértő előzetes bevonása.

2. Az adófelajánlások érvényesítése érdekében jobb nem halasztani a bevallást!

Elgondolkodtató joghézag tátong a társaságiadó-előlegből filmalkotások és látvány-csapatsport szervezetek számára felajánlott összeg utáni 7,5% mértékű jóváírás kapcsán. Ugyan a rendelet kimondja, hogy az átmeneti szabályok alapján előírásra kerülő TAO-előlegből is lehetőség van felajánlást tenni, azonban – átmeneti rendelkezés hiányában – a megelőző adóévben tett felajánlások után járó adójóváírás elszámolására a Tao-törvény szabályai irányadóak. Az adózó adójóváírásra jogosult, amelyet a NAV a tao-bevallás esedékességét követő 2. hónap első napjával (főszabály szerint július 1.) vezet át az adózó társasági adó számlájára. Mivel a 2020. szeptember 30-i dátum nem új adóbevallási esedékességet jelent, a felajánlások utáni jóváírás nem tolódik ki 2020. november 1-jére!

A jóváírás összege nem pusztán az adóelőlegből felajánlott összegtől függ, hanem felső korlátja a fizetendő társasági adó 80 százalékának 7,5 százaléka, így amennyiben a vállalkozás Tao-bevallását a moratóriummal élve csak a jóváírási határidőt követően nyújtja be, a NAV nem lesz képes a Tao törvény szerinti határidőben megállapítani az adójóváírás összegét. Mivel a Tao törvényben ilyen esetre nincs rendelkezése, vagy gyors jogszabály módosításra lenne szükség, vagy a bevallást elhalasztó társaság a 2019. évi tao-előlegéből tett felajánlások után járó jóváírást nem kapja meg, csak a bevallásának feldolgozását követően. Ezért jelentős összegű adójóváírás esetén javasolt minél korábban elkészíteni és benyújtani a társasági adóbevallást, akár szakértő közreműködésével.

Az adófelajánlással érintett vállalkozásoknak nem érdemes élniük sem a társasági adóbevallás, sem pedig a beszámolókészítés kapcsán felkínált moratóriummal.

3. Osztalék – csak jóváhagyott beszámoló alapján fizethető

Nemcsak a nemzetközi cégcsoportok magyarországi leányvállalatai, hanem más vállalkozások között is találhatunk szép számmal olyanokat, amelyek jelentős nyereséget könyvelhettek el a 2019-es üzleti évükben. A koronavírus okozta válsághelyzetben, illetve az előttünk álló recesszió kapcsán a tulajdonosok számára fontos lehet, hogy a vállalkozásuk nyereségét osztalék formájában kivonják és más befektetéseikhez átcsoportosítsák.

„Tekintettel arra, hogy osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidőben lehet határozatot hozni, így azon vállalkozások esetében, ahol a tulajdonosok az előző évi nyereségből rövid időn belül osztalékot kívánnak felvenni, nem lehet a beszámolókészítést és így az éves adók kiszámítását halogatni, nemhogy 2020. szeptember 30-ig, de még az eredetileg előírt üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig sem!”

4. Cégcsoportok, külföldi anyavállalatok miatt diktált határidők

Konszolidációba bevont vállalkozások esetében, ahol egy olyan külföldi anyavállalat készíti a cégcsoport konszolidált beszámolóját, amely nem tud a magyarországihoz hasonló határidő hosszabbítással élni, szintén nem tudják kihasználni a beszámolókészítés vonatkozásában életbe léptetett 2020. szeptember 30-i határidőt. Esetükben az eredetileg tervezett határidőn belül el kell készíteni és az anyavállalat részére meg kell küldeni beszámolójukat.

5. Hitel, vagy pályázati elbírálás is függhet a beszámoló adataitól

A koronavírus krízisben számos vállalkozás túléléséhez szükség lehet hitel felvételére. A hitelbírálat során a pénzintézetek számos dokumentum és igazolás mellett a vállalkozások által közzétett beszámoló adatait is vizsgálat alá vonják. Azon vállalkozások számára, amelyek a 2019-es üzleti évükben jelentős fejlődést értek el a korábbi üzleti éveikhez viszonyítva – mert például növekedett a bevételük, a nyereségük, saját forrásból finanszírozott eszközállományuk stb. –, fontos hogy minél előbb letétbe helyezzék és közzé tegyék beszámolójukat, hogy kedvezőbb elbírálás alá essenek hiteligénylésük során.

Hasonló indokok alapján, amennyiben egy vállalkozás olyan pályázaton kíván indulni, ahol előfeltételként az utolsó közzétett beszámolóval érintett üzleti év adatai alapján kell megfelelni bizonyos kritériumoknak, és a 2018-as üzleti évük alapján nem, de a 2019-es üzleti évük alapján már teljesítik az előfeltételeket, szintén elengedhetetlen a beszámoló rövid határidőn belüli letétbe helyezése és közzététele.

Mindezeken túl akkor sem érdemes a beszámoló közzétételét és az éves bevallások benyújtását elhalasztani, ha a vállalkozás a járvány hatásai miatt kénytelen leállítani, vagy csökkenteni gazdasági tevékenységét és emiatt már előre látható, hogy nyár végén, vagy ősz elején a tevékenység újraindítása jelentős adminisztrációs terhet ró mind az érintett vezetőkre, mind pedig a pénzügyi adminisztrációra. Ez esetben is érdemes mind a beszámolót, mind pedig az éves adók bevallását legkésőbb nyár elejéig elkészíteni.

Átmeneti szabályok a HIPA-, TAO-, KIVA-, Innov-előlegek esetén

Mivel ezen adónemek esetében az előző időszakra bevallott éves adókötelezettségből kell meghatározni a következő egy évre az adóelőleg összegét, így átmeneti szabályok bevezetésére volt szükség!

• Amennyiben az adózó HIPA adó- és adóelőleg bevallási kötelezettségét a halasztási lehetőség alapján 2020. szeptember 15-ig (alapesetben) nem teljesíti, akkor az első idei HIPA-előlegrészlet esedékességekor a korábban bevallott, előző iparűzési adóelőleg részlet összegét kell megfizetnie.
• A TAO, KIVA, Robin Hood adó, Innov esetében a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékessé váló adóelőleg és járulékelőlegeknél – amelyről bevallás szeptember 30-ig kerülhet beadásra -, az adózó az utolsó rendelkezésre álló bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapján, azonos ütemezésben állapítja meg az adó- és járulékelőleg kötelezettségeit és a rá irányadó határidőig kell megfizetnie ezeket.
• A rendelet kihangsúlyozza, hogy az így megállapított TAO előlegből is lehetőség van adójóváírásra jogosító adóelőleg felajánlásra látvány-csapatsport szervezetek és filmalkotások számára.
• A jogszabály biztosítja, hogy az adózó kérelmére – annak esedékessége előtt – lehetőség van az így megállapított adó-, illetve járulékelőleg mérséklésére, amennyiben az adózó számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adóüzletág igazgatója. AZ RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---