Beszélgessünk a vállalkozásokról…


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Abóka ül a konyhában, süteményt majszolgat és lóbálja a lábát. Te Judit, én úgy érzem egyre felnőttebb leszek, és egyre többet megfigyelek a mindennapi életünkből! Az jó, csak arra kérlek soha, de soha ne veszítsd el az érdeklődésed és a tanulni vágyásod! Apu és anyu minden este a munkahelyeikről beszélnek, és az nagyon érdekes.

Tudod, hogy vállalkozásuk is van, és anyunak munkahelye is. Egyetértenek abban, hogy

  • minél kevesebbet értünk a környezetünkből, annál butább dolgokat tartunk jónak,
  • minél többet jajgatunk a válságról, az annál mélyebb lesz,
  • az emberek cselekvései befolyásolják a gazdasági jelenségeket,
  • és a kedvezőtlen pszichológiai hatások tönkretehetnek mindent.
  • Ebből én azt szűrtem le, hogy ne is beszéljünk többet a válság jelenségeiről, hanem arról beszélgessünk mit tehetnek a gazdaság szereplői a további célokért! A szüleim is ezt mondják, – mosolyog a Pici lány.

    Tudod kislány vannak egy vállalat vezetésének, magának a szervezetnek a fejlesztésének olyan elvei, melyeket 20-30 éve tanítanak és a gyakorlatban is alkalmaznak. Mit gondolsz, mitől lett például a Coca Cola világszerte hatalmas céggé, vagy a különböző autógyártók, hogy másról ne is beszéljünk. A japánoktól már a 70-es évek végén próbáltunk átvenni szervezetfejlesztési működtetési elveket. Sok mindent meg kellene tanulni azoktól, akik sikeresek. Nincsenek örök érvényű igazságok, de mindig tanulni, változni kell. A tanulással pedig együtt járnak a kreatív gondolatok.

    A kreativitást az 50-es években Guilford kezdte el vizsgálni. „A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” Tehát tanulsz, figyelsz, gondolkozol, és a különböző tapasztalataidból, tudásodból új ötletek születhetnek.

    És ha nem jut eszembe semmi? – kérdezi Abóka. Akkor tovább tanulsz, és tovább gondolkozol. Tudod, sokan nem szeretnek gondolkodni, inkább kész megoldásokat várnak másoktól. Ez nem jó. Az iskola kicsit leszoktat a gondolkodásról.

    Ha egy vállalkozás szemszögéből nézzük, akkor most olyan új ötletekre lenne szükség, melyekre a vevőknek tényleg igényük van. Nem azt kell „nyomni” feléjük, amit mi akarunk nekik eladni, mert úgysem veszik meg, ha nincs felesleges pénzük. Mit akar a vevő?

    Azt, akkor, és olyan mennyiségben nyújtsunk a vevőinknek, amit, amikor, és amilyen mennyiségben ő akar! Reagáljunk a kereslet mindennapi változásaira, és próbáljunk keresletet teremteni magunk is. Ez utóbbihoz kellenek kreatív ötletek. A szükséglet felkeltésére.

    Ebből az alapelvből származik a – tanulmányaim szerint szintén Japánból származó – készletezési stratégia is, mely szerint mindig mindenből csak nagyon kicsi készletet tartsunk, vagy szinte semmit. Inkább alkalmazkodjunk a megrendelésekhez.

    Azt mondják, hogy minden vállalkozásnak szüksége van egy hosszú távú filozófiára. A hosszú távú vezetői döntéseknek pedig mindig ezt kell szem előtt tartani, akár a pillanatnyi érdekek ellenére is. Sőt, akár a rövidtávú pénzügyi érdekek ellenére is. Tehát ez nem a rövidtávú haszonszerzés. Persze ezzel nem azt mondtam, hogy a bevételek és a kiadások ne legyenek egyensúlyban. Csupán annyit, hogy például még száz év múlva is értéket kívánunk nyújtani a vevőinknek, és ha az igényeik változnak, azt követjük. Növekedés a célunk, valamint a jó minőség, a vevők elégedettsége, bizalma. Ennek érdekében építjük fel a vállaltunk működési folyamatait.

    A vállalkozás munkafolyamatait szabványosítani kell. Ezáltal könnyen megismerhetőkké válnak a munkafeladatok, átláthatók, ellenőrizhetők, és kiszámíthatóak. Ugyanakkor egyenletesebbé teszik a munka minőségét is. Egy ilyen folyamat végzése során felhalmozódnak a tapasztalatok, és a továbbfejlesztés érdekében ezek beépíthetők a szabványba. Ebben nagy teret kell adni a dolgozók kreatív ötleteinek.

    Ha úgy tekintünk a szabványosításra, mint a pillanatnyi tudásunk legjavára, amit a jövőben tovább kell fejleszteni, akkor működni fog. Erre kell tanítani az embereket. A leghasználhatóbb ötletei annak lehetnek, aki az adott területen dolgozik. Ha viszont csak egy korlátnak tekintjük a szabványosított munkafeladatot, akkor megállt a haladás.
    Anyu azt mondja, hogy a munkahelyén nincs semmi önállósága, és meg is őrülne, ha nem lenne saját vállalkozása is – szól közbe Abóka. Én nem adok tanácsokat, de valószínűleg beszélhetne a főnökével arról, ha vannak jó ötletei az adott munkafolyamatról a saját tapasztalataiból adódóan, hogyan lehetne továbbfejleszteni.

    Persze erre meg kell tanítani az embereket. A vezetőket és a beosztottakat egyaránt. Ez nagyon kedvező hatással van a minőségre, valamint a dolgozók gondolkodására is. Ugyanakkor sok ember élből utálja a szabványokat, mondván, hogy ő önálló ember és nem gép. Ennek az oka is a tudáshiány, mert nem érti, hogy ő lehetne a fejlesztés motorja, kitalálója.

    És ha rosszat javasol? – kérdezi a kislány.
    Minden új rendszert először ki kell próbálni. Úgy mondjuk, hogy tesztelni kell. Egyébként létezik egy olyan megállapítás, hogy a stabil munkahely fenntartása a folyamatos fejlesztés segítségével lehetséges. Nem biztos, hogy ha csökken az értékesítés, rögtön az elbocsátások eszközéhez kell nyúlni. Lehet, hogy folyamatosan kellene figyelni a piac igényeit és folyamatosan kellene fejleszteni. Ha van vállalati filozófia, akkor ez egy állandó tevékenység.

    Egyes vezetők szerint mindenről személyesen kell meggyőződni, mindent személyesen megfigyelni, és mindenkinek értenie kell a vállalkozás munkafolyamatainak lényegét. Elemezni kell, amit látunk. Megérteni. Rendkívül fontos, hogy az információkat megosszuk egymással. Mindig gondolkodjunk el azon, hogy kinek származhat előnye az adott információból. Nem szabad berögződni a szokásoknak, sablonoknak. Beszéljük meg azonnal, ha problémát látunk. Az ellenőrzött és valósnak bizonyult információk és adatok alapján gondolkodjunk, és beszéljük meg egymással.

    És végül itt van a megbeszélések problematikája. Én azt látom a mindennapokban, hogy ezeket gyakran felesleges időrabló dolognak tartják. De ugyanakkor azt is látom, hogy teljesen felkészületlenül mennek a résztvevők a meetingre (értekezletre). Sokan azt sem tudják, hogy éppen mi lesz a téma, pedig kaptak róla anyagot, de el sem olvasták, csak beírták a naptárjukba az időpontot. Pedig ennek is megvannak az alapvető szabályai, amit egyszerűen be kell tartani az eredményesség érdekében. Például egyértelműen kell meghatározni a megbeszélést megelőzően, hogy miért találkozunk, mi a cél. Azokat az embereket hívjuk meg, akik a cél elérésében érintettek. Küldjünk számukra előzetesen ellenőrzött információkat. A résztvevők felkészülten jöjjenek el a megbeszélésre, és sorolhatnám.

    Jaj, anyu mindig kiborulva jön haza, ha meeting volt. Ezért ezt a szót már én is régen ismerem. Megint feleslegesen rágtuk a csontot, mondja, és közben állt a munkám.
    Hát ez nincs jól így.

    Kovácsné Álmosdy Judit – Adóparadicsom Magazin 2009/3. szám

    Forrás: ADÓparadicsom Magazin


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]