Börtönbe vetik a táppénzcsalókat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Költségvetési csalás lesz minden olyan cselekmény, amely a büdzsének kárt okoz. Két évvel büntethetik azt, aki visszaél a jóléti juttatásokkal.

A közpénzekkel való visszaélések büntethetőségét kezdeményezi a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával – jelentette be a kabinet szerdai döntését a kormányszóvivő. Nagy Anna elmondta: a módosítás értelmében új fogalom épül be a Btk.-ba: a költségvetési csalás.

Eszerint bárki, aki közpénzekkel él vissza, az 100 ezer forintos értékhatár felett 2-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne sújtható. A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy a Btk. hatékonyabban tudja megvédeni a költségvetést.

Nagy Anna szerint a módosítás sok kiskaput lesz képes bezárni és „minden, költségvetésnek kárt okozó cselekmény bekerül a látótérbe.” A költségvetési csalás alá tartozik például az adócsalás, a munkáltatással összefüggő csalás, a csempészet, az áfa-csalás, vagy a jövedéki adócsalás is. További újdonság, hogy akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki visszaél a társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással, így például a rokkantnyugdíjjal, vagy a táppénzzel. Ennek a bűncselekménynek 20 ezer forint lesz az értékhatára.

Forrás: FN.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 22.

Csoportos társaságiadó-alany veszteségének leírása

„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.