Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Költségvetési csalás lesz minden olyan cselekmény, amely a büdzsének kárt okoz. Két évvel büntethetik azt, aki visszaél a jóléti juttatásokkal.
A közpénzekkel való visszaélések büntethetőségét kezdeményezi a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával – jelentette be a kabinet szerdai döntését a kormányszóvivő. Nagy Anna elmondta: a módosítás értelmében új fogalom épül be a Btk.-ba: a költségvetési csalás.
Eszerint bárki, aki közpénzekkel él vissza, az 100 ezer forintos értékhatár felett 2-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne sújtható. A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy a Btk. hatékonyabban tudja megvédeni a költségvetést.
Nagy Anna szerint a módosítás sok kiskaput lesz képes bezárni és „minden, költségvetésnek kárt okozó cselekmény bekerül a látótérbe.” A költségvetési csalás alá tartozik például az adócsalás, a munkáltatással összefüggő csalás, a csempészet, az áfa-csalás, vagy a jövedéki adócsalás is. További újdonság, hogy akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki visszaél a társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással, így például a rokkantnyugdíjjal, vagy a táppénzzel. Ennek a bűncselekménynek 20 ezer forint lesz az értékhatára.
Forrás: FN.hu
Januártól a szellemi alkotások hasznosítása érdekében előnyösebb feltételekkel jöhetnek létre új startup, spin-off vállalkozások a szellemi termék apportjának adómentessé tételével – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján.
Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.
A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
