Csúszik a NAV áfabevallás kiajánlása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eredetileg tervezett november 12-i céldátum helyett a veszélyhelyzet fenntartásáig, azaz 2022. január 1-ig biztosan csúszik a NAV áfabevallás-tervezet kiajánlása. A fejlesztések véglegesítéséhez és a rendszer bevezetéséhez úgy tűnik, hogy mégis több idő szükséges – írja az RSM Blog.

Habár az eredeti tervekhez képest késik az eÁFA kiajánlás, a NAV szemmel láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektet az adózók adataira, az online számla adatminőség javítására és a számlaproblémák kezelésére. Mindez érthető, hiszen a hozzá beérkező, a nyilvántartásában szereplő adatokat bocsájtja az ügyfél rendelkezésére az áfatervezet készítésekor is. Az adóhatóság a halasztással nyert időt várhatóan az online számla adatszolgáltatás minőségének javítására fordítja.

A PM nyilatkozata alapján a későbbre csúsztatott áfakiajánlás az eredetileg tervezetthez képest komplexebb szolgáltatást nyújthat, ami így részben a vállalkozások ügyviteli folyamatainak támogatására is alkalmassá válik majd. Bővülhet például a gép-gép kapcsolaton keresztül is lekérdezhető adatok köre, és várhatóan – a vállalatok egyedi üzletpolitikájához igazodva – az áfabekerülést illetően a rendszerben a cégre szabható beállítások száma is növekszik majd.

Adódigitalizáció – áldás vagy átok?

Hatalmas adatanyag birtokába került a NAV az évek óta megfigyelhető adódigitalizációs törekvései, de legfőképpen az online számla adatszolgáltatás bevezetése miatt. Az Európai Unión belül is egyedülálló kiajánlási szolgáltatáscsomagját fejlesztő adóhatóságnak mindezzel kettős célja van: egyrészt a vállalkozások adminisztratív támogatása, másrészt a gazdaság fehérítése, a gazdasági szereplők ellenőrzése.

Az adatminőség javítására azért esik egyre nagyobb fókusz, mert a NAV kizárólag a nyilvántartásában szereplő adatokra támaszkodhat, melyeket három forrásból nyerhet:

• online számla rendszer;
• online pénztárgép, egyszerűsített számla adatok;
• CDPS – import vámhatározatok adatai (2022. februárjától).

Ezek azonban nem teljeskörű adatok, mert vannak ügyletek, amelyekről még a NAV-nak sincsenek információi: ilyenek például EU beszerzés adatok. Az is előfordul azonban, hogy az adat jó esetben elérhető lenne, de az ügylet egy szereplője nem teljesítette az ezzel kapcsolatos kötelezettségét – például nem jelentett megfelelően az online számla adatszolgáltatás során.

Annak ellenére, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok kiegészítésre szorulnak, a hatóság dedikált kompetenciaközpontja kiemelten monitorozza azokat az adatokat, melyekhez hozzáférése van; látja a fizetendő oldalt, a kiállított számlák adómértékét, melyeket összevet a benyújtott áfabevallásokkal. Jelentős eltérés esetén pedig megkeresi az érintetteket.

A figyelmeztetés után fokozott hatósági ellenőrzés várható

A pontos áfabevallás egyik fő pillére az online számla adatszolgáltatás. A NAV kiemelt célja az adatminőség javítása, ezért folyamatosan szűrik a nagyobb eltéréseket és keresik meg az ügyfeleket: októbertől az adóhatóság már levelet is küld a hibás számla adatszolgáltatásról. Az ügyfelek akkor kapnak tájékoztatást, ha valamilyen hiba miatt az adóhatóság az adatszolgáltatást nem tudta befogadni. A legjellemzőbb okok a következők:

• kötelező adat hiányzik a számla XML fájlból;
• az adatkitöltés hibás (például dátum formátumú érték helyett betűk használata);
• XML verziófrissítéskor elmaradt a számlázó program felülvizsgálata.

„Az RSM pertnerei körében végzett felmérések alapján a vállalatok számára a legtöbb bosszúságot az online számla ellenőrzés és hibajavítás, valamint a technikai követelmények teljesítése okozza. Kutatásainkból kiderül, hogy habár a legtöbb cég rendszeresen ellenőrzi számla adatszolgáltatását, túlnyomórészt ezt manuálisan teszik, pedig ma már léteznek gyors és költséghatékony szoftveres megoldások is. Érdemes az online számla adatszolgáltatás adatait már most kontrollként használni az áfabevallások készítése során.”

A számlahibák javítására és az adatok ellenőrzésére – a helyes számla XML előállítására – pedig nemcsak az áfatervezet, hanem a papírmentes számlázási folyamat lehetőségét ígérő e-számlázás és a számlánként akár 500 ezer forintos bírság miatt is érdemes figyelni.

A bejegyzés szerzője Budai Mátyás, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---