Divattá vált a nemfizetés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lassan már különlegességszámba megy, ha egy vállalkozás vagy cég a kiállított számlája után határidőre megkapja a pénzét. Az esetek többségében a csúszások oka, hogy a vevő időt akar nyerni, de az is megeshet, hogy egyáltalán nincs szándékában fizetni. A jelenlegi szabályozás mellett sokat ezzel sem kockáztat.

A körbetartozások, a határidőn túl fizetett, esetleg ki sem egyenlített számlák miatt számos vállalkozás és cég stabilitása inog meg napjainkban. A probléma ugyanúgy érinti a kisvállalkozókat, mint a nagyobb cégeket. Próbálkozni lehet felszólításokkal, behajtással, fizetési meghagyással, perrel, de ezeknek a kimenetele megjósolhatatlan.

Gyenge fizetési morál
A Dun and Bradstreet jelentése szerint hazánkban a vállalkozások által kibocsátott számláknak mindössze 38 százalékát fizeti ki határidőre a partner. A számlák 62 százalékánál legalább kétnapos késedelem tapasztalható.

Iparáganként nagy a szórás: vannak szektorok, ahol csak 25 százaléka lesz napra pontosan kifizetve a számláknak, míg más ágazatokban ez 80 százalékot is elérhet. Az átlagos fizetési határidő 30 nap, a késés pedig ezt még további 15 nappal tólja ki. A 38 százaléknyi pontosan fizetett számlával elég messze vagyunk a németországi fizetési moráltól, ahol ugyanez a mutatószám 70.

Nincs visszatartó erő, hogy egy cég miért ne késsen a fizetéssel. Tíz-húsz nap késésért szinte senki sem számol fel késedelmi kamatot: bízva a további jó együttműködésben, a későbbi üzlet reményében.

APEH: pénzt vissza nem adunk!
A késedelmes fizetés még a jobbik eset. Amikor azonban már hónapok óta nem jön pénz, de a számlát befogadta a vevő: akkor el lehet gondolkodni azon, hogy baj van.

„A vállalkozásoknak a számla kiállítását követő áfabevalláskor (ami lehet havi, negyedéves vagy éves) annak az áfatartalmát be kell fizetni az APEH-hez. Időközben, ha nem teljesítik a kifizetést, és valaki eltekint a felszólítgatásoktól, a fizetési meghagyástól, a bírósági úttól, és végül inkább lemond a követeléséről, akkor az áfát is bukja, ugyanis azt ebben az esetben visszaigényelni már nem lehet. Tehát elvégezte a szolgáltatást ingyen, és még adózik is utána…” – mondta az FN-nek Seres Istvánné, aki főként kisvállalkozások számára vezet könyvelést.

A szakember megemlítette, hogy ilyenkor egy megoldás van: ha valahogy a számlát visszaszerezzük a vevőtől, és sztrornirozzuk azt. Ha valaki nem fizet, és a számlát is magánál tartja, az a lehető legnagyobb kiszúrás a számla kiállítójával szemben.

A szerződésben, vagy annak hiányában a számlán célszerű feltüntetni, hogy „az átadott termék a számla kiegyenlítéséig az eladó tulajdonát képezi”, így legrosszabb esetben azt vissza lehet venni. Egy szolgáltatás elvégzése esetén, annak természetéből fakadóan, ez nem járható út.

Ha egy kibocsátott számlára a vevő nem fizet, akkor két fizetési felszólítást kell küldeni részére határidő kitűzésével – mondta a FigyelőNet kérdésre Potondiné Varga Krisztina, az APEH végrehajtási osztályának vezetője.

A cikk teljes terjedelmében a Figyelőnet honlapján olvasható el.

Forrás: Figyelőnet

---