Egymilliárd forintos áfacsalás Borsodban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt – közölte a NAV sajtóreferense.

Kovács Dorina arról tájékoztatott, hogy a gyanú szerint egy borsod megyei cégcsoport vezetője tetemes bevételei eltitkolására cégláncolatos bűnszervezetet működtetett.

A „szokásos szisztéma” szerint úgynevezett „bukó” társaságok állították ki a fiktív számlákat, amelyeket a ténylegesen működő cégek a könyvelésükben felhasználták, így áfabevallásaikban a fizetendő adó összegét minimálisra csökkentették. A látszat kedvéért a fiktív számlákon feltüntetett összegeket el is utalták a számlakibocsátók bankszámláira, majd azt készpénzben felvették.

A költségvetésnek okozott kár 1 milliárd 165 millió forint.

A pénzügyi nyomozói mintegy húsz helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat és zároltak vagyontárgyakat az okozott adóhiány fedezetének biztosítására. A gyanúsítottaknál tartott házkutatások során lefoglaltak készpénzt, gépjárműveket, a bűnszervezet tevékenységébe bevont társaságok bankszámláit. Ezeken túl zár alá került a gyanúsítottak és érintett cégek ingatlanvagyona, továbbá hat érintett gazdasági társaság jegyzett alaptőkéje.

Az akció során biztosított vagyoni érték összesen 1 milliárd 25 millió forint, azaz kis híján azonos a teljes vagyoni hátrány összegével.

A NAV négy férfit gyanúsítottként hallgatott ki költségvetési csalás miatt, tettükért húsz évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak – közölte a százados.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.