Egyszerűbb és egységesebb lesz az áfakezelés az EU-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2020. január 1-től az EU-tagországok körében négy területen egységessé válik a szabályozás az egyszerűbb és egységes áfakezelés érdekében. A változások részben a nyári adócsomag keretében kerültek be a magyar áfatörvénybe, míg egyes szabályok az EU közvetlenül alkalmazható rendeleteiben keresendők. Ezek az egyszerűsítések azt célozzák, hogy egységes és egyszerűbb áfaszabályok biztosítsák az áruk értékesítését az EU határain belül.
Az áfaszabályok EU-n belüli módosításai az alábbi területeket fogják át:
1. Az adómentességhez tudni kell a más tagállambeli vevő közösségi adószámát
Az eladó akkor számlázhatja adómentesen közösségen belüli értékesítését, ha ismeri a vevő közösségi adószámát és az ügyletet az összesítő nyilatkozatában feltünteti.
A szabály változása nem csupán azt teszi szükségessé, hogy a különböző EU-tagországokban működő üzleti partnerek ismerjék egymás adószámát, de elvben folyamatosan, minden számlakibocsátás előtt ellenőrizniük kell annak érvényességét is. Az európai cégek adószámait tartalmazó VIES adatbázis lekérdezése és ennek igazolása a cégek kötelezettségévé válik, amelyet nagy tranzakciószám mellett hatékonyan csak automatizált módon lehet megoldani.
2. A vevői készlet szabályozásának egyszerűsítése
Megváltoznak a vevői készlet egyszerűsítésére vonatkozó szabályok. A más tagállamba vevői készlet céljából terméket továbbító eladónak az egész EU-ban egységes feltételeket kell figyelembe vennie annak érdekében, hogy elkerülje a célországban az áfaregisztrációt. Így többek között bevezetésre került a 12 hónapos időkorlát, illetve szigorodnak a nyilvántartási és egyéb adminisztrációs kötelezettségek. A vevői készlet egyszerűsítésének részletszabályairól itt olvashat.
3.Egyszerűsödnek a láncértékesítési áfaszabályok
Láncügylethez kapcsolódóan az áfatörvény speciális teljesítési hely szabályokat határoz meg. Láncértékesítésről beszélünk, amikor a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt a sorban első értékesítőtől közvetlenül a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel fuvarozzák el. A láncügylet egyik jellemzője, hogy több ügyletből áll, de ezek közül csak az egyik ügylet jár együtt fuvarozással. Ezen, fuvarozással járó ügylet beazonosítása a láncügyletben azért fontos, mert ehhez az ügylethez kapcsolódik az adómentesség.
Amennyiben köztes szereplő fuvarozza vagy fuvaroztatja a terméket, akkor az áfatörvény szerint azt kell vélelmezni, hogy a köztes szereplő vevői minőségében rendelte a fuvart, azaz a köztes szereplő felé számlázott ügylet lesz adómentes. Ezt a vélelmet azonban meg lehet dönteni.
2020-tól azokban az esetekben, ha a közbenső vevőnek van adószáma az eladó országában és azt megadja az eladónak, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közbenső vevő eladói minőségében rendelte meg a fuvart, épp ezért a közbenső vevő felé történő értékesítés nem lehet adómentes, az az indulás helye szerinti ország adómértékével adózik.
4. A közösségi tagállamok közötti árufuvarozás igazolása egyértelműbbé válik
EU-szerte egységesítésre került a termék más tagállamba való kiszállításának igazolására vonatkozó szabályozás. Eszerint az új szabály meghatározza, hogy mely igazolások megléte esetén áll be a kiszállításhoz kapcsolódó vélelem. Más-más igazolások szükségesek az eladó és a vevő általi elfuvarozásra.
A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
