EKAER: még sok a bizonytalanság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tapasztalatok szerint a vállalkozások jelentős része kivár, amíg a bizonytalan kérdéseket tisztázzák, mivel nem tudják, mihez igazítsák EKAER folyamatainak kialakítását, IT rendszerét, miről tájékoztassák külföldi partnereit.


Igaz ugyan, hogy 2015. január 22-én 2015. március 1-ig elhalasztották az EKAER rendszer próbaüzemét, azóta azonban semmilyen információ nem került napvilágra az esetleges jogszabály módosításokat illetően, holott a nyitva álló mintegy negyven nap már több, mint a fele eltelt.

Az EKAER rendszer próbaüzem meghosszabbításának indoka az volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a piaci szereplők észrevételei alapján megvizsgálja az EKAER szabályozás módosításának lehetőségét és az alapján ahol indokolt javasolja az Országgyűlésnek a törvény módosítását. Ebben természetesen nagy szerepet játszott az, hogy a jogszabály megalkotása során mellőzték a társadalmi egyeztetést, aminek következtében nem kerültek napvilágra a gyakorlatban megjelenő problémák.

EKAER lépésről lépésre – Összefoglaló e-könyv

Érintett vagyok-e az EKAER bejelentésben?
Hogyan regisztrálhatok?
Milyen módon tudom megtenni a bejelentést?
Megteheti a bejelentést helyettem a fuvarozó?
Mi az a kockázati biztosíték?
Milyen mértékűek a büntetések?

További információ és megrendelés >>

A jelenlegi EKAER szabályozás egyrészről több helyen pontatlan (gondoljunk csak az és/vagy viszonyára), így nem tükrözi a jogalkotói szándékot, másrészről pedig nem számol az elméleti elgondolás gyakorlati megvalósításának nehézségeivel sem. Maga az rendszerfelület működése sem tökéletes, hiszen az gyakran akadozik, sokszor ellentmond a hatályos szabályozásnak, nem teszi lehetővé az előírások betartását. Az alábbiakban ízelítőül felsoroltunk pár olyan bizonytalanságot, amelyre a vállalkozások alig két héttel a próbaüzem vége előtt még nem kaptak választ:

  • bizományosi értékesítések megítélése,
  • a közúti fuvarozással járó és ún. álló ügyletek elkülönítése,
  • mi a követendő eljárás, ha bérmunka során a bérmunkázó nem ismeri a feldolgozott, elkészített áru értékét,
  • hogyan kell eljárni, ha fuvar közben változik a szállítási cím,
  • láncértékesítések esetén az üzleti modell alkalmazását teszi lehetetlenné a jelenlegi rendszer (üzleti titkok és kapcsolati érdekek sérülése),
  • külföldi partner által megbízott logisztikai szolgáltató átrakodása esetén az információáramlás elégtelenségének a magyar vállalkozó van kiszolgáltatva,
  • logisztikai célú átrakodások hatása az EKAER bejelentési szabályok alkalmazására, a jogkövető módon működő, a jogszabály által szankcionálható fél kiszolgáltatottsága az adatokat nem megfelelő módon szolgáltató üzleti partnerei irányába.

A fentieken túl további kérdés, hogy a piaci szereplők széles köre által javasolt egyszerűsítésekre sor kerül-e:

  • a belföldi fordított adózás alá eső termékértékesítések mentesítése az EKAER bejelentési kötelezettség alól, mivel az áfa csalás ez esetben nehezen kivitelezhető,
  • a mentességi határoknál kizárólag a forgalmi érték figyelembe vétele, mivel a tömeg adatok alkalmazásának fenntartása sok esetben vállalkozások gazdálkodását megnehezítő túlzott adminisztrációhoz vezet.

A bírságolás idejét ugyan módosították március 1-ig, de az érdemi felkészülés még nem tudott megkezdődni, mivel a részletszabályok jelentős része ismeretlen!

Kérdés, hogy a jogalkotók tanulnak-e a korábbiakból és a jelenlegi módosításoknál alkalmazzák-e ténylegesen a társadalmi egyeztetést, illetve a jogalkotásról szóló törvény ama rendelkezését, miszerint a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

Amennyiben ezekre nem kerül sor, akkor a NAV új fegyvere könnyen elszabadult hajóágyúként viselkedhet, rombolva a gazdasági szereplők jogos igényét a jogbiztonságra, hiszen a vállalkozások számára a lehetősége sem lesz meg annak, hogy jogkövető módon az EKAER szabályokat betartsák. Március elsejéig az idő vészesen fogy!

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Nő a családi adókedvezmény, valorizálnak számos adófajtát – itt a 2025-ös adócsomag

Két lépcsőben megduplázódik a családi adókedvezmény, még két évig marad az 5 százalékos újlakás-áfa, több adót valorizál, vagyis az inflációval korrigál a kormány. Ezen túl fordított áfa jön a földgáz-kereskedelemben és duplázódna a kötelező könyvvizsgálati értékhatár. Benyújtotta a kabinet a 2025-ös adótörvény-változások tervezetét az Országgyűlésnek.

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adótervek

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

Illeték-kiszabás: mitől is függ a forgalmi érték? (2. rész)

Jogszabályi rendelkezések Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt […]