Elfogadták az adómódosításokat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A parlament hétfőn elfogadta az adómódosításokat. Az adótörvényeket módosító salátatörvény minden adónemben hoz apróbb változásokat, de az eredeti adócsökkentési tervek helyett a gazdaságfehérítést és az egyszerűsítést helyezték előtérbe a jogalkotók. A fontosabb módosítások rövid összefoglalója.
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el a jogszabályt, amihez még az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt is nyújtottak be módosító indítványokat.
Többek között módosul a pénzügyi szektorra kivetett különadó, amit a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A módosítás létrehozta a hitelintézeti különadót, amely a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
Módosult a bankadó alapja is. Az a bank, amelyiknek van az EU valamely tagországában leánybankja, az anyabank és az uniós leány közötti tranzakciókat beszámíthatja a bankadó alapjába.
Mégsem vezetik be a munkáltatói tb-járulék-plafont. A kormány javaslatára kivették az adócsomagból a tb-plafon bevezetését elrendelő részt, így a cégek terheit nem könnyíti a kabinet.
Forrás: Az egységes javaslat szövege
Július 1-jétől 20 százalékról 25 százalékra emelkedik az általános áfa kulcs. A tej, a tejtermékek a gabona, a liszt, a keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek viszont 18 százalékos kulccsal adóznak. A kedvezményes kulcsot kell majd alkalmazni a távhőre is, feltéve, ha ez ellen az Unió nem emel kifogást. A pénztárgépeket és a taxamétereket augusztus végéig kell átállíttatni, addig számlákat és a nyugtákat kézzel kell majd kiállítani. Emelkedik az üzemanyagok, a cigaretta és az alkohol jövedéki adója is.
Január elsejére visszamenőlegesen változik az szja tábla. Az adókulcsok nem emelkednek, csak a sávhatár nő 1 millió 900 ezer forintra. Az eva bevételi értékhatára ugyancsak visszamenőleges 26 millió forintra nő. Szeptember elsejétől adóterhet nem viselő járandóság lesz a családi pótlék, amelyet az együtt élő szülők és élettársak között fele-fele arányban kell megosztani. Az egyedülállóknál viszont a családi pótlék felét kell csak számításba venni.
A tb járulékot 26 százalékra csökkentették a minimálbér kétszereséig (ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék lesz). Ezt meghaladóan változatlanul 29 százalékot kell fizetni. A munkaadói járulék hasonló elv szerint 1 százalék, illetve 3 százalék lesz. A vállalkozói járulék a minimálbér kétszereséig 2,5 százalékra csökken, efelett marad a 4 százalékos mérték. A járulékcsökkentés hatására emelkedtek a START kártyákhoz kapcsolódó kedvezmények.
A passzív táppénz folyósítási ideje az eddig 45 napról 30 napra csökken augusztus elsejétől. A táppénz összegét pedig az átlagkereset 60 százalékára vitték le. Augusztustól a betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százalékát kell majd fizetni.
Szja-bevallás, háztartási kedvezmény
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie. A munkaadónak nem kötelező elkészítenie a munkavállaló szja-bevallását, de vállalhatja azt.
Megszűnik az úgynevezett adóhatósági adómegállapítás, helyette bevezetik az egyszerűsített bevallást. Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra – és nem kérte a munkaadói adóbevallást -, az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását. Az adóhivatal akkor is elkészíti a bevallást, ha ingóság vagy ingatlan eladásából is volt jövedelme a magánszemélynek.
Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel kedvezménye, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény áll.
Számlázás
Kötelező számlát kiállítani a 900 ezer forintot elérő értékesítésről vagy szolgáltatás teljesítéséről, még akkor is, ha a magánszemély vevő azt nem kéri. Ha a vevő csak előleget fizetett, de az eléri a kilencszázezres értékhatárt, akkor az előlegről is ki kell állítani a számlát.
A jövőben a készpénzfizetéskor a számlát a fizetéssel egyidejűleg ki kell állítani, míg az utalásos ügyleteknél továbbra is fennmarad a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlázási kötelezettség. Enyhítés, hogy az áfa áthárításával nem járó jogügyleteknél (pl. áfa-mentes ügyletek) a törvény már nem szab határidőt a számla kiállítására.
Készpénzforgalmi korlátozás
A vállalkozások egymás közötti pénzmozgásait – a pénzforgalom átláthatósága miatt – kötelezően banki útra terelik. Az új előírás kizárólag azokat érinti, akiket egyébként is bankszámlanyitási kötelezettség terhel. Jövőre 250 ezer forint feletti összegeket kizárólag átutalással lehet majd teljesíteni. Ha az ügyleti ellenérték megfizetése ennek ellenére mégis készpénzfizetéssel történne, úgy az APEH a 250 ezer forintos összeghatár feletti rész 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki a kifizetővel szemben.
Illeték
Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.
Amennyiben az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. A másik 50 százalék után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.
Cégautóadó
A cégautóadó szabályozása kikerül a személyi jövedelemadó törvényből, és önálló adónemként, vagyoni típusú adóként a gépjárműadóról szóló törvénybe építik be. A módosítás indoka, hogy a többszázezer céges tulajdonban lévő autónak mindössze egytizede után fizetnek cégautóadót, inkább az útnyilvántartással élnek vissza. Jövőre minden vállalkozás köteles lesz cégautót fizetni a tulajdonában lévő gépkocsi után. A magánszemély tulajdonában lévő jármű után akkor kell fizetni, ha a személyautóval kapcsolatos költséget számolnak el. A fizetendő adó ugyan kevesebb lesz, mint a mostani, az adófizetés alól viszont nem lehet majd kibújni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az útnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség is. A törvény az adó mértékét a személygépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciálja (1600 köbcenti alatt 7000, afölött 15 000 forint), az adót negyedévente kell majd bevallani és megfizetni, minden negyedévet követő hónap 20-áig. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a megfizetett gépjárműadó levonható lesz majd a cégautóadóból. Az új szabályozás csak 2009. február 1-jén lép hatályba.
Forrás: jogiforum.hu
