Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A duális magyar gazdaság gondjait kezeli a munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek minden részlete terítékre került a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett szerdai konferencián. A nemzetgazdasági tárca szakértői többek között elmondták, hogy a kiva lényegében áfa-szerű adó, hatmilliós árbevétel közelében nagyon megéri a katát választani, valamint azt is, hogy a pénzforgalmi áfázást választó cégeknek mindenképpen rá kell írniuk számláikra a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést.
A duális magyar gazdaság alapvető gondjait kezeli a munkahelyvédelmi akcióterv – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett „A munkahelyvédelmi akcióterv részletei” című konferenciáján.
A gazdaságban élesen elkülönül a nagyvállalati szektor- amelyet mintegy 2-300, jellemzően multinacionális cég jelent –, valamint a hazai tulajdonú, kis- és mikrovállalkozások százezres tábora. Míg az előbbi csoport tagjai számára a munkaerő költsége alacsony az összes többi kiadáshoz képest, az utóbbiak számára a foglalkoztatás költségei meghatározóak és nehezen elviselhetőek; így ők – közgazdaságilag jogosan – megpróbálnak kibújni a terhek alól.
Eddig az adórendszer ugyanúgy adóztatta a két csoportot, az akciótervvel viszont a nagyobb és a kisebb adózók különböző terhelhetőségét figyelembe veszi és elismeri a kormány – magyarázta a helyettes államtitkár az adórendszer átírásának motivációit.
A kis cégek eddigi túladóztatása jelentősen torzította a statisztikákat, erősítette a fekete- és szürkegazdaságot, és alacsony adóbevételeket jelentett az állam számára. Mindezt jól mutatja az erősen torzító hazai bérstatisztika, vagyis az, hogy például hazánkban hivatalosan kétszer annyian dolgoznak minimálbérért, mint a szintén 10 milliós Csehországban. Ezen is változtatni kíván az kormány az akciótervvel – fogalmazott Balog Ádám.
A csomag szintén kezelni kívánja azt a munkaerő-piaci sajátosságot, hogy a munkavállalók jól meghatározható köre alacsony termelékenységgel dolgozik, amihez alacsony adóteher illik.
A fenti problémák mindegyikére megoldást kínál a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a célzott járulékkedvezmények 2013-as bevezetése; az akcióterv több százezer hazai vállalkozást érint pozitívan – közölte a helyettes államtitkár felvezető előadásában.
A valóságra reagál a kisvállalati adó
A kisvállalati adó (kiva) a munkahelyvédelmi akcióprogram talán legkevésbé érthető, leginkább magyarázatra szoruló eleme, vélhetően azért, mert új szemléletet szeretne meghonosítani az adózásban – kezdte előadását Dr. Laki Gábor, az NGM főosztályvezetője. A vállalkozókat alapvetően az foglalkoztatja, hogy mennyi pénze marad a közterhek megfizetése után. A több adónemet, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót kiváltó, pénzforgalmi szemléletű adó ezen az elgondoláson alapul, hiszen közelebb hozza az adómegállapítási szabályokat a vállalkozói igényekhez. Ráadásul, az evával ellentétben ösztönzi a beruházásokat és a foglalkoztatást.
Az új, válaszható adó a kis- és mikrovállalkozásokat kedvezményezi: belépéskor legfeljebb 25 fő lehet a foglalkoztatottak száma, 500 millió forint a mérlegfőösszeg és az összes árbevétel összege. Az evával szemben – amely csak kétéves működés után választható – gyakorlatilag nincs belépési korlátja: frissen alakult cégek is választhatják.
Az új adó hatálya alá december 1-tól 20-ig lehet bejelentkezni a NAV-nál, de a cégek január 15-ig meggondolhatják magukat és visszavonhatják bejelentkezésüket. Az újonnan alakuló cégek 30 napon belül jogosultak választásukat bejelenteni – részletezte az előadó.
Az adó alapja a vállalkozás pénzforgalmi szemléletű eredménye és a társadalombiztosítási járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. Az első tétel az adott időszak pénzeszköz-változását jelenti néhány korrekcióval; például a vállalkozásból kivont pénz növeli az adóalapot, míg a cégbe bevitt pénz csökkenti azt. A vállalkozásba visszaforgatott pénz így nem képez adóalapot és a beruházások egy összegben elszámolhatóak – magyarázta a főosztályvezető. Az adó kulcsa 16 százalék.
A kivát választó cégeknek egész évben adóelőleget kell fizetniük: ha a társaság az előző évben 1 millió forintnál több kivát fizetett, akkor havonta, ha a határok alatt maradt, akkor negyedévente. Az első évben a megelőző adóévi összes bevételt kell vizsgálni (a határ 100 millió forint). Az adóelőleg alapját lényegében úgy kell kiszámolni, mint ahogy az adóalapot kell, és itt is elmondható, hogy az előleg nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem 16 százaléka. Az adóelőleget az előlegmegállapítási időszakot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni – ismertette a szabályozást Dr. Laki Gábor.
A veszteséggel lehetőség van a következő évek pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkenteni; a negatív eredményt 10 év alatt egyenlő részletekben lehet elszámolni. Különleges szabály viszont, hogy a veszteségből azzal a résszel, amely új beruházásnak felel meg, korlátlanul, teljes összegben csökkenhető a következő évi adóalap. Ily módon a következő években akár a járulékalapot képező jövedelem után sem kell adót fizetni. Ezért is beruházás-ösztönző a kiva – magyarázta a főosztályvezető.
Az adó és az előlegalap szabályait áttekintve elmondható, hogy az általános forgalmi adóhoz némileg hasonlító adóról van szó, azzal, hogy a kiva esetében nincs helye adóvisszatérítésnek.
A kisvállalati adó választásakor társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályai alkalmazandóak. Ez azt jelenti, hogy például az amortizációval és a nem realizált árfolyamváltozással el kell számolni, továbbá, hogy a kisvállalati adó alanya nem használhatja fel a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett elhatárolt veszteséget – adott támpontot a választás előtt álló cégvezetőknek a tárca szakembere, aki arra számít, hogy az új adónem felfutásához, elterjedéséhez a mérhető előnyök ellenére is pár évre szükség lesz.
Kata: 6 milliós bevételnél váltani kell
400 ezer önfoglalkoztató mikrovállakozás nem tudja, mennyi marad a zsebében, nem látják át az adórendszert; ezen változtat érdemben a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) – indokolta az új adónem bevezetését Honyek Péter, a tárca osztályvezetője.
A kata hatálya alá bármikor szabadon be lehet jelentkezni, a vállalkozás a bejelentkezés utáni hó első napjától adóalany; az új cégek azonnal bejelentkezhetnek – ismertette az előadó, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy az evázók csak az egész naptári évre, január elsejétől választhatják a katát, mert az evára való bejelentkezés is az egész naptári évre szól. A szakértő a bizonytalanságok elkerülése érdekében ezért azt javasolta, hogy a váltást tervezőevázók decemberben mindenképp jelentkezzenek át.
A kata hatálya alá való bejelentkezés rendkívül fontos aktus, mert a bejelentő lapon szereplő adatok alapján kap ellátást a kisadózó, és az alapján ír elő adófizetési kötelezettséget a NAV. Az adóhatóság a bejelentkezés után tájékoztató levelet küld, ami alapján a kisadózó önállóan, könyvelői segítség nélkül adózhat – hangzott el.
A kata érdemben fehéríti majd a gazdaságot, mert a kisadózó vállalkozások a hatmillió forintos árbevételi limit eléréséig nyugodtan adhatnak számlát – az nem befolyásolja a fizetendő adó nagyságát. Ha viszont mégis elmulasztják a számlaadást, kizárják őket a kata-körből. Ugyancsak kizárás a szankciója a 100 ezer forintot meghaladó adótartozásnak (ami egy bejelentett kisadózó esetén kéthavi nemfizetést jelent), viszont a NAV csak a negyedév végén vizsgálja a kisadózó cégek egyenlegét, így elég lehet akkorra befizetni az adótartozást – mondta Honyek Péter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy minden kisadózó után, tört hónapra is be kell fizetni a tételes adó egészét.
Nem számít viszont a jogviszonyok száma, tehát például az ügyvezető és személyesen közreműködő Bt-tagnál csak egyszer kell 50 ezer forint kisadót fizetni havonta. A kata humánus is: abban az egész hónapban, amikor a kisadózó keresőképtelen, nem kell adót fizetnie, viszont ezt be kell jelentenie a NAV-nak, nehogy az adóhatóság nemfizetés miatt kizárja a kata-körből.
A két cég közötti, egymillió forintot meghaladó „katás” forgalom utáni bejelentési kötelezettségről, és a NAV ezt követő munkaviszony-vélelméről szólva az előadó elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy az adóhivatal egyedi ügyeket egyesével vizsgálna, inkább az képzelhető el, hogy egy nagyobb és sok kicsi céget érintő ügyletek iránt érdeklődik majd a hatóság.
A katát választó cégeknek átlépéskor az osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetniük, nehogy kata-alanyként formálisan és legálisan kifizethessék a papíron a házipénztárban, a valóságban már ki tudja hol lévő összegeket – közölte az osztályvezető.
A sokakat leginkább érdeklő kérdésre – tudnillik arra, hogy mekkora bevételnél érdemes kisadózni – is válaszolt az előadó. Számításai szerint egy 4 millió forint éves árbevétellel rendelkező cég esetében (ez evás cégnél az áfa miatt 5.080.000 forint) félmillió forint kiadás mellett a társasági adó hatálya alá eső cég tulajdonosánál 1.803.017 forint nettó jövedelmet, egy evás vállalkozónál 2.107.525 forint nettó jövedelmet, míg egy kisadózónál 2.900.000 forint nettó jövedelmet jelent.
Általánosságban elmondható: minél közelebb van az éves árbevétel a 6 millió forinthoz, annál inkább megéri választani a katát. Viszont 6 millió forint fölött az adóelőny gyorsan elillan a 40 százalékos különadó miatt. Továbbá nem előnyös, ha sok költséggel működő cég választja a katát, és kiegészítő tevékenységet folytatóknak is jól meg kell gondolniuk döntésüket.
A katát választók számára viszont hátrányt jelent minden máshoz képest, hogy a kisadózás alacsony társadalombiztosítási ellátási jogosultságot biztosít, amelynek alapja még a minimálbérnél is alacsonyabb – összegzett Honyek Péter.
A két új adónem finomhangolása a parlament előtt lévő év végi adósaláta-törvényben még várható. Minden év végi adóváltozásról részletesen tájékozódhatnak a Complex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett, 2012. november 26-i „Adómozaik 2013” Konferencián, valamint a Complex Kiadó gondozásában 2012. novemberében megjelenő „Adó Kódex – Adótörvények 2013” szaklapokból. A kiadványok megrendelői már a parlamenti végszavazástól számított három napon belül elektronikusan hozzáférhetnek a változások magyarázataihoz.
Rá kell írni, hogy „pénzforgalmi elszámolás”
Nincs összefüggés a kiva, vagy a kata választása és az áfafizetés között, nem úgy, mint az evánál- kezdte előadását Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője.
A pénzforgalmi áfa választhatóságáról elmondta: azok az áfa alanyok dönthetnek a pénzforgalmi áfázás mellett, amelyek a kkv-törvény hatálya alá tartoznak, vagy kkv-nak minősülnének, ha a kkv-törvény hatálya alá tartoznának. Ez azt jelenti, hogy a kkv-törvényben megszabott minden feltételnek teljesülnie kell – emelte ki a főosztályvezető. Ezen túl nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, és további feltétel, hogy az összes értékesítés éves göngyölített összege az előző évben nem haladta meg, vagy a tárgyévben vélhetően nem fogja meghaladni a 125 millió forintot. A pénzforgalmi áfa választásával a cégeknek beszerzések áfáját is pénzforgalmi szemléletben kell kezelniük. Az általuk kibocsátott számlára pedig rá kell írni, hogy „pénzforgalmi elszámolás”, hogy vevőik is tudják, az általuk befogadott számla alapján az áfát csak akkor vonhatják le, ha az ellenértéket kifizették.
Ha a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés nem szerepel a számlán, a vevő védelme érdekében nem alkalmazható a pénzforgalmi elszámolás az adott számlára – hangsúlyozta a főosztályvezető.
