Gyorsított áfa-kiutalás: két feltétel kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több olyan adójogszabály is hatályban van ma Magyarországon, melyek értelmezése nehézségeket okoz az adózóknak. Ezek egyike az áfa gyorsított kiutalását jelenleg szabályozó passzus, amelyet azonban a frissen megszavazott adócsomag módosított.


A 2012. november 13-i bejegyzésemben írtam a bizonytalan adójogi helyzetről, és ebben említést tettem arról is, hogy számos olyan jogszabályi előírás van ma hatályban, amelyek értelmezése és gyakorlati alkalmazása is bizonytalanságokat okoz az adóalanyok számára. Hogy ne csak az általánosság szintjén álljon ez a kijelentésem, az elkövetkező időszakban néhány példán keresztül megpróbálom szemléltetni azokat a jogszabályi előírásokat, amelyek „elgondolkodtatóak” a mindennapi jogalkalmazás során.

Az EU bírósága tavaly év közben mondta ki, hogy sérti az áfadirektíva rendelkezéseit az a szabályozás, mely szerint az adózók addig nem gyakorolhatták adó-visszaigénylési jogukat, amíg az annak alapjául szolgáló ellenértéket ki nem egyenlítették. A kényszerűségből hatályon kívül helyezett rendelkezés helyébe a jogalkotás válaszul 2012. február 1-től hatályba léptette az áfa rövidített kiutalását szabályozóArt.előírását.

A hivatkozott előírás szerint az áfa összegét 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni, amennyiben az adózó az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melyek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módonmegszűnt.

Az új előírás tartalmazza azt is, hogy a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik.

Sokan úgy gondolták, hogy az áfa rövidített határidejű kiutalásának két feltétele van,

  1. a bevallásban beállított számlák kiegyenlítése,
  2. ezen feltétel meglétének a bevallásban történő jelölése.

Ha azonban a jogszabályi rendelkezés nyelvtani értelmezését vizsgáljuk, akkor belátható, hogy a visszaigényelt áfa rövidített határidejű kiutalására való jogosultságnakkizárólag egyetlen feltétele van, mégpedig az, hogy az adózó kiegyenlítse a bevallásban szerepeltetett számláit.

A feltétel meglétének a bevallásban történő jelölése csupán a feltétel fennállását jelzi az adóhatóság számára, de nem része a feltételrendszernek. Az csak arra szolgál, hogy az adóhatóság a bevallás feldolgozásakor elsődleges információval rendelkezzen arról, mennyi idő alatt kell az összeget kiutalnia.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy az adóhatóság is úgy értelmezte a fenti jogszabályhelyet, hogy az áfa rövidített kiutalásához az adózónak mindkét feltételt teljesítenie kell. Ezen jogértelmezés a kiutalás előtti ellenőrzések során okozott igazán problémát, amikor is az adóhatóság megállapította, hogy az adózó kiegyenlítette az adott bevallásban szereplő valamennyi számláját, azonban ha az adózó ezen feltétel meglétét nem jelölte a bevallásában, akkor az adhatóság automatikusan a 75 napos kiutalási szabályt alkalmazta, holott a jogszabályhely nyelvtani értelmezése alapján az adóhatóságnak 30, illetve 45 napon belül végre kellett volna hajtani az áfa kiutalását.

A 2012. november 19-én megszavazott módosító csomaggal változik a fenti Art. rendelkezés is, amely valójában az adóhatóság által is alkalmazott jogértelmezést építette be a törvény szövegébe.

A módosított előírás szerint az áfa rövidített határidejű kiutalását akkor kell az adóhatóságnak végrehajtania, ha az adózó nem csak rendezi az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig, hanem erről a bevallásában nyilatkozik is.

Élő online adókonferencia az NGM és az RSM DTM szakértőinek közreműködésével.

2012. december 3-án kattintson az RSM DTM Hungary online tv-csatornájára, hogy első kézből tájékozódjon a 2013. évi legfontosabb adóváltozásokról.

A törvénymódosítás indoklásából kiderül az, hogy ez egy jogértelmezést pontosító módosítás, amely feltételezhetően azt az üzenetet közvetíti, hogy az esetleges jogértelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében született meg.

A módosítás egyértelművé tette azt, hogy a jövőben két feltételt kell az adózóknak teljesíteni ahhoz, hogy jogosulttá váljanak az áfa rövidített határidejű kiutalására, azonban továbbra is nyitott maradt az a kérdés, hogy a módosított előírás érvénybe lépésének napjáig hogyan kell, illetve hogyan kellett volna alkalmazni az Art.erre vonatkozó előírásait.

A bejegyzés szerzője Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe – olvasható a kormány által benyújtott adócsomag-javaslatban.