Hatalmas kártérítést kell fizetnie a NAV-nak a lefoglalt luxusautókért


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még 2021-ben árverezett el négy nagy értékű luxusautót. A gépjárművekről viszont kiderült, hogy azok valójában egy német lízingcéghez tartoztak. A tulajdonjogok tisztázását követően sem adták ki azokat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021-ben árverezett el több nagy értékű luxusautót, melyek egy németországi székhelyű tartós bérlettel foglalkozó lízingcéghez tartoztak. A cég magyarországi jogi képviselője, Horváth Lóránt a Blikknek elmondta, hogy az ügyészség és a bíróság is elutasította azt a kérését, hogy a járművek lefoglalását oldják fel, miután igazolta az autók tulajdonjogát.

A flottakezelő 2023 februárjában kártérítési keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez a Legfőbb Ügyészség, a Győri Törvényszék és a NAV ellen. A keresetben 233,6 millió forintot követeltek. A NAV nem nyújtott be ellenkérelmet, és nem is vett részt a tárgyalásokon. Február elsején a Fővárosi Törvényszék arra kötelezte a NAV-ot, hogy 15 napon belül fizesse meg a flottakezelő cégnek a 233,6 millió forintot, valamint az összeg kamatait. A Fővárosi Ítélőtábla 2024. június 11-én helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.

A bírósági tárgyalásról a jogi képviselő a következőt nyilatkozta: Amennyiben valaki, alperesként nem vitatja a felperes állításait, az azt jelenti, hogy elfogadja azokat. Márpedig a NAV a távollétével elismerte a károkozást, így pervesztes lett. A Legfőbb Ügyészség és a Győri Törvényszék viszont pernyertesek lettek, ugyanis a bíróság szerint nem okoztak kárt a flottakezelőnek.

Horváth Lóránt megjegyezte, hogy szerinte nonszensz, hogy egy nyomozóhatóság két év alatt nem tudta megállapítani, hogy a bérbeadóknak nincs köze a bűncselekményhez, azt még nagyobb képtelenségnek tartja, hogy ezzel neki nem okoztak kárt.

A jogi képviselő szerint a NAV azért nem vett részt a tárgyalásokon, mert felmérték, a lehetséges kimeneteleket, és azt tartották a legjobbnak, ha kifizetik a sértettet, még akkor is ha az az államnak kétszer annyiba kerül.

A sajtmaffia autói

A NAV 2020-ban bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt a fogott el egy férfit. A bűnszervezet a vád szerint az Európai Unióból nettó áron vásárolt élelmiszeripari termékeket – főként sajtot, csokoládét, kávét – és azt Magyarországon nagykereskedőknek, szállodai beszállítóknak adta tovább. Az árut negyedévente cserélődő, bukó cégeken keresztül szerezték be, ezek pedig vagy nem nyújtottak be bevallást, vagy fiktív adatokkal, így csökkentve a haszonhúzók fizetendő adóját.

A nyomozás adatai szerint több tízezer tonna élelmiszer került rajtuk keresztül különböző vendéglátóhelyekre és a hazai boltok polcaira. A kereskedés volumenét jól mutatja, hogy az egy főre jutó itthoni adatokkal számolva, több mint egymillió magyar éves sajtfogyasztását fedezte a bűnszervezet illegális keretek között.

Az elfogások következtében foglalták le a nagy értékű luxusautókat is, amelyeket 2021-ben el is árvereztek. Összesen négy jármű került kalapács alá, egy Lamborghini, egy Bentley és két Porsche. A Bentley Continental becsült ára 77 millió forint, a Porsche Panamera 971-é 30 millió, a Lamborghini Aventadoré 94 millió forint. Ehhez képest a legolcsóbb autóra 15 millió forinttól, a legdrágább autóra 47 millió forinttól lehetett licitálni.

Forrás és eredeti cikk: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. október 21.

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és hamis parfümöt találtak a pénzügyőrök

Több száz kilogrammnyi vágott dohányt és 430 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát találtak a pénzügyőrök egy pécsi garázsban. Csaknem ezer üveg hamis parfümöt találtak egy Németországba tartó bolgár furgonban az M5-ös autópálya hetényi pihenőhelyén; az okozott kár majdnem 17 millió forint – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn.

2024. október 21.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése az önkormányzati szférában

A helyi önkormányzatok, az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok számára fontos határidő közeleg, hiszen 2025. január 1-től ezen szervek is kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentőrendszer) létrehozni.