Hatvan év marad az előrehozott nyugdíj korhatára a férfiaknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2007. évi CLVI. törvény módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szabályait.

A legfontosabb változás, hogy a férfiaknál az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát a 2009-2012. közötti időszakra nézve korrigálták. Az 1997-ben megalkotott szabály ellentmondásos volt, ugyanis a férfiak alsó korhatárát a jelenleg is hatályos 60 évről 2009-2012. között 59 évre csökkentette. 2013-tól ellenben már most is mindkét nem esetében 60 év az alsó korhatár. Az előrehozott nyugdíj alsó korhatárát így a férfiaknál a 2009-2012. közötti időszakra is 60 évben határozták meg. Magyarul, a férfiak esetében sem jövőre, sem 2013. után nem változik a jelenleg is ismert rendszer.

Újdonság ugyanakkor, hogy a saját jogú nyugdíjasok munkavégzése esetén – a nyugdíjjárulék fizetésére tekintettel – 0,4 százalékról 0,5 százalékra emelkedett az egyévi munkavégzéshez kötődő nyugdíjemelés mértéke.

Változtak az özvegyi nyugdíj szabályai is. A most elfogadott törvény értelmében az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül, a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be az erre jogosító feltételek valamelyike.

A módosítás érinteti a Tbj. törvény is. Lehetőv válik ezáltal a kezdő egyéni vállalkozó számára a minimum-járulékalap alóli mentesülés. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó alapját képező jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Fontos kiemelni, hogy aki előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti, a nyugdíjcsökkentésre a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. Egyebekben az előrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összegét azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az időpontra alkalmazandóak, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Adók valorizációja: tiltakozik a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete

A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]

2024. október 31.

Adócsomag 2025: néhány újabb meglepetés

Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat az adócsomagból, olyan várható változásokat szemezgettünk belőle, amelyek eddig nem kaptak figyelmet.

2024. október 31.

Adómentesen nyújtható juttatás lesz az állatkerti belépőjegy

Az állatkertek látogatószámának növelése és a potenciális látogatók ösztönzése érdekében indokolt az állatkerti belépőjegy beemelése az adómentesen nyújtható juttatások körébe – olvasható a kormány által benyújtott adócsomag-javaslatban.