Hogyan változik a munkaidő?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-jén hatályba lép az új Munka Törvénykönyve. Hogyan változnak a munkaidőkeret alkalmazásának lehetőségei? Milyen ellentételezési lehetőségei lesznek a rendkívüli munkavégzésnek, az ügyeletnek és készenlétnek? Melyek a szabadság mértékére és kiadására vonatkozó új szabályok?

A napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis csak ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között. A heti munkaidő is változik: az eddigi két pihenőnap helyett a munkaadó 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt is biztosíthat.

Jelentősen változik a műszakpótlék szabályozása is. A műszakban dolgozó munkavállalókat érintő alapvető változás, hogy az új Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a többműszakos munkarendben működő munkáltató munkavállalói nem minden esetben lesznek jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató így akár olyan esetben is élhet a többműszakos munkarend nyújtotta rugalmasabb munkaidő szabályokkal, amikor az érintett munkavállalókat egyébként műszakpótlék nem illeti meg. A másik legfontosabb változás, hogy – mint oly sok esetben az új Mt. mellett – a felek megállapodása jelentősen eltérhet a műszakpótlék törvényi szabályaitól, számol be dr. Kártyás Gábor munkajogász blogjában.

Az új Mt. szerint többműszakos munkarendről van szó, ha a munkáltató tevékenységének tartama hetente eléri a 80 órát. Ez azt jelenti, hogy legalább 2, heti 40 órás teljes munkaidőre szerződött munkavállalókból álló műszakot kell foglalkoztatnia. Nem állapítható meg a többműszakos munkarend „ölelkező műszakok” esetén, tehát ha a két 8-8 órás műszak részben egybeesik. Például, ha a délelőtti műszak 6-14 óra között, a délutáni pedig 12-20 óra között dolgozik, úgy a munkáltató napi 14, heti 70 órát üzemel, ami még kevés a többműszakos munkarend megállapításához. A heti 80 órát elérő tevékenység mellett viszont már alkalmazhatóak a többműszakos munkarendhez kötődő rugalmasabb munkaidő szabályok. Ilyen rendelkezés például, hogy akár hathavi munkaidőkeret is bevezethető, rövidebb (8 óra) a napi pihenőidő, vagy vasárnapra is beosztható rendes munkaidő.

A többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak nem feltétlenül jár műszakpótlék. Ennek további feltétele, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Azaz, munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. Például egyik héten reggeli 8-kor, a következő héten délután 2-kor kezdődik a munkaideje. Így – a mai szabályozással egyezően – nem jár pótlék az „állandó műszakban”, például mindig délután, vagy mindig éjszaka dolgozó munkavállalónak.

Az új Mt. igen rugalmassá teszi a bérpótlékokra vonatkozó törvényi szabályokat, amelyektől kollektív szerződésben a felek teljes mértékben eltérhetnek. Nincs ez másként a műszakpótlék esetén sem. Az új Mt. szerint a műszakpótlék mértéke 30%, amely a 18 és a 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén jár. A mai szabályozással szemben tehát a törvény nem tesz különbséget délutáni és éjszakai műszak között, hanem egy egységes pótlékra jogosító időszakot állapít meg. További részletek a bérpótlékokról itt.

Többet szeretne tudni, fel szeretne készülni a változásokra? Jöjjön el május 23-i konferenciánkra!

Előadó:
Dr. Pál Lajos Ügyvéd, Pál és Kozma Ügyvédi Iroda

Helyszín:
Danubius Hotel Arena****, 1148 Budapest Ifjúság útja 1-3

Időpont:

Május 23. 10.00-15.00-ig

További információk és jelentkezés itt

---