Hőség: mit kell tennie a munkaadónak?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közzétette, miként kell a munkáltatóknak védeniük alkalmazottaikat kánikulában. A légkondicionált irodákra is vonatkoznak előírások.

Bár a kánikulai meleg mindenkire kedvezőtlenül hat, de fokozottan megterheli a fizikai munkát végzők szervezetét. A munkavállalók, különösen a szabadban dolgozók számára nagy és növekvő kockázatot jelenthetnek a hőhullámok a szükséges megelőző intézkedések hiányában. A nagy meleg káros hatásai ájulást, napszúrást, hőkimerülést, hőgutát okozhatnak, de másodlagosan hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának közleménye részletezi, miként kell védenie a munkavállalókat a hőségtől.

Elsősorban szabadtéren, tűző napon fizikai munkát végzők esetében (pl. építés-kivitelezési munkák, útépítés, útburkolás, mezőgazdasági tevékenység) merül fel a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai elleni fokozott védekezés szükségessége:

• a munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadék veszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartása mellett. Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék az alkohol, a kávé, a tea és a koffeintartalmú üdítőitalok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet, csökkentik folyadékmegtartó képességét.
• munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.
• ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet sátorral, ponyvával kell árnyékolni. A fém-, üveg felületekről visszaverődő sugárzást a lehetőségekhez képest ki kell iktatni.

A tűző napon felmelegedett tárgyak, munkaeszközök érintéséből adódó balesetveszélyes helyzetek megelőzésére is gondolni kell (pl. az elsődlegesen magasban
végzett tevékenységek során), ezért felhívjuk a figyelmet az óvatosságra.

Segíteni kell a dolgozókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot ismételten elölről kell kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol. Javasolt úgy ütemezni a munkát, hogy a nagyobb fizikai megterheléssel járó fázisokra hűvösebb napszakokban kerüljön sor.

Szabadtéri munkavégzés esetén figyelni kell a dolgozók cseréjére, azaz a munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a kritikus napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka.

Az előbbieken túlmenően a hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést, pl. a tarkót takaró fejvédő használata, könnyű, bő ruházatban történő munkavégzés, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás.

Fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő eszközök) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is ki kell kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban.

Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy ez műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szintén szervezési intézkedéseket kell tenni, óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidő közbeiktatásával és védőital juttatásával. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

Az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőző/szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának hiánya egészségkárosodást okozó események (pl. meghűlés, légúti fertőzés stb.) kiváltó oka lehet.

Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szerves oldószerek: aceton, toluol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem (műszaki- és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.

A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl. az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése, stb.). A veszélyes anyagot tartalmazó, a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott tárolóedényt a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (kémiai, fizikai stb.) tulajdonságainak megfelelő tárolásáról kell gondoskodni.

 

---