Így változik az SZJA- és a TAO-törvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adócsomag az SZJA és a társasági adózás szabályait is több ponton módosítja. Kedvezően változik az albérletidíj-támogatás feltételrendszere, és módosul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kedvezményezett lakáscélú felhasználása esetén alkalmazandó adókiegyenlítés metódusa is.
A személyi jövedelemadó változásai
Lakhatási támogatás
A javaslat módosítja a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás (albérletidíj-támogatás) adózási szabályait. Ennek megfelelően határozott idejű munkaszerződés és munkaerő-kölcsönzés esetén is alkalmazható lesz a támogatás, továbbá a támogatásra való jogosultságnál a lakcímnyilvántartás szerinti lakóhely lesz az irányadó. A jövőben olyan munkavállaló is részesülhet albérletidíj-támogatásban, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén, vagy a törvény által meghatározott közelségében, de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot.
A 2018-tól folyósított albérletidíj-támogatások esetében az adómentesség mértéke jelentősen emelkedik. Adómentes a támogatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában havonta a minimálbér 60 százalékát, a következő 24 hónapban 40 százalékát, majd az újabb 12 hónapban 20 százalékát meg nem haladó összeg.
| |
Az adómentesség felső határa
a havi támogatásnál
|
| a foglalkoztatás 1- 24 hónapjában |
a minimálbér 60 százalékáig |
| a foglalkoztatás 25-48 hónapjában |
a minimálbér 40 százalékáig |
| a foglalkoztatás 49-60 hónapjában |
a minimálbér 20 százalékáig |
Ingatlanértékesítésből származó jövedelem
A javaslat megszüntetni tervezi az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kedvezményezett lakáscélú felhasználása esetén alkalmazandó adókiegyenlítés intézményét, és egyszerűbb szabályt vezet be. A kedvezményezett lakáscélú felhasználás az értékesítő magánszemély által saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben biztosított férőhely megszerzése.
Ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználására az adóbevallás benyújtását megelőzően kerül sor, akkor a felhasznált jövedelem adóját nem kell megfizetni.
A tervezett módosítás szerint, ha az adóbevallás benyújtását követően kerül sor az ingatlanértékesítésből származó jövedelem ilyen célú felhasználására, akkor a magánszemély a felhasznált jövedelemre jutó adót az ingatlan átruházását követő második év végéig visszaigényelheti.
Jelenleg az átruházást követő első és második adóévről készített bevallásban kell megfizetett adóként feltüntetni az adott adóévben kedvezményezett lakáscélra felhasznált jövedelemre jutó adó összegét (ami nem lehet több, mint az ingatlanból, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója az átruházást követő második adóévben, csökkentve a megelőző adóévben már érvényesített adókiegyenlítés összegével).
Iskolarendszerű képzés
A javaslat meghatározza az iskolarendszerű képzés fogalmát, amely alapján a külföldön folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban kerül sor. Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a munkáltatónál és a személyesen közreműködő tag esetében a társas vállalkozásnál egyes meghatározott juttatásnak minősül, ha a képzés munkáltatói elrendelés alapján, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését szolgálja.
Közös tulajdonból származó bevétel
A javaslat szerint tulajdonostársak közössége esetén a közös tulajdonból származó bevétellel szemben bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható a jövőben a felmerült költség.
Praxisjog átruházása
A javaslat értelmében 2018-tól kedvezően változnak az orvosi praxisjog átruházásából származó jövedelem adózási szabályai. A jövő évtől kezdődően a működtetési jog átruházásáért kapott ellenérték az eredeti jogosult magánszemélynél – a 2007 előtt hatályos szabályozáshoz hasonlóan – adómentes.
A nem eredeti jogosultként bevételt szerzők adózása is kedvezően változik. A működtetési jog átruházásáért kapott bevétel alapján megállapított jövedelem változatlanul egyéb jövedelemnek minősül és a jövedelem megállapításának módja sem változik, a jövedelem ugyanakkor a szerzés és az értékesítés között eltelt idő függvényében csökkenthető.
Ha a praxisjog értékesítése:
- a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik, az adóköteles jövedelem a számított összeg 100 százaléka,
- ha a szerzés évét követő második évben történik, a 90 százaléka,
- ha a harmadik évben történik, a 60 százaléka,
- ha a negyedik évben történik, a 30 százaléka.
Amennyiben az értékesítés a szerzést követő ötödik évben vagy később történik, úgy a jövedelem adómentes.
Egyéb juttatások
Inkább jogtechnikai, mint tartalmi módosítás, hogy a javaslat a számviteli szabályokkal összhangban pontosítja az osztalék fogalmát, tekintettel arra, hogy 2016. január 1-jétől módosultak az osztalékfizetés rendjére vonatkozó számviteli előírások.
A javaslat rendelkezik arról, hogy a szakszervezet által béren kívüli juttatásként biztosított üdülési szolgáltatás és a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére nem pénzben adott juttatások törvényi értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adózik, azaz a juttatásra 43,66 százalék adóteher rakódik rá, a bérből származó jövedelem 85,71 százalékos terhével szemben (szabályozás hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók).
Kedvező irányban változik néhány költségelszámolási szabály. A javaslat szerint az önálló tevékenységet végző magánszemélyek és az egyéni vállalkozók költségelszámolása szempontjából a saját tulajdonú járművel esik egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy általa zárt végű lízingbe vett jármű is. Változik emellett a saját gépjármű tulajdonjogának igazolási módja is.
További kedvező változás, hogy a magánszemély már nem csupán egyetlen lakásnál/üdülőnél választhatja fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást. A jogszabály ezt az opciót összesen legfeljebb három, a magánszemély tulajdonában, vagy haszonélvezetében lévő, nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű lakás/üdülő vonatkozásában is lehetővé teszi.
A javaslat új jogcímekkel egészíti ki az adómentes bevételeket (pl. Bethlen Gábor-díj, „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” keretében folyósított ösztöndíj),és módosulnak a bel- és külföldi kiküldetésre járó, igazolás nélkül levonható napidíjak elszámolásával kapcsolatos rendelkezések.
A társasági adó változásai
A javaslat szerint a jövőben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabályok alkalmazhatók a részesedés mértékétől függetlenül (jelenleg legalább 10 százalékos részesedés szerzése a követelmény).
Az elektromos töltőállomások bekerülési értékének összege a beruházás befejezésének adóévében – a meg nem térülő eredmény erejéig – levonhatóvá válik a társasági adóalapból. Az új adóalap-kedvezményt a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.
A javaslat csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás bekerülési értékével, felújítás esetén a bekerülési értékének növekményével, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. A visszaélések megakadályozása érdekében a rendelkezés kimondja, hogy az adóalap-kedvezményt csak olyan, legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgáló ingatlanok vonatkozásában lehet alkalmazni, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. Feltéve, hogy a munkavállaló lakóhelye legalább 60 kilométerre van a munkahelye szerinti településtől, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a napi 3 órát meghaladná. Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.
Az európai uniós irányelvi szabályozást átültetve a javaslat szerint az ellenőrzött külföldi társaság adóalapba beszámítandó jövedelmét az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló tulajdoni részesedése arányában határozza meg. Az ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelem adóalap-növelő tételre vonatkozó új rendelkezést az adózó 2017-re választása szerint alkalmazhatja.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
