Illeték: cserét pótló vétel


Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2)-(3) bekezdés értelmében, ingatlannak, valamint egyes meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher (ellenérték) mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. 2020. február 01. napjától hatályos rendelkezés szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása is. Általában a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd továbbértékesítésre kerül. Ennek a spekulációs módszernek a visszaszorítására került beiktatásra a rendelkezés.

Az Itv. …


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2)-(3) bekezdés értelmében, ingatlannak, valamint egyes meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher (ellenérték) mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. 2020. február 01. napjától hatályos rendelkezés szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása is. Általában a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd továbbértékesítésre kerül. Ennek a spekulációs módszernek a visszaszorítására került beiktatásra a rendelkezés.

Az Itv. …

2024. szeptember 26.

NAV: tízmilliós értékű gyógyászati készítményt találtak egy bolgár trélerben a pénzügyőrök

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2)-(3) bekezdés értelmében, ingatlannak, valamint egyes meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher (ellenérték) mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. 2020. február 01. napjától hatályos rendelkezés szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása is. Általában a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd továbbértékesítésre kerül. Ennek a spekulációs módszernek a visszaszorítására került beiktatásra a rendelkezés.

Az Itv. …

2024. szeptember 26.

Kétmilliárdos adócsalást elkövető bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (2)-(3) bekezdés értelmében, ingatlannak, valamint egyes meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher (ellenérték) mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. 2020. február 01. napjától hatályos rendelkezés szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása is. Általában a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd továbbértékesítésre kerül. Ennek a spekulációs módszernek a visszaszorítására került beiktatásra a rendelkezés.

Az Itv. …